Anelum zene-játék, anklungon játszók. A kép Holland Kelet-Indiában készült 1910-ben, a fotót Adler Artúr készítette
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
Borneóban, Indonéziában, Ausztráliában, valamint a világ számos más távoli részén megalkotott népi hangszereket mutat be a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből Marosvásárhelyre érkező különleges kiállítás.
2023. január 16., 21:402023. január 16., 21:40
A Maros Megyei Múzeum várbeli épületében január 17-én, kedden nyíló, április végéig látogatható tárlat címe, a Síppal, dobbal, didzseriduval az ausztráliai őslakosok didzseridu (didgeridoo) nevű fúvós hangszerére is utal.
A hangszereknek szentelt kiállításról Pálóczy Krisztina kurátor, a budapesti Néprajzi Múzeum népzenegyűjteményének főmuzeológusa a Krónika megkeresésére elmondta, az intézményben nagyon régóta kutatják a népi hangszereket. „Már 2005-ben szerveztünk egy nagy kiállítást a budapesti múzeumban, ezt látta a székelyudvarhelyi múzeum igazgatója és azt szerette volna, hogy ott is bemutassuk. Most pedig Udvarhelyről Marosvásárhelyre érkezik a gyűjtemény” – mondta el Pálóczy Krisztina. A néprajzi múzeum gyűjteményeit megalapozó nemzetközi anyagban népi hangszerek is találhatóak a világ minden tájáról.
Anklung, vagyis bambusz csúszócsörgő. 1967-ben került a budapesti múzeum Indonézia gyűjteményébe
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
– emelte ki a kurátor.
Hozzátette, hangszerekről készült fotók is vannak a gyűjteményben, és a tárlaton pedig szeretnék fotók, zenék segítségével bemutatni, mennyire érdekes a világ hangszerkultúrája, hogy a világ távoli pontjairól származó hangszerek mennyire hasonlítanak egymásra, mennyire különböznek egymástól. Kézbe adható hangszerek is szerepelnek a tárlaton, a kurátor azt mondta, szeretnének muzsikálásra, játékra is alkalmat adni a közönségnek. Pálóczy Krisztinát arra kértük, említsen meg néhányat a kiállításon szereplő különleges, egzotikus vagy régi hangszerek közül.
Didzseridu, amely a budapesti néprajzi múzeum Óceánia gyűjteményében található 2009 óta. Az ausztráliai Numbulwar közösségben gyűjtötte Pálóczy Krisztina
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
„A címmel ellentétben vicces módon a didzseridu nem volt a gyűjteményben. Ez egyszerű ausztrál hangszer, az eukaliptuszfa ágából szokták készíteni. Megkopogtatják, és ha belül üreges, leássák a földbe, a termeszek pedig kiássák a belsejét. Utána a készítője kicsit elvékonyítja az egyik felét, és már fújható is, megszólal. A felhangrendszer alapján működik, egyszerűen megszólaltatható, de mégis érdekes, egzotikus, hangja furán brummogós kürtéhez hasonlítható” – mondta a kurátor, aki felhívta a figyelmet, a duzseridu hangját is meg lehet majd hallgatni a tárlaton, és fotó is lesz róla.
Pálóczy Krisztina megemlítette az anklung nevű hangszert is, az érdekes, bambuszrudakból álló csúszócsörgőt, amelyen teljes zenekarok szoktak megszólalni Indonéziában.
– ecsetelte Pálóczy Krisztina. Arra is kitért, hogy a magyar népi hangszerek esetében a készítésmód az érdekes: például a hegedű és brácsa, amit bemutat a kiállítás, kézzel faragott.
„A hangszerkészítésen keresztül a népi leleményességre is rá tudunk mutatni” – mondta a kurátor. A vásárhelyi tárlat megnyitóján Radu Varga szólaltat meg különleges hangszereket: perzsa, török és román zenei részleteket ad elő santuron és ney-en. Előbbi iráni húros hangszer, a cimbalom ihletője, a ney pedig ősi török furulya, az egyik legrégebbi, ma is használatos hangszer.
Babunda férfi résdobbal. A kép Alelában, Belga Kongóban készült 1909-ben
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
Amint a budapesti Néprajzi Múzeum tárlatismertetőjében olvasható, sok minden funkcionálhat hangszerként, akár egy kéreggel befedett gödör is, amelyen lábbal pufogó hangot hallatnak.
A magyar kutatók mindig nyitottak voltak más kultúrák értékeinek megismerésére: Bartók Béla az 1900-as évek elején Algériába utazott, hogy arab zenét gyűjtsön, emellett foglalkozott a szomszéd népek népzenéjével is, megfordult a törököknél és más ázsiai népeknél is.
Afrikai fa résdob. A budapesti gyűjteménybe 1902-ben került Tanganyikából, Bornemissza Pál báró gyűjtötte
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
De Sárosi Bálint afrikai és Vikár László ázsiai kutatásai szintén nemzetközi jelentőségűek. A Néprajzi Múzeumot megalapozó nagy tárgyegyüttesek kezdettől tartalmaztak népi hangszereket is. Xántus János 1869–1870 közötti, kelet- és délkelet-ázsiai gyűjtésének anyagában például 90 hangszer, illetve hangszeralkatrész található. Gróf Zichy Jenő oroszországi és kelet-ázsiai expedíciója nyomán a Néprajzi Osztályba került tárgyak között szintén vannak zenével kapcsolatosak: osztják sámándobok, csontdoromb, kéthúrú hegedű, hárfafélék és énekszámláló pálcikák.
Több száz tárgyból álló utazó kiállítással emlékeznek a hatvanas évek elején alakult, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Omega rockegyüttesre Aradon, mely idén lenne hatvanéves.
Iparművész, néprajzi szakíró, tanár – Szentimrei Judit szerteágazó munkásságát bemutató rendhagyó kiállítás nyílt a kincses városban a Kolozsvári Magyar Napokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!