2012. július 30., 09:092012. július 30., 09:09
Balassi Bálint darabjának bemutatása a nyári hónapokat beszövő Csűrszínházi Fesztivál csúcspontját jelentette. A fél évezredes mű napjainkra való alkalmazása és fogyaszthatóbbá tétele nagy kihívást jelentett Török Viola rendező, Könczei Árpád zeneszerző-koreográfus és Szélyes Andrea látványtervező számára. Mindhárom szakember, illetve az általuk kiválasztott fiatal színészi és a táncosi gárda a helyzet magaslatán állt.
A különböző társulatoktól érkező Kiss Bora Zsuzsanna (Júlia szerepében), Kónya Ütő Bence (Credulus), Kiss A. Andrea (Galathea), Fekete Zsolt (Sylvanus), Páll Hunor (Dienes) és Gulácsi Zsuzsanna (Briszeida) nemcsak a szövegmondásban és éneklésben remekelt; szinte valamennyien valamilyen hangszert is megszólaltattak. A Benő Barna Zsolt által vezetett Bekecs táncegyüttes tagjai pedig még látványosabbá, korhűbbé tették az első magyar nyelven író költő darabját.
Az alkotók remélik, hogy a három előadást megért produkciót más helyszíneken is bemutathatják, annál is inkább, hogy a csűr véges befogadóképessége és a szabadságolások miatt számos színházkedvelő nem lehetett jelen a kis bekecsalji faluban. A szervezők egyelőre azt tudják, hol nem látják szívesen produkciójukat, de, amint Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínházi Fesztivál ötletgazdája és főszervezője lapunknak elmondta, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kőfalain kívül még számos olyan hely akad a városban és Erdélyben, ahol be lehetne mutatni Balassi darabját.
A Szép magyar komédia színrevitele után, szeptember közepéig még számos érdekes program várja az érdeklődőket hétvégenként az immár tizedszerre szervezett fesztiválon. „Lehet, hogy kissé sok is ez a négy hónap, a szűkös költségvetéshez, illetve ahhoz a két-három naphoz képest, ameddig tartottak az első csűrszínházi napok. A tíz év alatt viszont kialakult egy hálás, visszajáró rétegközönség, mely igényli az efféle színházi élményt” – nyugtázta elégtétellel Szélyes, hozzátéve, hogy sem őt, sem lelkes munkatársait nem törték meg a különféle hatósági gáncsoskodások vagy éppenséggel színház-igazgatói berkekből érkező rosszindulatú megjegyzések.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.