2012. február 02., 08:592012. február 02., 08:59
Az ezres példányszámban megjelent könyvet – amelynek Paládi-Kovács Attila akadémikus a főszerkesztője – gazdag képanyag: 114 színes, 200 fekete-fehér fotó, 285 ábra és 38 térkép illusztrálja. Pálinkás József, az MTA elnöke méltatásában rámutatott, hogy az a „mindennapok történetét, történelmét” mutatja be.
„A történelem oktatása során az eseményekre, évszámokra helyezik a hangsúlyt, de vajmi kevés szó esik arról, hogy különböző történelmi korokban, miként és hol éltek, hogyan öltözködtek és táplálkoztak az emberek. Ezek a dolgok azonban nagyon szorosan hozzátartoznak egy nép »életrajzához«. Egyszerű dolgoknak tűnnek, de ismeretük közelebb hozza a régmúlt történéseit” – fogalmazott Pálinkás József, hozzátéve: a kötetet nem csupán a tudósszakmának, hanem az érdeklődő értelmiségnek is szánják, s különösen nagy haszonnal forgathatják a történelemtanárok, akik e mű segítségével érdekesebbé, színesebbé tehetik óráikat.
Borsos Balázs, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének igazgatóhelyettese a nyolckötetes sorozat történetét elevenítette fel. Ismertetése szerint a magyar néprajztudomány eddigi legnagyobb tudományos vállalkozásának kötetei nem az eredetileg elgondolt, a tartalmi, logikai sorrendet követő számozás rendjében, hanem a kéziratok elkészültének időrendjében követték egymást.
Az V. Népköltészet kötet 1988-ban, a VI. Népzene, néptánc, népi játék 1990-ben, a VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság 1990-ben, a III. Kézművesség 1991-ben, a IV. Életmód 1997-ben, a VIII. Társadalom 2000-ben, a II. Gazdálkodás 2001-ben, az I. 2. A népi műveltség korszakai 2009-ben, az I. 1. Táj, nép, történelem című 2011-ben jött ki a nyomdából. „Noha a mű nyolckötetes, kilenc könyv látott napvilágot, s az I. 1. kötet kiadásával befejeződtek az 1988 és 2011 között megjelenő sorozat munkálatai. A vállalkozásban összességében 115 szerző vett részt” – emelte ki Borsos Balázs. A sorozat összesen 8330 oldalon tárja az olvasó elé a magyar népi kultúra örökségét.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.