Mészöly Miklósról készült dokumentumfilm

„Mészöly Miklós az egyik legfontosabb 20. századi magyar szerző, mégis hallgatás övezi mind a személyét, mind pedig műveit. Egy fiatal pár bejárta az országot, hogy meginterjúvolják Mészöly egykori barátait, írótársait. A privát mészöly című 80 perces film izgalmas és nem kevésbé groteszk képet rajzol a szerzőről” – olvasható a film ismertetőjében. Gerőcs Péter író az elmúlt években Mészöly életművét kutatta. Dér Asia filmrendezővel felkeresték az író egykori barátait, volt pályatársait és tanítványait, és a velük készült interjúkból állítottak össze egy portré-dokumentumfilmet.

Amint erről az Irodalmi Jelen című folyóirat beszámol, a film alapvető koncepciójához tartozik a mészölyi poétika néhány jellegzetessége. Noha a film alkotói ezeket nem egy az egyben szerették volna adaptálni a filmben, egyfajta gondolkodásmód-beli irányelvként mindvégig szem előtt tartották. Ilyen például a nyomozás, Mészöly egyik központi fogalma. Nála az olvasónak kell az elbeszélővel együtt nyomoznia, itt a film készítői nyomoznak együtt a nézőkkel, ez esetben Mészöly Miklós személye után.

A privát mészöly mottója ezért lett az író Film című regényének néhány sora: „Nem azért aprólékoskodunk itt tárgyakkal, fiókokkal, mintha a halott Öregemberről ne tudhatnánk, amit akarunk, s ami esetleg meg is felel annak, ami »történt«. Nem. Éppen most tehetünk úgy, mintha élne, és a nyomozásunkkal ölhetjük meg annyira, hogy ne fogjon rajta a halál.” A mottóul választott sorokat a film elején Mészöly egykori tanítványa és jó barátja, Nádas Péter olvassa fel, aki a későbbiekben maga is emlékezik az íróra Ablonczy Annával, Esterházy Péterrel, Krasznahorkai Lászlóval, Kukorelly Endrével, Márton Lászlóval, Móser Zoltánnal, Pályi Andrással, Szegedy-Maszák Mihálylyal, Szigeti Lászlóval vagy Szörényi Lászlóval egyetemben. A film első, 48 perces részében az akkor fiatal írótanítványok emlékeznek az idősebb, tekintélyesebb pályatársra. A második 32 perces rész a tulajdonképpeni „privát Mészöly”.

Ez a filmrész Mészöly szerelmi ügyeiről, étkezési és öltözködési szokásairól, majd pedig betegségéről és haláláról szól. Az egykori pályatársak visszaemlékezéseiből egyszersmind Mészöly életművének jelentősége is felsejlik, Márton László író kijelenti: „A magyar irodalom igazán jó ismerői Mészölyt a 20. század második felének legnagyobb írójaként tartják számon.” Krasznahorkai László szavai szerint pedig: „Mészöly nélkül nincs magyar irodalom.”