A baróti Tortoma Kiadó gondozásában látott napvilágot a Háromszéki költők antológiája Egyed Emese szerkesztésében
Fotó: Tortoma Kiadó és Könyvkereskedés/Facebook
Egyed Emese kolozsvári költő, irodalomtörténész szerkesztésében frissen látott napvilágot a baróti Tortoma Kiadónál a Háromszéki költők antológiája című kötet, amelyet a csütörtöktől vasárnapig tartó SepsiBook könyvszemlén és kortárs irodalmi fesztiválon mutattak be szombaton.
2023. május 27., 08:462023. május 27., 08:46
2023. május 27., 14:162023. május 27., 14:16
Az antológiában olyan versek olvashatóak, amelyeknek szerzői valamiképpen kötődnek Háromszékhez. Amint a kötet ismertetőjében szerepel, „a 19. században Háromszék vármegyeként egyesített, egykori Sepsi-, Orbai-, Kézdi- és Miklósvárszék a köznyelvben ma is identitásjelölő”. Egyed Emesétől megkérdeztük, hogy
„Első gondolatunk lehetne a helynevek jelenléte a versekben. Ilyen is van, folyóvizek, domborzati elemek, településnevek konkrétumok felé, tájelemek felé vihetik a képzeletet. De a helyek közös és egyéni történetei összefüggő lelki tájakat jelentenek: a hely mártírjai, lázadói, patrónusai, otthonteremtői szép számmal felfedezhetők e versekben” – fogalmazott a szerkesztő. Hozzátette, nem nevezhet meg egyetlen közös nevezőt,
Ne csak az úgynevezett centrumokra figyeljünk, hanem a kulturális térségek dinamikájára is
Egyed Emesétől azt is megkérdeztük, miért tartja fontosnak, hogy a költészeti anyag összegyűjtésével, válogatásával, a kötet megjelentetésével reflektorfénybe kerüljön a helytörténet, a lokálpatriotizmus fontossága. „Válogatásról van szó, hiszen sokkal több vers született átmenetileg vagy hosszasabban itt tevékenykedő emberektől, mint amennyi egyetlen gyűjteményes kötetbe belefér. A könyv ötletével a Tortoma kiadó vezetője, Demeter László keresett meg – egy sorozatra gondolt, ez lenne a nyitó darabja; örömmel fogadtam a felkérést, mert ismernünk kell a helyet, ahol élünk, a hely jelentését pedig a mindenkori cselekvő ̶ gondolkodó ̶ érző emberek (például a költők is) adják – feltárható nyomaikkal” – fejtette ki Egyed Emese. Felhívta a figyelmet, hogy ne csak az úgynevezett centrumokra figyeljünk, hanem a kulturális térségek dinamikájára is: a honvágy, a helyi nyelvi fordulatok, a humor, a veszteségek, a sikerek nemzedékeket kötnek össze
Tanítványok, kézirattárak, könyvtárak
Egyed Emese háromszéki gyökerekkel rendelkezik, édesapja, Egyed Ákos történész Bodosban született, és kiemelt figyelmet szentelt munkássága során a régió történetének kutatására. Azt kérdeztük Egyed Emesétől, hogy háromszéki gyökerekkel rendelkező, kolozsvári költőként, irodalomtörténészként miként lehet egyszerre „közelről”, avagy a kincses városból, „távolabbról” szemlélni az ehhez a székelyföldi régióhoz kötődő versanyagot.
Egyéni életpályákat kortársaim vagy tanítványaim példáján követhettem többnyire meg is ajándékoztak műveikkel –, irodalomtörténészként kézirattárak, könyvtárak anyagát kutattam, publikáltam. Megtiszteltetés, hogy „egy fedél alá” gyűjthettem mai és egykori poéta-hangokat, témákat, életrajzi vázlatokat” – fejtette ki az irodalomtörténész.
Tizenhatodik századi szerzőtől jelenlegi egyetemistáig
Arról is kérdeztük Egyed Emesét, hogy mik voltak a válogatás szempontjai, térben és időben hol húzódik a kötetben szereplő versanyag „határvidéke”.
„Szabad kezet kaptam, jó verseket, kerestem és törekedtem az egyéni hang érzékeltetésére is. Tudom, hogy ennél is több szerző még több műve bekerülhetett volna a gyűjteménybe, most azonban – indulásként – ennyi a »mustra«” – mondta el Egyed Emese. Mint magyarázta, a legkorábbi mű 16. századi, a legújabbnak a szerzője még nem is végzős egyetemi hallgató.
A szerkesztőt a sorozat folytatásáról is kérdeztük. Mint mondta, a kiadó három tucat kötetből álló sorozatot tervez. „Gondolom, hogy antológiák tekintetében a műfaji változatosságot tartja majd szem előtt, prózaantológiát is említett, de ezt tőle kell megkérdezni” – mutatott rá Egyed Emese.
„Az identitáshoz történetek, kifejezésmódok, tájak, szokások tartoznak, és erősen, letagadhatatlanul a születési hely is. Poeta non fit, sed nascitur – akár elfogadjuk a közmondás igazságát, akár nem, aki itt született, bizonyára bekerülhet egy ’háromszéki költők’ műveit tartalmazó antológiába. De az is, aki élete hosszabb-rövidebb idejét itt töltötte; és máris felvetődik a területhez kapcsolódás részlegessége, érzelmi eleme, az egyén és a hely, de még inkább az egyén és emberi környezet viszonya. A művek és a szerzők sora bizonyára bővíthető, és a kötetben helyet kapó versek egymás környezetében most új életre kelhetnek, jelezhetnek tematikus irányokat, de változatosságukban a háromszékiség nem kizárólagos összetevő.
Vagy a Dabasra települt Kapui Ágota? Aranka György, akit környezete zágoni, ifjabbként tartott számon? Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Nagyajta, Kisbacon, Kovászna… Hogy kik vagyunk, és hányféle csoporthoz, helyhez kötődünk érzelmileg-intellektuálisan, személyiségünk lényeges összetevője. Jó, ha ez kifejezésre is jut” – írta Egyed Emese a kötet ismertetőjében.
Újra maga köré gyűjti a könyvek, az irodalom, a kortárs kultúra kedvelőit az immár második háromszéki könyvvásár, a SepsiBook. Az erdélyi magyar, a román és a magyarországi irodalmi élet jeles képviselői találkoznak a közönséggel.
A magyar nyelvterület első, a kolozsvári Farkas utcában működő kőszínháza avatásának 200. évfordulóját ünneplik péntektől kezdődően tíz napig. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE bölcsészkarának oktatója, a rendezvény ötletgazdája a Krónikának elmondta, az ünnepléssel azt is jelezhetjük, hogy eleven a kultúra, c
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!