2012. január 10., 09:242012. január 10., 09:24
Nagyszalonta idei, az előző évekhez hasonlóan Tódor Albert által szerkesztett kalendáriuma tehát Arany-fényben ragyog. Tódor Albert néhány száz kilométerre született ugyan Arany János szülővárosától, de már jó ideje vallja – abszolút jogosan – tősgyökeres szalontainak magát, s ha netán nem is ismeri mindenik macskakövét, de a város leglelkét nála szeretettel teljesebben aligha ismerik mások. Talán ezért választotta a kalendárium mottójául a szalontaiak körében jól ismert aranyigazságot: „Nagyszalonta levegőjében van valami láthatatlan, megnevezhetetlen erő, mely mintha a földből sugározna elő, s benőtt a fákba, füvekbe, meg az emberi gondolkodásba. Ez az erő csodákra képes. Költőket, tudósokat teremt, kiket a hírnév szájára vett, akik szerényen élik és élték az alkotóéletet.”
Az Arany-összeállítás Sárközi Gerő, harmincöt esztendeje elhunyt szalontai költő Arany szobra előtt című versével indul, majd Dánielisz Endre rövid Arany-pályaképe következik, illetve ugyancsak az ő tollából a 105 éves Arany-szoborról és a 20 éve létesített szoborparkról és a tanító Aranyról szóló írás. Ile Erzsébet az idegen nyelvű Arany-kiadványokról, Deák Csaba a különböző Arany-szobrokról emlékezik meg. Ez utóbbi írást kiegészíti a Szalontai Lapok 1912. augusztus 21-ai számának egy híre, mely szerint: „Karlsbadból jelentik, hogy az ott fürdőző magyarok körében mozgalom indult meg aziránt, hogy Nagyszalonta nagy fiának, Arany Jánosnak szobrot állítsanak. Arany János ugyanis több esztendőn keresztül ott keresett gyógyulást gyomorbajára. A költő állandóan egy házban lakott, és évről évre visszatért az úgynevezett Haus Jagerba. E ház falán emléktábla is jelzi, hogy a költő ott lakott.”
Polyánki Sándor a költő Évnapra című három verséről írva, Sárközi Gerő és N. J. lírai visszaemlékezéssel, Székely Ervin pedig egy – a tizenhárom évtizedet könnyen áthidaló – Arannyal készült képzeletbeli interjúval tiszteleg a költő emléke előtt. A kalendáriumban két Szilágyi Aladár-összeállítás olvasható, az egyik Arany Lászlóról, a másik a 120 éve elhunyt Lovassy László szalontai jurátusról, Dánielisz Endre az Arany-palotáról, Tódor Albert Kossuth Lajosról ír, de Szalonta múltjának felvillantott epizódjai, helyi népszokások felelvenítései, illetve a népköltészet különböző termékei, aforizmák is szerepelnek az évkönyvben. A sort néhány kertészkedési és borral kapcsolatos gondolat zárja. Én pedig azzal fejezném be – piszkálódás vagy ünneprontó szándék nélkül –, hogy egy ilyen tartalmas, színvonalas kiadvány megérdemelt volna bár egyetlen korrektort vagy tisztafejet, hogy a sok sajtóhiba ne keserítse meg a jószándékú olvasó szájízét.
Nagyszalonta. Kalendárium 2012 (szerk.: Tódor Albert) – Imprimsal nyomda, Nagyszalonta, 2011
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok