2012. február 17., 09:322012. február 17., 09:32
Mint Vallasek Júlia a honi magyar ifjúsági sajtó rendszerváltásáról szóló tanulmányában megállapítja: „Az 1989-es romániai rendszerváltás a teljes romániai magyar sajtónyilvánosság radikális átalakulását hozta magával. A kezdeti szakaszban egymásnak ellentmondó irányzatok feszültek egymásnak; együtt, egy időben jelentkezett a múlttal való szakítás és a modern/demokratikus újságírási normák megteremtésének igénye, illetve a múlt egyes elemeinek (újra)hasznosítása, továbbélése.”
Hogy ez az ellentmondásos időszak milyen tendenciákat hozott a romániai sajtónyilvánosságban, azt Győrffy Gábor járja körül A romániai sajtónyilvánosság rendszerváltása című tanulmányában. A fentiekhez szervesen kapcsolódik Kommer Erika tanulmánya is, amely a hazai német újságok 1989-ben és 1990-ben megjelent gyerekoldalait vizsgálja. Különösön érdekes Berkeczi Zsolt összeállítása azokból a magyarázó szövegekkel ellátott fotódokumentumokból, amelyek az 1989. december 22–23-ai székelyudvarhelyi eseményeket mutatják be. Az igen értékes, egyszersmind megrázó pillanatképek Balázs Ferenc és Szabó Károly felvételei.
Mindezek mellett a Botházi Mária, Kassay Réka és Kőrössy Andrea által szerkesztett lapszámban többek közt olvashatunk arról, hogy az erdélyi magyar fiatalok számára milyen lenne az ideális politikus, arról, hogy milyen volt a sportmédia Kolozsváron a két világháború között, akárcsak arról, hogy milyen képet mutatott a szocialista iparosítás a szocialista sajtó tükrében.
Értékes dokumentum Lakatos Artúr levéltári felfedezése: a fiatal kutató a Me.dokban teszi először közzé a zsidó újságíró Arató András szívszorító levelét a pesti gettóból gróf Teleki Bélához, az Erdélyi Párt elnökéhez. A Me.dok című médiatudományi folyóiratot a Babeş–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának doktorandusai hozták létre 2005-ben, a lapot a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet adja ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok