Anelum zene-játék, anklungon játszók. A kép Holland Kelet-Indiában készült 1910-ben, a fotót Adler Artúr készítette
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
Borneóban, Indonéziában, Ausztráliában, valamint a világ számos más távoli részén megalkotott népi hangszereket mutat be a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből Marosvásárhelyre érkező különleges kiállítás.
2023. január 16., 21:402023. január 16., 21:40
A Maros Megyei Múzeum várbeli épületében január 17-én, kedden nyíló, április végéig látogatható tárlat címe, a Síppal, dobbal, didzseriduval az ausztráliai őslakosok didzseridu (didgeridoo) nevű fúvós hangszerére is utal.
A hangszereknek szentelt kiállításról Pálóczy Krisztina kurátor, a budapesti Néprajzi Múzeum népzenegyűjteményének főmuzeológusa a Krónika megkeresésére elmondta, az intézményben nagyon régóta kutatják a népi hangszereket. „Már 2005-ben szerveztünk egy nagy kiállítást a budapesti múzeumban, ezt látta a székelyudvarhelyi múzeum igazgatója és azt szerette volna, hogy ott is bemutassuk. Most pedig Udvarhelyről Marosvásárhelyre érkezik a gyűjtemény” – mondta el Pálóczy Krisztina. A néprajzi múzeum gyűjteményeit megalapozó nemzetközi anyagban népi hangszerek is találhatóak a világ minden tájáról.
Anklung, vagyis bambusz csúszócsörgő. 1967-ben került a budapesti múzeum Indonézia gyűjteményébe
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
– emelte ki a kurátor.
Hozzátette, hangszerekről készült fotók is vannak a gyűjteményben, és a tárlaton pedig szeretnék fotók, zenék segítségével bemutatni, mennyire érdekes a világ hangszerkultúrája, hogy a világ távoli pontjairól származó hangszerek mennyire hasonlítanak egymásra, mennyire különböznek egymástól. Kézbe adható hangszerek is szerepelnek a tárlaton, a kurátor azt mondta, szeretnének muzsikálásra, játékra is alkalmat adni a közönségnek. Pálóczy Krisztinát arra kértük, említsen meg néhányat a kiállításon szereplő különleges, egzotikus vagy régi hangszerek közül.
Didzseridu, amely a budapesti néprajzi múzeum Óceánia gyűjteményében található 2009 óta. Az ausztráliai Numbulwar közösségben gyűjtötte Pálóczy Krisztina
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
„A címmel ellentétben vicces módon a didzseridu nem volt a gyűjteményben. Ez egyszerű ausztrál hangszer, az eukaliptuszfa ágából szokták készíteni. Megkopogtatják, és ha belül üreges, leássák a földbe, a termeszek pedig kiássák a belsejét. Utána a készítője kicsit elvékonyítja az egyik felét, és már fújható is, megszólal. A felhangrendszer alapján működik, egyszerűen megszólaltatható, de mégis érdekes, egzotikus, hangja furán brummogós kürtéhez hasonlítható” – mondta a kurátor, aki felhívta a figyelmet, a duzseridu hangját is meg lehet majd hallgatni a tárlaton, és fotó is lesz róla.
Pálóczy Krisztina megemlítette az anklung nevű hangszert is, az érdekes, bambuszrudakból álló csúszócsörgőt, amelyen teljes zenekarok szoktak megszólalni Indonéziában.
– ecsetelte Pálóczy Krisztina. Arra is kitért, hogy a magyar népi hangszerek esetében a készítésmód az érdekes: például a hegedű és brácsa, amit bemutat a kiállítás, kézzel faragott.
„A hangszerkészítésen keresztül a népi leleményességre is rá tudunk mutatni” – mondta a kurátor. A vásárhelyi tárlat megnyitóján Radu Varga szólaltat meg különleges hangszereket: perzsa, török és román zenei részleteket ad elő santuron és ney-en. Előbbi iráni húros hangszer, a cimbalom ihletője, a ney pedig ősi török furulya, az egyik legrégebbi, ma is használatos hangszer.
Babunda férfi résdobbal. A kép Alelában, Belga Kongóban készült 1909-ben
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
Amint a budapesti Néprajzi Múzeum tárlatismertetőjében olvasható, sok minden funkcionálhat hangszerként, akár egy kéreggel befedett gödör is, amelyen lábbal pufogó hangot hallatnak.
A magyar kutatók mindig nyitottak voltak más kultúrák értékeinek megismerésére: Bartók Béla az 1900-as évek elején Algériába utazott, hogy arab zenét gyűjtsön, emellett foglalkozott a szomszéd népek népzenéjével is, megfordult a törököknél és más ázsiai népeknél is.
Afrikai fa résdob. A budapesti gyűjteménybe 1902-ben került Tanganyikából, Bornemissza Pál báró gyűjtötte
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
De Sárosi Bálint afrikai és Vikár László ázsiai kutatásai szintén nemzetközi jelentőségűek. A Néprajzi Múzeumot megalapozó nagy tárgyegyüttesek kezdettől tartalmaztak népi hangszereket is. Xántus János 1869–1870 közötti, kelet- és délkelet-ázsiai gyűjtésének anyagában például 90 hangszer, illetve hangszeralkatrész található. Gróf Zichy Jenő oroszországi és kelet-ázsiai expedíciója nyomán a Néprajzi Osztályba került tárgyak között szintén vannak zenével kapcsolatosak: osztják sámándobok, csontdoromb, kéthúrú hegedű, hárfafélék és énekszámláló pálcikák.
Több száz tárgyból álló utazó kiállítással emlékeznek a hatvanas évek elején alakult, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Omega rockegyüttesre Aradon, mely idén lenne hatvanéves.
Iparművész, néprajzi szakíró, tanár – Szentimrei Judit szerteágazó munkásságát bemutató rendhagyó kiállítás nyílt a kincses városban a Kolozsvári Magyar Napokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!