Kovács András Ferenc (1959-2023) az úgynevezett negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja volt, a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakja
Fotó: Haáz Vince
Játékosság, valamint a költészeti formák és a világköltészeti hagyomány tökéletes ismerete jellemző a december végén elhunyt Kossuth-díjas költő, Kovács András Ferenc életművére – összegezte a Krónika megkeresésére Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész. Aki azt is elmondta, költészete a kulturális hagyományba merült alá, szabadon, kreatívan nyúlt hozzá korábbi évszázadok irodalmi műveihez. Az irodalomtörténészt arra kértük, fogalmazza meg gondolatait az És Christophorus énekelt című Kovács András Ferenc-versről.
2024. január 04., 09:412024. január 04., 09:41
Ha van játékos melankólia, akkor az éppen Kovács András Ferencre jellemző a magyar költészetben – fejtette ki a Krónika megkeresésére Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész, miután arra kértük, hogy összegezze a hatvanötödik életévében december 30-án elhunyt József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító munkásságát. Kovács András Ferencet Marosvásárhelyen temetik január 4-én, csütörtökön, gyászszertartása 15 órától lesz a református temető ravatalozójában.
A költő életművének összegzésére kértük az irodalomtörténészt. Kérdésünkre, hogy ha pár jelzővel lehetne jellemezni az életművet, miként tenné,
„Az életmű második felében ezek mellett felerősödik még a melankólia szólama is. Ha van játékos melankólia, akkor az éppen Kovács András Ferencre jellemző a magyar költészetben. Az erudíció pedig az ő esetében egyaránt jelenti a költészeti formák és a világköltészeti hagyomány tökéletes ismeretét” – fogalmazott az irodalomtörténész. Azt is megkérdeztük tőle, hogy hol helyezhető el az erdélyi/összmagyar(országi) líra vonulataiban Kovács András Ferenc lírája. „A két említett jelző kapcsán (erudíció és játékosság)
Kovács András Ferenc költészete a kulturális hagyományban merült alá, szabadon, kreatívan nyúlt hozzá korábbi évszázadok irodalmi műveihez, a hagyományos lírai, egyes szám első személyű pozíciót pedig kimozdította, más költők, más korszakok világába helyezkedett bele empatikusan, olykor ironikusan ‒ mindezzel pedig eltávolította saját magától, saját élethelyzetétől a versbeli megszólalást” – fogalmazott Balázs Imre József. Kifejtette, a diktatúra körülményei között ennek a szabadságigényhez volt köze, a rendszerváltás után pedig, az eltűnt ellenségképek és célképzetek között a kultúrában való otthonos megmerítkezéshez, a hagyományok újragondolásához. Ebben nemzedéktársai is együtt mozdultak vele: Visky András, Láng Zsolt, Tompa Gábor.
Balázs Imre Józseftől azt is megkérdeztük, hogy honnan, milyen költői táptalajról indult-táplálkozott Kovács András Ferenc költészete, és leginkább kikre, milyen irodalmi vonalakra hatott a leginkább és miként.
Fotó: Haáz Vince
„Alighanem Weöres Sándor és Szilágyi Domokos voltak a legközelebbi költőelődei, a kortársai közül pedig Parti Nagy Lajos költészetével mozdult leginkább együtt a Kovács András Ferenc-költészet.
Mint sorolta, a kilencvenes évek pályakezdőinél, kiemelten Varró Dánielnél vagy később André Ferencnél is tetten lehet érni, de nagyon sokan idézik meg a rájuk gyakorolt hatását most, halála után, Závada Pétertől és Simon Mártontól Szabó T. Annáig vagy Babiczky Tiborig. „Külön történet talán, hogy sokak számára mennyire felszabadító volt a Jack Cole daloskönyve, több évvel Bob Dylan Nobel-díja előtt.
többek között a Transylvanian Bú Boys vagy Mikó István előadásában” – tette hozzá Balázs Imre József. Kiemelte, hogy föltétlenül érdemes említést tenni Kovács András Ferenc gyerekverseiről is, a Hajnali csillag peremén című gyűjteményes kötet nagy siker lett, később az Árdeli szép tánc Sebő-féle megzenésítése is.
Fotó: Szabó Károly
Balázs Imre Józsefet arra kértük, hogy egy általunk választott Kovács András Ferenc-versről fogalmazza meg gondolatait, és az És Christophorus énekelt címűre esett a választásunk. Az irodalomtörténész úgy fogalmazott, a forma az ambroziánus himnuszoké, ami jól illeszkedik a vers elsődleges témájához is: ahhoz a történethez, ahogy a majdani Szent Kristóf átviszi a gyermek képében megjelenő Krisztust a folyón. „A himnuszforma ismétlődései és variált sorai az énekköltészeti hagyomány mellett a víz áramlását, vagy akár az emberi testben áramló vért, életadó energiát is megidézik. De számomra ez a vers mindig magáról a költészetről is szólt: az a sor, hogy »mint teljességet torz viszen»,
Mint mondta, Kovács András Ferenc a világ igazán fontos dolgai közé sorolta a költészetet, talán ezért is érzi úgy, hogy a versről, az éneklésről is szó van itt, annak erejéről, arról, ahogy „segít sodrásban állani”.
Kovács András Ferenc:
És Christophorus énekelt
vinnélek át a mély vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts vad árba szállanom
vinnélek át a mély vizen
mint csillagot nagy éj viszen
mint szél nyaraknak illatát
miként rügyecskét ringat ág
hordozlak mint fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts sodrásban állanom
vinnélek át a gyors vizen
mint mindenséget sors viszen
miként rügyecskét ringat ág
halálom rajtad villan át
ha gyermek még a fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts sodrásban állanom
vinnélek át a mély vizen
mint szívverést ha vér viszen
miként rügyecskét ringat ág
ha semmiségbe illan át
a súly a sodró fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts vétkemtől válanom
vinnélek át a gyors vizen
mint teljességet torz viszen
úgy hordanálak vállamon
ringatva mint a fájdalom
mikként rügyecskét ringat ág
mint szél a széna illatát
vak űr szülötte csillagát
Csütörtökön helyezik végső nyugalomra a december 30-án hajnalban elhunyt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költőt – közölte a Látó szépirodalmi folyóirat hétfőn közösségi oldalán.
Hatvanötödik életévében elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!