2012. március 05., 07:382012. március 05., 07:38
„Az embereknek nagyon egyszerűen el lehet magyarázni, miért is fontos a tenni akarás, ezt leginkább úgy tudnám összefoglalni, hogy nagyapa karosszéke mégiscsak érték, annak ellenére, hogy már léteznek kényelmesebb, korszerűbb darabok. Mindenkinek a saját lépcsőházát, közvetlen környezetét kell rendben tartania, innen pedig már automatikusan következik az épített örökség egészének tisztelete, megbecsülése” – magyarázta a szakember.
Amint az est folyamán elhangzott, jelenleg a több száz éves épületek nem tudják azt a komfortot nyújtani, mint például a modern építmények konferenciatermei vagy a bevásárlóközpontok, ezt a problémát azonban megfelelő adminisztratív háttérrel orvosolni lehetne. Ráday Mihály rámutatott: a legtöbb európai uniós tagállamban jelentős kedvezményben részesülnek azok a lakók, akik a tulajdonukban lévő, az épített örökséghez tartozó épületeket rendben tartják, ezt a módszert sajnos Magyarországon nem alkalmazzák.
A művészettörténész egyébként 1979-ben indította el Unokáink sem fogják látni című városvédő televíziós műsorát, ezzel kapcsolatban elmondta: mindig is arra törekedett, hogy „földhözragadt” maradjon, olyan dolgokat mutatott be, amelyekkel a városlakók mindennap találkoznak, amelyek észrevétlenül is környezetük szerves részét alkotják – az útvilágító kandeláberektől az utcaburkolatig. „Elengedhetetlen, hogy az emberek az egyszerű dolgokkal kapcsolatban is igényesek legyenek. Nagyszerű megoldásnak tartottam például, hogy a Kolozsvár belvárosában álló épületek ablakaira az egykori kincses várost ábrázoló nagyított fényképeket helyeztek ki, az ötletet a budapesti illetékeseknek is előterjesztettem” – mutatott rá Ráday.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok