A magyar nyelvterület első kőszínháza a kincses városban az 1865-ös átépítést követően
A magyar nyelvterület első, a kolozsvári Farkas utcában működő kőszínháza avatásának 200. évfordulóját ünneplik péntektől kezdődően tíz napig. Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE bölcsészkarának oktatója, a rendezvény ötletgazdája a Krónikának elmondta, az ünnepléssel azt is jelezhetjük, hogy eleven a kultúra, csak nehéz időkben más formákat kell keresnünk, hogy élhessünk vele.
2021. március 11., 20:452021. március 11., 20:45
2021. március 11., 21:572021. március 11., 21:57
A magyar nyelvterület első kőszínháza volt a kolozsvári Farkas utcai teátrum, avatásának 200. évfordulóját interaktív egyetemi előadásokkal, workshopokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, kisfilmekkel, nemzetközi konferenciával, online színházi és zenei előadásokkal ünneplik március 12–22. között.
Amint arról beszámoltunk, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) több kara és a város számos kulturális intézménye is részt vesz az eseménysorozatban. A színház közös tere – a közös tér színháza elnevezésű rendezvény fő ötletgazdája, Egyed Emese irodalomtörténész, a BBTE bölcsészkarának oktatója megkeresésünkre elmondta, a színház mint művészet és mint a tudományos kutatás tárgya, valamint együttműködési forma jelentős szerepet tölt be az életében. Hozzátette, több mint egy éve megfogalmazódott már benne a gondolat, hogy
Az egyetemről három kar – és ezen belül két doktori iskola – kapcsolódott be intenzíven a szervezésbe, de több tudományos és kulturális intézmény is partnerük lett, például az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Állami Magyar Opera, a város több színtársulata, a kolozsvári Állami Magyar Színház is.
– mondta Egyed Emese. Mint fogalmazott, az is fontos, hogy értékeljük a magyar kultúrát, amelynek a múltban is sokat köszönhettünk. „Ennek példája a ma már nem látható Farkas utcai színház, amelynek felépülése és kezdeti működése érdekében az Országgyűlés döntései révén az erdélyi adófizetők és önkéntes adakozó magánszemélyek jelentős anyagi áldozatot hoztak”
Egyed Emese
Fotó: Youtube
Mint minden részt vevő kar, a BBTE bölcsészkara is komoly szakmai munkával járul hozzá az ünnephez. Egyik volt diákjuk például bemutatja 2018-ban megvédett szakdolgozatát, amely a Kolozsvári Állami Magyar Színházban nagyon sikeres, A buszmegálló című, Tompa Gábor által rendezett előadásról készült. Két doktoranduszuk előad a konferencián, néhányan pedig rész vesznek egy szűk körben zajló tematikus ünnepi műsorban, amelyen zenével, verssel, prózaolvasással emlékeznek meg az évfordulóról.
A színház közös tere – közös a tér színháza címmel terveznek nagyszabású rendezvényt Kolozsváron: március 12-én lesz a Farkas utcai kőszínház avatójának 200. évfordulója, ez alkalomból a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több kara rendhagyó összefogás keretében tudományos-kulturális projektet kez
Egyed Emese azt is elmondta, nagy érdeklődés övezi a rendezvénysorozatot a bölcsészhallgatók körében, akik órarendjük függvényében tudnak részt venni a programokon. Az online eseményekbe a diákság is bekapcsolódhat; azokkal a hallgatókkal együtt fogják figyelemmel követni a vetítéseket, beszélgetéseket, konferencia-előadásokat, akik ebben a félévben Egyed Emese óráit hallgatják, azaz mintegy száz egyetemista.
„Kolozsváron szervezzük az eseményeket, amely most az egyetemi hallgatók hiányát igazán megsínyli. Talán azt jelezhetjük, hogy eleven a kultúra, csak nehéz időkben más formákat kell keresnünk, hogy élhessünk vele. Hiszen a város éppen az intézmények és a személyek, a természeti és épített környezet érdemleges, eleven együttesét jelenti. Az elszigetelődés veszélye ellen most ennyit tudunk tenni” – összegzett a BBTE oktatója.
A megemlékezés gazdag, számos esetben online követhető programkínálatát a rendezvény Facebook-eseménye alatt lehet megtekinteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!