
Fotó: Archív
2012. január 25., 09:522012. január 25., 09:52
Szakmai elismerést, elégtételt jelent a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes számára, hogy hétfőn tagjai sorába vette a Magyar Táncművészek Szövetsége, öt másik határon túli táncegyüttessel együtt. Füleki Zoltán, a Hargita együttes igazgatóhelyettese az ünnepi közgyűlésről hazafelé tartva számolt be a Krónikának az együvétartozás hozadékairól, amelyeknek zöme egyelőre csak most körvonalazódik. „Szakmai elismerésként éljük meg a csatlakozást, jóleső, örömteli érzés, hogy bevettek tagjaik sorába. A Magyar Táncművészek Szövetsége végső soron egy érdekvédelmi szervezet, amelynek immár mi is az ernyője alá tartozunk” – fogalmazott Füleki. Az igazgatóhelyettes ugyanakkor rámutatott, a szövetség létezése óta jó kapcsolatot ápoltak az elnökséggel, illetve a közben alakuló és csatlakozó tagintézményekkel, így a gyűlés ünnepélyes, ugyanakkor baráti hangulatban zajlott. Füleki azt is elmondta, hogy bár körvonalazódtak a jövőbeli tervek és perspektívák, különböző programok, amelyeket megvalósítanának, nem szívesen beszélne azokról addig, amíg nincsenek konkrétumok. Az is ezután fog eldőlni, mennyire köti össze a szálakat a szövetség a határon túli hivatásos együttesekkel. „Azért is hasznos volt a találkozás, mert így tudomást szerezhettünk a szövetség tevékenységéről, az éves beszámolójukból rengeteg érdekes dolgot tudtunk meg, többek között azt is, hogy mekkora szava van a szövetségnek a kulturális törvénykezésben, hogy mennyire felügyelik szakmailag a tagságot, illetve, hogy milyen szakmai segítséget tudnak nyújtani egymásnak. Nekem személy szerint nagyon tetszett a profizmus, amit tapasztaltam, illetve az, ahogyan bizonyos dolgok mellé állnak” – fejtette ki a Hargita együttes igazgatóhelyettese.
Füleki ugyanakkor arról is beszámolt a Krónikának, hogy az elnökség tagjai is úgy vélték, ideje volt már ennek a lépésnek, hiszen a kulturális élet más területein tevékenykedők, irodalmárok, képzőművészek, színházak számára már régebben megadatott a lehetőség. „Úgy látszik, ennek most jött el az ideje. Ezentúl beleszólhatunk többek között a kiosztásra kerülő magyar állami kulturális szakmai díjazásba, amihez ezután az erdélyi szakma is hozzájuthat, ha arra érdemes személyt tudunk ajánlani a szövetség figyelmébe” – emelte ki Füleki, hozzátéve, ezután már nem kell „egyedül” kopogtatniuk alapítványok, közintézmények ajtaján, hanem megtehetik ezt akár a szövetség nevében, vagy kérve a segítségüket, megteheti maga a szövetség is, mint érdekvédelmi szervezet. Emellett várhatóan részt vesznek majd különböző szakmai fórumokon is. „Egyelőre elkezdődnek a levelezések, de a legfontosabb szerintem, hogy az öt erdélyi hivatásos együttes, valamint a szlovákiai csapat is teljes jogú tagja lett a Magyar Táncművészek Szövetségének” – összegzett Füleki Zoltán igazgatóhelyettes.
A Maros Művészegyüttes igazgatója, Barabás Attila Csaba is csak örülni tud az anyaországi kezdeményezésnek. Mint mondja, a szövetségbe való tömörülés jó alkalmat kínál a határ két oldalán tevékenykedő néptáncegyüttesek eddigi laza, többnyire baráti kapcsolatainak komoly szakmai együttműködésre való váltására. „Már most szóba került a közös turnék szervezése, együttes produkciók létrehozása. Eddig is létezett egyféle együttműködés, azonban nem egészen intézmény szinten. Másrészt az öt erdélyi és egy felvidéki néptáncegyüttes bekapcsolásával a magyar tánc vérkeringésébe úgy érzem, lényegesen erősödött az a lobbi, ami a műfajt fenntartó, oly nélkülözhetetlen pénzszerzéshez annyira szükséges” – fejtette ki véleményét a marosvásárhelyi hivatásos együttes új igazgatója. Barabás szerint az elmúlt napokban tartott összejövetelen az erdélyi együtteseknek sikerült szertefoszlatniuk azt a tévhitet, miszerint számukra a magyarországi turnék már nem bírnának kellő jelentőséggel. „Nem igaz, hogy nem örülünk egy-egy anyaországi fellépéslehetőségnek vagy turnénak. Hogy nem túl sűrűn jutunk át a határon, az többnyire az anyagiaknak tudható be” – kívánt pontosítani Barabás Attila Csaba.
Megtiszteltetés a Nagyvárad Táncegyüttes számára, hogy ilyen illusztris társaságba kapott meghívást, mint a Magyar Táncművészek Szövetsége – mondta el a Krónikának Miklós János együttesvezető. A szövetséghez való csatlakozás egyaránt segít a szakmai és az emberi kapcsolatok elmélyítésében, illetve kibővítésében – véli. „Lehetőséget ad a közös munkára, de egyben azt is jelenti, hogy teljes jogú tagként a jövőben mi is javasolhatunk majd tagokat a különböző kuratóriumokba, illetve szakmai díjakra is javaslatokat tehetünk” – magyarázta. Miklós Jánostól tudtuk meg azt is, hogy, a szövetséghez való csatlakozás feltétele az volt, hogy két-három tag ajánlja az együttest, és Miklós János számára külön öröm, hogy az ő támogatóik között Galambos Tibor, illetve Novák Ferenc „Tata” is ott volt, aki nemcsak jól ismeri a csapat munkáját, hanem már dolgozott is velük. „Tudják, hogy nálunk komoly, profi munka folyik. Értéket akarunk a színpadra állítani” – fogalmazott a táncmester.
„Megtiszteltetés számunkra, hogy bekerülhettünk a Magyar Táncművészek Szövetsége tagjai közé, örülünk, hogy végre felébredtek, hiszen ez korábban is megtörténhetett volna, de így is nagyon jó” – fogalmazott a Krónika kérdésére Miklós Levente, az Udvarhely Táncműhely igazgatója, aki szintén azt emelte ki, hogy a tagság hasznos dolog, főként a más együttesekkel való kapcsolattartásban bírhat nagy jelentőséggel, ugyanakkor ez egyfajta elismerés is. Azzal, hogy részesei lettek a magyarországi táncszakmának, azt remélik, hogy a továbbiakban több lehetőségük nyílik akár az anyaországi fellépésekre is.
Kapcsolatot, információtöbbletet jelenthet a határon túli táncegyütteseknek az, hogy a Magyar Táncművészek Szövetségének tagjai lettek – fogalmazta meg hasonlóképpen a Krónika érdeklődésére Deák Gyula, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes igazgatója. Mint rámutatott, valójában a következőkben mutatkozik meg, hogy milyen előnnyel jár, a gyakorlatban mit jelent, hogy a hivatásos táncosokat tömörítő magyar szakmai szervezet tagjai lehetnek. „Mindenképpen szorosabb kapcsolatot tudunk kialakítani a magyar hivatásos táncosok között a Kárpát-medencében, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a szövetség tagjai véleményt nyilváníthatnak, javaslatokat tehetnek, ha a szakma díjakat oszt” – emelte ki Deák is.
Mihályi Gábor, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke eközben a határon túli csapatoknak a szervezetbe történt felvételét követő első hasznos javaslatnak azt nevezte, hogy a táncegyüttesek felhívták a figyelmet a Kolozsvári Magyar Opera balettkarára. Szép Gyula, a kolozsvári intézmény igazgatója a Krónika kérdésére elmondta: a szövetség illetékesei egyelőre nem keresték az ügyben, azonban mindenképpen nagyszerű lehetőségnek tartja a felvetést. „Mindenekelőtt az ezzel járó feltételeket és kötelezettségeket kellene megtárgyalnunk, egy szakmai szervezethez való tartozásnak viszont csakis előnyei lehetnek” – fogalmazott az operaigazgató.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.