2012. március 05., 07:382012. március 05., 07:38
„Az embereknek nagyon egyszerűen el lehet magyarázni, miért is fontos a tenni akarás, ezt leginkább úgy tudnám összefoglalni, hogy nagyapa karosszéke mégiscsak érték, annak ellenére, hogy már léteznek kényelmesebb, korszerűbb darabok. Mindenkinek a saját lépcsőházát, közvetlen környezetét kell rendben tartania, innen pedig már automatikusan következik az épített örökség egészének tisztelete, megbecsülése” – magyarázta a szakember.
Amint az est folyamán elhangzott, jelenleg a több száz éves épületek nem tudják azt a komfortot nyújtani, mint például a modern építmények konferenciatermei vagy a bevásárlóközpontok, ezt a problémát azonban megfelelő adminisztratív háttérrel orvosolni lehetne. Ráday Mihály rámutatott: a legtöbb európai uniós tagállamban jelentős kedvezményben részesülnek azok a lakók, akik a tulajdonukban lévő, az épített örökséghez tartozó épületeket rendben tartják, ezt a módszert sajnos Magyarországon nem alkalmazzák.
A művészettörténész egyébként 1979-ben indította el Unokáink sem fogják látni című városvédő televíziós műsorát, ezzel kapcsolatban elmondta: mindig is arra törekedett, hogy „földhözragadt” maradjon, olyan dolgokat mutatott be, amelyekkel a városlakók mindennap találkoznak, amelyek észrevétlenül is környezetük szerves részét alkotják – az útvilágító kandeláberektől az utcaburkolatig. „Elengedhetetlen, hogy az emberek az egyszerű dolgokkal kapcsolatban is igényesek legyenek. Nagyszerű megoldásnak tartottam például, hogy a Kolozsvár belvárosában álló épületek ablakaira az egykori kincses várost ábrázoló nagyított fényképeket helyeztek ki, az ötletet a budapesti illetékeseknek is előterjesztettem” – mutatott rá Ráday.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok