Anelum zene-játék, anklungon játszók. A kép Holland Kelet-Indiában készült 1910-ben, a fotót Adler Artúr készítette
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
Borneóban, Indonéziában, Ausztráliában, valamint a világ számos más távoli részén megalkotott népi hangszereket mutat be a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből Marosvásárhelyre érkező különleges kiállítás.
2023. január 16., 21:402023. január 16., 21:40
A Maros Megyei Múzeum várbeli épületében január 17-én, kedden nyíló, április végéig látogatható tárlat címe, a Síppal, dobbal, didzseriduval az ausztráliai őslakosok didzseridu (didgeridoo) nevű fúvós hangszerére is utal.
A hangszereknek szentelt kiállításról Pálóczy Krisztina kurátor, a budapesti Néprajzi Múzeum népzenegyűjteményének főmuzeológusa a Krónika megkeresésére elmondta, az intézményben nagyon régóta kutatják a népi hangszereket. „Már 2005-ben szerveztünk egy nagy kiállítást a budapesti múzeumban, ezt látta a székelyudvarhelyi múzeum igazgatója és azt szerette volna, hogy ott is bemutassuk. Most pedig Udvarhelyről Marosvásárhelyre érkezik a gyűjtemény” – mondta el Pálóczy Krisztina. A néprajzi múzeum gyűjteményeit megalapozó nemzetközi anyagban népi hangszerek is találhatóak a világ minden tájáról.
Anklung, vagyis bambusz csúszócsörgő. 1967-ben került a budapesti múzeum Indonézia gyűjteményébe
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
– emelte ki a kurátor.
Hozzátette, hangszerekről készült fotók is vannak a gyűjteményben, és a tárlaton pedig szeretnék fotók, zenék segítségével bemutatni, mennyire érdekes a világ hangszerkultúrája, hogy a világ távoli pontjairól származó hangszerek mennyire hasonlítanak egymásra, mennyire különböznek egymástól. Kézbe adható hangszerek is szerepelnek a tárlaton, a kurátor azt mondta, szeretnének muzsikálásra, játékra is alkalmat adni a közönségnek. Pálóczy Krisztinát arra kértük, említsen meg néhányat a kiállításon szereplő különleges, egzotikus vagy régi hangszerek közül.
Didzseridu, amely a budapesti néprajzi múzeum Óceánia gyűjteményében található 2009 óta. Az ausztráliai Numbulwar közösségben gyűjtötte Pálóczy Krisztina
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
„A címmel ellentétben vicces módon a didzseridu nem volt a gyűjteményben. Ez egyszerű ausztrál hangszer, az eukaliptuszfa ágából szokták készíteni. Megkopogtatják, és ha belül üreges, leássák a földbe, a termeszek pedig kiássák a belsejét. Utána a készítője kicsit elvékonyítja az egyik felét, és már fújható is, megszólal. A felhangrendszer alapján működik, egyszerűen megszólaltatható, de mégis érdekes, egzotikus, hangja furán brummogós kürtéhez hasonlítható” – mondta a kurátor, aki felhívta a figyelmet, a duzseridu hangját is meg lehet majd hallgatni a tárlaton, és fotó is lesz róla.
Pálóczy Krisztina megemlítette az anklung nevű hangszert is, az érdekes, bambuszrudakból álló csúszócsörgőt, amelyen teljes zenekarok szoktak megszólalni Indonéziában.
– ecsetelte Pálóczy Krisztina. Arra is kitért, hogy a magyar népi hangszerek esetében a készítésmód az érdekes: például a hegedű és brácsa, amit bemutat a kiállítás, kézzel faragott.
„A hangszerkészítésen keresztül a népi leleményességre is rá tudunk mutatni” – mondta a kurátor. A vásárhelyi tárlat megnyitóján Radu Varga szólaltat meg különleges hangszereket: perzsa, török és román zenei részleteket ad elő santuron és ney-en. Előbbi iráni húros hangszer, a cimbalom ihletője, a ney pedig ősi török furulya, az egyik legrégebbi, ma is használatos hangszer.
Babunda férfi résdobbal. A kép Alelában, Belga Kongóban készült 1909-ben
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
Amint a budapesti Néprajzi Múzeum tárlatismertetőjében olvasható, sok minden funkcionálhat hangszerként, akár egy kéreggel befedett gödör is, amelyen lábbal pufogó hangot hallatnak.
A magyar kutatók mindig nyitottak voltak más kultúrák értékeinek megismerésére: Bartók Béla az 1900-as évek elején Algériába utazott, hogy arab zenét gyűjtsön, emellett foglalkozott a szomszéd népek népzenéjével is, megfordult a törököknél és más ázsiai népeknél is.
Afrikai fa résdob. A budapesti gyűjteménybe 1902-ben került Tanganyikából, Bornemissza Pál báró gyűjtötte
Fotó: Budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteménye
De Sárosi Bálint afrikai és Vikár László ázsiai kutatásai szintén nemzetközi jelentőségűek. A Néprajzi Múzeumot megalapozó nagy tárgyegyüttesek kezdettől tartalmaztak népi hangszereket is. Xántus János 1869–1870 közötti, kelet- és délkelet-ázsiai gyűjtésének anyagában például 90 hangszer, illetve hangszeralkatrész található. Gróf Zichy Jenő oroszországi és kelet-ázsiai expedíciója nyomán a Néprajzi Osztályba került tárgyak között szintén vannak zenével kapcsolatosak: osztják sámándobok, csontdoromb, kéthúrú hegedű, hárfafélék és énekszámláló pálcikák.
Több száz tárgyból álló utazó kiállítással emlékeznek a hatvanas évek elején alakult, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Omega rockegyüttesre Aradon, mely idén lenne hatvanéves.
Iparművész, néprajzi szakíró, tanár – Szentimrei Judit szerteágazó munkásságát bemutató rendhagyó kiállítás nyílt a kincses városban a Kolozsvári Magyar Napokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!