Összefüggő lelki tájak – Egyed Emese irodalomtörténész a szerkesztésében frissen megjelent Háromszéki költők antológiájáról

„Első gondolatunk lehetne a helynevek jelenléte a versekben. Ilyen is van, folyóvizek, domborzati elemek, településnevek konkrétumok felé, tájelemek felé vihetik a képzeletet. De a helyek közös és egyéni történetei összefüggő lelki tájakat jelentenek: a hely mártírjai, lázadói, patrónusai, otthonteremtői szép számmal felfedezhetők e versekben” – fogalmazott a szerkesztő. Hozzátette, nem nevezhet meg egyetlen közös nevezőt,

Ne csak az úgynevezett centrumokra figyeljünk, hanem a kulturális térségek dinamikájára is

Egyed Emesétől azt is megkérdeztük, miért tartja fontosnak, hogy a költészeti anyag összegyűjtésével, válogatásával, a kötet megjelentetésével reflektorfénybe kerüljön a helytörténet, a lokálpatriotizmus fontossága. „Válogatásról van szó, hiszen sokkal több vers született átmenetileg vagy hosszasabban itt tevékenykedő emberektől, mint amennyi egyetlen gyűjteményes kötetbe belefér. A könyv ötletével a Tortoma kiadó vezetője, Demeter László keresett meg – egy sorozatra gondolt, ez lenne a nyitó darabja; örömmel fogadtam a felkérést, mert ismernünk kell a helyet, ahol élünk, a hely jelentését pedig a mindenkori cselekvő ̶ gondolkodó ̶ érző emberek (például a költők is) adják – feltárható nyomaikkal” – fejtette ki Egyed Emese. Felhívta a figyelmet, hogy ne csak az úgynevezett centrumokra figyeljünk, hanem a kulturális térségek dinamikájára is: a honvágy, a helyi nyelvi fordulatok, a humor, a veszteségek, a sikerek nemzedékeket kötnek össze

Tanítványok, kézirattárak, könyvtárak

Egyed Emese háromszéki gyökerekkel rendelkezik, édesapja, Egyed Ákos történész Bodosban született, és kiemelt figyelmet szentelt munkássága során a régió történetének kutatására. Azt kérdeztük Egyed Emesétől, hogy háromszéki gyökerekkel rendelkező, kolozsvári költőként, irodalomtörténészként miként lehet egyszerre „közelről”, avagy a kincses városból, „távolabbról” szemlélni az ehhez a székelyföldi régióhoz kötődő versanyagot.

Egyéni életpályákat kortársaim vagy tanítványaim példáján követhettem többnyire meg is ajándékoztak műveikkel –, irodalomtörténészként kézirattárak, könyvtárak anyagát kutattam, publikáltam. Megtiszteltetés, hogy „egy fedél alá” gyűjthettem mai és egykori poéta-hangokat, témákat, életrajzi vázlatokat” – fejtette ki az irodalomtörténész.

Tizenhatodik századi szerzőtől jelenlegi egyetemistáig

Arról is kérdeztük Egyed Emesét, hogy mik voltak a válogatás szempontjai, térben és időben hol húzódik a kötetben szereplő versanyag „határvidéke”.

„Szabad kezet kaptam, jó verseket, kerestem és törekedtem az egyéni hang érzékeltetésére is. Tudom, hogy ennél is több szerző még több műve bekerülhetett volna a gyűjteménybe, most azonban – indulásként – ennyi a »mustra«” – mondta el Egyed Emese. Mint magyarázta, a legkorábbi mű 16. századi, a legújabbnak a szerzője még nem is végzős egyetemi hallgató.

A szerkesztőt a sorozat folytatásáról is kérdeztük. Mint mondta, a kiadó három tucat kötetből álló sorozatot tervez. „Gondolom, hogy antológiák tekintetében a műfaji változatosságot tartja majd szem előtt, prózaantológiát is említett, de ezt tőle kell megkérdezni” – mutatott rá Egyed Emese.

„Az identitáshoz történetek, kifejezésmódok, tájak, szokások tartoznak, és erősen, letagadhatatlanul a születési hely is. Poeta non fit, sed nascitur – akár elfogadjuk a közmondás igazságát, akár nem, aki itt született, bizonyára bekerülhet egy ’háromszéki költők’ műveit tartalmazó antológiába. De az is, aki élete hosszabb-rövidebb idejét itt töltötte; és máris felvetődik a területhez kapcsolódás részlegessége, érzelmi eleme, az egyén és a hely, de még inkább az egyén és emberi környezet viszonya. A művek és a szerzők sora bizonyára bővíthető, és a kötetben helyet kapó versek egymás környezetében most új életre kelhetnek, jelezhetnek tematikus irányokat, de változatosságukban a háromszékiség nem kizárólagos összetevő.

Vagy a Dabasra települt Kapui Ágota? Aranka György, akit környezete zágoni, ifjabbként tartott számon? Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Nagyajta, Kisbacon, Kovászna… Hogy kik vagyunk, és hányféle csoporthoz, helyhez kötődünk érzelmileg-intellektuálisan, személyiségünk lényeges összetevője. Jó, ha ez kifejezésre is jut” – írta Egyed Emese a kötet ismertetőjében.

korábban írtuk

Parti Nagy Lajos, Varró Dániel, számos magyar és román szerző vesz részt a csütörtökön kezdődő SepsiBook irodalmi fesztiválon

Újra maga köré gyűjti a könyvek, az irodalom, a kortárs kultúra kedvelőit az immár második háromszéki könyvvásár, a SepsiBook. Az erdélyi magyar, a román és a magyarországi irodalmi élet jeles képviselői találkoznak a közönséggel.

korábban írtuk

Fontos a magyar kulturális örökség tisztelete – Egyed Emese irodalomtörténész a kolozsvári Farkas utcai kőszínház jubileumáról

A magyar nyelvterület első, a kolozsvári Farkas utcában működő kőszínháza avatásának 200. évfordulóját ünneplik péntektől kezdődően tíz napig. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE bölcsészkarának oktatója, a rendezvény ötletgazdája a Krónikának elmondta, az ünnepléssel azt is jelezhetjük, hogy eleven a kultúra, c