2012. március 05., 07:382012. március 05., 07:38
„Az embereknek nagyon egyszerűen el lehet magyarázni, miért is fontos a tenni akarás, ezt leginkább úgy tudnám összefoglalni, hogy nagyapa karosszéke mégiscsak érték, annak ellenére, hogy már léteznek kényelmesebb, korszerűbb darabok. Mindenkinek a saját lépcsőházát, közvetlen környezetét kell rendben tartania, innen pedig már automatikusan következik az épített örökség egészének tisztelete, megbecsülése” – magyarázta a szakember.
Amint az est folyamán elhangzott, jelenleg a több száz éves épületek nem tudják azt a komfortot nyújtani, mint például a modern építmények konferenciatermei vagy a bevásárlóközpontok, ezt a problémát azonban megfelelő adminisztratív háttérrel orvosolni lehetne. Ráday Mihály rámutatott: a legtöbb európai uniós tagállamban jelentős kedvezményben részesülnek azok a lakók, akik a tulajdonukban lévő, az épített örökséghez tartozó épületeket rendben tartják, ezt a módszert sajnos Magyarországon nem alkalmazzák.
A művészettörténész egyébként 1979-ben indította el Unokáink sem fogják látni című városvédő televíziós műsorát, ezzel kapcsolatban elmondta: mindig is arra törekedett, hogy „földhözragadt” maradjon, olyan dolgokat mutatott be, amelyekkel a városlakók mindennap találkoznak, amelyek észrevétlenül is környezetük szerves részét alkotják – az útvilágító kandeláberektől az utcaburkolatig. „Elengedhetetlen, hogy az emberek az egyszerű dolgokkal kapcsolatban is igényesek legyenek. Nagyszerű megoldásnak tartottam például, hogy a Kolozsvár belvárosában álló épületek ablakaira az egykori kincses várost ábrázoló nagyított fényképeket helyeztek ki, az ötletet a budapesti illetékeseknek is előterjesztettem” – mutatott rá Ráday.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok