2012. február 02., 08:592012. február 02., 08:59
Az ezres példányszámban megjelent könyvet – amelynek Paládi-Kovács Attila akadémikus a főszerkesztője – gazdag képanyag: 114 színes, 200 fekete-fehér fotó, 285 ábra és 38 térkép illusztrálja. Pálinkás József, az MTA elnöke méltatásában rámutatott, hogy az a „mindennapok történetét, történelmét” mutatja be.
„A történelem oktatása során az eseményekre, évszámokra helyezik a hangsúlyt, de vajmi kevés szó esik arról, hogy különböző történelmi korokban, miként és hol éltek, hogyan öltözködtek és táplálkoztak az emberek. Ezek a dolgok azonban nagyon szorosan hozzátartoznak egy nép »életrajzához«. Egyszerű dolgoknak tűnnek, de ismeretük közelebb hozza a régmúlt történéseit” – fogalmazott Pálinkás József, hozzátéve: a kötetet nem csupán a tudósszakmának, hanem az érdeklődő értelmiségnek is szánják, s különösen nagy haszonnal forgathatják a történelemtanárok, akik e mű segítségével érdekesebbé, színesebbé tehetik óráikat.
Borsos Balázs, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének igazgatóhelyettese a nyolckötetes sorozat történetét elevenítette fel. Ismertetése szerint a magyar néprajztudomány eddigi legnagyobb tudományos vállalkozásának kötetei nem az eredetileg elgondolt, a tartalmi, logikai sorrendet követő számozás rendjében, hanem a kéziratok elkészültének időrendjében követték egymást.
Az V. Népköltészet kötet 1988-ban, a VI. Népzene, néptánc, népi játék 1990-ben, a VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság 1990-ben, a III. Kézművesség 1991-ben, a IV. Életmód 1997-ben, a VIII. Társadalom 2000-ben, a II. Gazdálkodás 2001-ben, az I. 2. A népi műveltség korszakai 2009-ben, az I. 1. Táj, nép, történelem című 2011-ben jött ki a nyomdából. „Noha a mű nyolckötetes, kilenc könyv látott napvilágot, s az I. 1. kötet kiadásával befejeződtek az 1988 és 2011 között megjelenő sorozat munkálatai. A vállalkozásban összességében 115 szerző vett részt” – emelte ki Borsos Balázs. A sorozat összesen 8330 oldalon tárja az olvasó elé a magyar népi kultúra örökségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok