2012. július 30., 09:092012. július 30., 09:09
Balassi Bálint darabjának bemutatása a nyári hónapokat beszövő Csűrszínházi Fesztivál csúcspontját jelentette. A fél évezredes mű napjainkra való alkalmazása és fogyaszthatóbbá tétele nagy kihívást jelentett Török Viola rendező, Könczei Árpád zeneszerző-koreográfus és Szélyes Andrea látványtervező számára. Mindhárom szakember, illetve az általuk kiválasztott fiatal színészi és a táncosi gárda a helyzet magaslatán állt.
A különböző társulatoktól érkező Kiss Bora Zsuzsanna (Júlia szerepében), Kónya Ütő Bence (Credulus), Kiss A. Andrea (Galathea), Fekete Zsolt (Sylvanus), Páll Hunor (Dienes) és Gulácsi Zsuzsanna (Briszeida) nemcsak a szövegmondásban és éneklésben remekelt; szinte valamennyien valamilyen hangszert is megszólaltattak. A Benő Barna Zsolt által vezetett Bekecs táncegyüttes tagjai pedig még látványosabbá, korhűbbé tették az első magyar nyelven író költő darabját.
Az alkotók remélik, hogy a három előadást megért produkciót más helyszíneken is bemutathatják, annál is inkább, hogy a csűr véges befogadóképessége és a szabadságolások miatt számos színházkedvelő nem lehetett jelen a kis bekecsalji faluban. A szervezők egyelőre azt tudják, hol nem látják szívesen produkciójukat, de, amint Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínházi Fesztivál ötletgazdája és főszervezője lapunknak elmondta, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kőfalain kívül még számos olyan hely akad a városban és Erdélyben, ahol be lehetne mutatni Balassi darabját.
A Szép magyar komédia színrevitele után, szeptember közepéig még számos érdekes program várja az érdeklődőket hétvégenként az immár tizedszerre szervezett fesztiválon. „Lehet, hogy kissé sok is ez a négy hónap, a szűkös költségvetéshez, illetve ahhoz a két-három naphoz képest, ameddig tartottak az első csűrszínházi napok. A tíz év alatt viszont kialakult egy hálás, visszajáró rétegközönség, mely igényli az efféle színházi élményt” – nyugtázta elégtétellel Szélyes, hozzátéve, hogy sem őt, sem lelkes munkatársait nem törték meg a különféle hatósági gáncsoskodások vagy éppenséggel színház-igazgatói berkekből érkező rosszindulatú megjegyzések.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.