2012. március 05., 07:382012. március 05., 07:38
„Az embereknek nagyon egyszerűen el lehet magyarázni, miért is fontos a tenni akarás, ezt leginkább úgy tudnám összefoglalni, hogy nagyapa karosszéke mégiscsak érték, annak ellenére, hogy már léteznek kényelmesebb, korszerűbb darabok. Mindenkinek a saját lépcsőházát, közvetlen környezetét kell rendben tartania, innen pedig már automatikusan következik az épített örökség egészének tisztelete, megbecsülése” – magyarázta a szakember.
Amint az est folyamán elhangzott, jelenleg a több száz éves épületek nem tudják azt a komfortot nyújtani, mint például a modern építmények konferenciatermei vagy a bevásárlóközpontok, ezt a problémát azonban megfelelő adminisztratív háttérrel orvosolni lehetne. Ráday Mihály rámutatott: a legtöbb európai uniós tagállamban jelentős kedvezményben részesülnek azok a lakók, akik a tulajdonukban lévő, az épített örökséghez tartozó épületeket rendben tartják, ezt a módszert sajnos Magyarországon nem alkalmazzák.
A művészettörténész egyébként 1979-ben indította el Unokáink sem fogják látni című városvédő televíziós műsorát, ezzel kapcsolatban elmondta: mindig is arra törekedett, hogy „földhözragadt” maradjon, olyan dolgokat mutatott be, amelyekkel a városlakók mindennap találkoznak, amelyek észrevétlenül is környezetük szerves részét alkotják – az útvilágító kandeláberektől az utcaburkolatig. „Elengedhetetlen, hogy az emberek az egyszerű dolgokkal kapcsolatban is igényesek legyenek. Nagyszerű megoldásnak tartottam például, hogy a Kolozsvár belvárosában álló épületek ablakaira az egykori kincses várost ábrázoló nagyított fényképeket helyeztek ki, az ötletet a budapesti illetékeseknek is előterjesztettem” – mutatott rá Ráday.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok