2012. február 02., 08:592012. február 02., 08:59
Az ezres példányszámban megjelent könyvet – amelynek Paládi-Kovács Attila akadémikus a főszerkesztője – gazdag képanyag: 114 színes, 200 fekete-fehér fotó, 285 ábra és 38 térkép illusztrálja. Pálinkás József, az MTA elnöke méltatásában rámutatott, hogy az a „mindennapok történetét, történelmét” mutatja be.
„A történelem oktatása során az eseményekre, évszámokra helyezik a hangsúlyt, de vajmi kevés szó esik arról, hogy különböző történelmi korokban, miként és hol éltek, hogyan öltözködtek és táplálkoztak az emberek. Ezek a dolgok azonban nagyon szorosan hozzátartoznak egy nép »életrajzához«. Egyszerű dolgoknak tűnnek, de ismeretük közelebb hozza a régmúlt történéseit” – fogalmazott Pálinkás József, hozzátéve: a kötetet nem csupán a tudósszakmának, hanem az érdeklődő értelmiségnek is szánják, s különösen nagy haszonnal forgathatják a történelemtanárok, akik e mű segítségével érdekesebbé, színesebbé tehetik óráikat.
Borsos Balázs, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének igazgatóhelyettese a nyolckötetes sorozat történetét elevenítette fel. Ismertetése szerint a magyar néprajztudomány eddigi legnagyobb tudományos vállalkozásának kötetei nem az eredetileg elgondolt, a tartalmi, logikai sorrendet követő számozás rendjében, hanem a kéziratok elkészültének időrendjében követték egymást.
Az V. Népköltészet kötet 1988-ban, a VI. Népzene, néptánc, népi játék 1990-ben, a VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság 1990-ben, a III. Kézművesség 1991-ben, a IV. Életmód 1997-ben, a VIII. Társadalom 2000-ben, a II. Gazdálkodás 2001-ben, az I. 2. A népi műveltség korszakai 2009-ben, az I. 1. Táj, nép, történelem című 2011-ben jött ki a nyomdából. „Noha a mű nyolckötetes, kilenc könyv látott napvilágot, s az I. 1. kötet kiadásával befejeződtek az 1988 és 2011 között megjelenő sorozat munkálatai. A vállalkozásban összességében 115 szerző vett részt” – emelte ki Borsos Balázs. A sorozat összesen 8330 oldalon tárja az olvasó elé a magyar népi kultúra örökségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok