2012. július 30., 09:092012. július 30., 09:09
Balassi Bálint darabjának bemutatása a nyári hónapokat beszövő Csűrszínházi Fesztivál csúcspontját jelentette. A fél évezredes mű napjainkra való alkalmazása és fogyaszthatóbbá tétele nagy kihívást jelentett Török Viola rendező, Könczei Árpád zeneszerző-koreográfus és Szélyes Andrea látványtervező számára. Mindhárom szakember, illetve az általuk kiválasztott fiatal színészi és a táncosi gárda a helyzet magaslatán állt.
A különböző társulatoktól érkező Kiss Bora Zsuzsanna (Júlia szerepében), Kónya Ütő Bence (Credulus), Kiss A. Andrea (Galathea), Fekete Zsolt (Sylvanus), Páll Hunor (Dienes) és Gulácsi Zsuzsanna (Briszeida) nemcsak a szövegmondásban és éneklésben remekelt; szinte valamennyien valamilyen hangszert is megszólaltattak. A Benő Barna Zsolt által vezetett Bekecs táncegyüttes tagjai pedig még látványosabbá, korhűbbé tették az első magyar nyelven író költő darabját.
Az alkotók remélik, hogy a három előadást megért produkciót más helyszíneken is bemutathatják, annál is inkább, hogy a csűr véges befogadóképessége és a szabadságolások miatt számos színházkedvelő nem lehetett jelen a kis bekecsalji faluban. A szervezők egyelőre azt tudják, hol nem látják szívesen produkciójukat, de, amint Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínházi Fesztivál ötletgazdája és főszervezője lapunknak elmondta, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kőfalain kívül még számos olyan hely akad a városban és Erdélyben, ahol be lehetne mutatni Balassi darabját.
A Szép magyar komédia színrevitele után, szeptember közepéig még számos érdekes program várja az érdeklődőket hétvégenként az immár tizedszerre szervezett fesztiválon. „Lehet, hogy kissé sok is ez a négy hónap, a szűkös költségvetéshez, illetve ahhoz a két-három naphoz képest, ameddig tartottak az első csűrszínházi napok. A tíz év alatt viszont kialakult egy hálás, visszajáró rétegközönség, mely igényli az efféle színházi élményt” – nyugtázta elégtétellel Szélyes, hozzátéve, hogy sem őt, sem lelkes munkatársait nem törték meg a különféle hatósági gáncsoskodások vagy éppenséggel színház-igazgatói berkekből érkező rosszindulatú megjegyzések.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.