2012. február 02., 08:592012. február 02., 08:59
Az ezres példányszámban megjelent könyvet – amelynek Paládi-Kovács Attila akadémikus a főszerkesztője – gazdag képanyag: 114 színes, 200 fekete-fehér fotó, 285 ábra és 38 térkép illusztrálja. Pálinkás József, az MTA elnöke méltatásában rámutatott, hogy az a „mindennapok történetét, történelmét” mutatja be.
„A történelem oktatása során az eseményekre, évszámokra helyezik a hangsúlyt, de vajmi kevés szó esik arról, hogy különböző történelmi korokban, miként és hol éltek, hogyan öltözködtek és táplálkoztak az emberek. Ezek a dolgok azonban nagyon szorosan hozzátartoznak egy nép »életrajzához«. Egyszerű dolgoknak tűnnek, de ismeretük közelebb hozza a régmúlt történéseit” – fogalmazott Pálinkás József, hozzátéve: a kötetet nem csupán a tudósszakmának, hanem az érdeklődő értelmiségnek is szánják, s különösen nagy haszonnal forgathatják a történelemtanárok, akik e mű segítségével érdekesebbé, színesebbé tehetik óráikat.
Borsos Balázs, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének igazgatóhelyettese a nyolckötetes sorozat történetét elevenítette fel. Ismertetése szerint a magyar néprajztudomány eddigi legnagyobb tudományos vállalkozásának kötetei nem az eredetileg elgondolt, a tartalmi, logikai sorrendet követő számozás rendjében, hanem a kéziratok elkészültének időrendjében követték egymást.
Az V. Népköltészet kötet 1988-ban, a VI. Népzene, néptánc, népi játék 1990-ben, a VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság 1990-ben, a III. Kézművesség 1991-ben, a IV. Életmód 1997-ben, a VIII. Társadalom 2000-ben, a II. Gazdálkodás 2001-ben, az I. 2. A népi műveltség korszakai 2009-ben, az I. 1. Táj, nép, történelem című 2011-ben jött ki a nyomdából. „Noha a mű nyolckötetes, kilenc könyv látott napvilágot, s az I. 1. kötet kiadásával befejeződtek az 1988 és 2011 között megjelenő sorozat munkálatai. A vállalkozásban összességében 115 szerző vett részt” – emelte ki Borsos Balázs. A sorozat összesen 8330 oldalon tárja az olvasó elé a magyar népi kultúra örökségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok