Hirdetés

Médiumváltásra van szüksége az irodalomnak is – A Helikon folyóirat a Mikes Kelemen országos versenyen Gyergyóban

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakasza keretében régi fotókból álló kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők •  Fotó: Helikon

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakasza keretében régi fotókból álló kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők

Fotó: Helikon

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, ahol a Salamon Ernő Gimnáziumban tartják csütörtöktől szombatig a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszát.

Kiss Judit

2023. április 13., 18:042023. április 13., 18:04

2023. április 13., 18:172023. április 13., 18:17

A lapot Demeter Zsuzsa, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Márton Evelin és Papp Attila Zsolt mutatja be szombaton a tantárgyversenyen résztvevőknek, a szerkesztőséggel Vermesser Levente beszélget és ekkor osztja ki a szerkesztőség a Helikon-különdíjat.

A szerkesztőségnek nem titkolt célja, hogy a tantárgyverseny keretében is közelítsék az ifjú nemzedéket a (kortárs) irodalomhoz.

Hirdetés

Bemutatják a helyszínen a tavaly létrehozott Bálint Tibor-pannókat, ezen kívül tematikus sorozatot állított össze a Helikon: közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumukból közölnek válogatást, érintőképernyős multimédiás anyagokat is ismertetnek.

Sokan maradnak a diákok közül az irodalom vonzáskörében

Demeter Zsuzsa irodalomtörténészt, a Helikon szerkesztőjét arról kérdeztük, mik lehetnek a legfontosabb hozadékai annak, hogy ellátogatnak személyesen az irodalmi tantárgyverseny országos szakaszára.

Idézet
Nagyon sok hozadéka lehet, nem véletlen, hogy az Utunk idejében, illetve a Helikon első éveiben is bevett gyakorlat volt részt venni ezeken a tantárgyversenyeken – legutóbb, talán 1996-ban a Helikon alapító főszerkesztője, Szilágyi István vett részt rajta – majd a díjnyertes dolgozatokból szemelvényeket közölni”

– mondta el Demeter Zsuzsa. Hozzátette, az Utunk archívumában az 1989-es évfolyam dolgozatai megmaradtak, s elég közülük néhány nevet mondani, ha már a hozadékokról van szó: Tompa Andrea, Szilágyi-Palkó Csaba, Orbán János Dénes, s a sor még folytatható.

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, a Salamon Ernő Gimnáziumba •  Fotó: Helikon Galéria

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, a Salamon Ernő Gimnáziumba

Fotó: Helikon

„Az ország legjobbjai gyűlnek össze most Gyergyószentmiklóson, akiknek jó része, ha a korábbi gyakorlatot nézzük, az irodalom vonzáskörzetében marad. Ha rövidebb távon szemlélem, akkor pár év múlva jó eséllyel a Helikon műhelyrovatában, a Pavilon 420-ban debütálnak majd, mint sokan a mai középnemzedékből is a Pavilon előzménylapjában, a Serény Múmiában kezdték irodalmi pályájukat. Úgyhogy örülök, hogy néhány évtized szünet után újra megmutathatjuk magunkat, a lapot az irodalomszerető diákoknak, még ha nemzedékváltás is történt a Helikonnál, remélve, hogy a tantárgyverseny lejártával megkeresnek bennünket szépirodalmi írásaikkal” – emelte ki a szerkesztő.

Nemzedéki szakadékok és az átjárás lehetőségei

Demeter Zsuzsát arról is kérdeztük, mik a leglényegesebb feltételei annak, hogy egy irodalmi lap szerkesztői valóban közelíthessék a kortárs irodalmat a legfiatalabb, középiskolás nemzedékhez „Ez igen jó kérdés, nem biztos, hogy tudom a pontos választ. Mert hiába történt nemzedékváltás a lapnál, a mai tizenévesek s köztünk jóval nagyobb szakadék van, mint köztünk s a minket a laphoz csábító Szilágyi Istvánék között.

Idézet
S itt nem a nemzedéki szakadékokra gondolok elsősorban, bár kétségtelenül az is akadály, hanem hogy mi hozzájuk képest digitálisan analfabéták vagyunk: jóval nehezebben tájékozódunk az ő világukban, nehezebben értjük, hogyan gondolkodnak, mi érdekli őket,

egyáltalán, hogy mi van a fejükben, hogyan tájékozódnak, szereznek információkat” – fejtette ki Demeter Zsuzsa. Hozzátette, mindkét fél részéről nagyfokú nyitottságra van szükség, kíváncsiságra, az előítéleteink zsákutcába vezetnek.

A Helikonhoz egyébként jó pár éve érkeznek szakmai gyakorlatra egyetemi hallgatók: bölcsészek, újságírók, teatrológusok. „A velük való műhelymunka jó tanulóiskola mindkét fél számára, ők betekintést nyerhetnek a lapszerkesztés fortélyaiba, mi elleshetjük, hogyan működnek, mire rezonálnak. A még fiatalabbakhoz kevesebb átjárásunk van, vagy mondjuk úgy, Kolozsvár-centrikusabb ez az átjárás: bár az elmúlt egy évben voltunk a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban és a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban is rendhagyó irodalomórát-lapszámbemutatót tartani, ezek hozadéka nehezebben mérhető” – mondta a szerkesztő.

A Helikon irodalmi lap közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumából készült válogatás •  Fotó: Helikon Galéria

A Helikon irodalmi lap közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumából készült válogatás

Fotó: Helikon

Úgy fogalmazott, annak viszont nagyon örül, hogy a kolozsvári zeneiskolával évek óta kialakult valamiféle együttműködés, évi két-három alkalommal tartanak rendhagyó irodalomórát, ahol a lap szerkesztőin kívül mindig van egy-egy meghívottjuk is: legutóbb például Vida Gábort faggatták Mikesről, Lövétei Lázár Lászlót Petőfiről és Aranyról – aztán azt vették észre, hogy ezek a középiskolás fiúk-lányok elkezdtek megjelenni a Helikon által szervezett eseményeken.

Idézet
Néhányuk már törzsvendégnek számít, kérdeznek, érdeklődnek, elkísérnek az est utáni beszélgetésekre, s lassan-lassan az írásaikat is elküldték a lapnak. Úgy tűnik tehát, a személyes találkozás-beszélgetés jó útnak bizonyul,

ezt kellene – és ezt tervezzük az idén – kibővíteni, még több középiskolába eljutni. S lényegében ezért a személyes találkozásért vállaltuk az országos tantárgyversenyen való részvételt is” – fejtette ki a Helikon szerkesztője.

Írni akaró tehetséges fiatalokból nincs hiány

A Helikon mindig is hivatásának érezte, hogy a legifjabbakat is bevonja irodalmi bűvkörébe. Föltettük a kérdést, hogy a jelenlegi szerkesztők ezt miként, milyen módszerekkel, rendezvényekkel teszik. „Mondjuk úgy, hogy a fentebb említett személyes találkozások, lapszámbemutatók mellett – ami, valljuk be, igencsak időigényes, hiszen lejártak azok az idők, amikor – mint ami az Utunk idejében bevett gyakorlat volt – a teljes szerkesztőség országjáró turnéra indult Erdély-szerte, akár hetekre is. Mindenféle formában próbálkozunk. Kísérletezünk, ha úgy tetszik, hiszen alapvető sajtóműfajok kérdőjeleződnek meg nap mint nap” – mondta el Demeter Zsuzsa.

Rámutatott, ma egy irodalmi szerkesztő munkája, tetszik vagy sem, nem korlátozódhat arra, hogy szöveggel tölti meg a lapszám adott oldalait.

Ezelőtt 15 évvel, amikor a laphoz került, még nagyjából ez volt az irodalmi szerkesztő munkája. De a legfiatalabbakat ma már nem lehet a nyomtatott lapon keresztül elérni. Nem véletlen, hogy a tavalyi évben a lap struktúrája is megváltozott, szellősebb lett, több képanyaggal jelenik meg. De szükséges a jól működő honlap, a különböző multimédiás anyagok, azaz az irodalom valamiféle médiumváltása ahhoz, hogy közelebb kerüljenek a legifjabbak a szövegekhez. Demeter Zsuzsa emlékeztetett,

régebb szedőre volt szüksége a Helikonnak, hogy a gépírásos szövegeket újraszedje, begépelje, ma Photoshoppal, Corellel s egyéb ilyen „úri huncutsággal” kell tudnia bánni, s nem árt, ha a marketinghez is konyít egy kicsit.

A különböző közösségi felületeken való állandó jelenlét is szükséges, hiszen alapvetően onnan kattintanak az anyagaikra, kevés az olyan tudatos fiatal olvasó, aki a Helikon honlapján tájékozódna.

A szerkesztő úgy fogalmazott, hogy talán mindez hókuszpókusz, mert hát a lényeg az írott szövegen lenne, de mint minden sajtótermék, a szépirodalmi lapok is ki vannak téve a digitális világ diktálta változásoknak, s minden törekvésük ellenére is mindig két lépéssel le vannak maradva.

Gyergyóban sem csak lapszámbemutatóval készülnek, viszik a multimédiás anyagaikat, amelyeket egy érintőképernyőn tetszés szerint kiválaszthatnak, megnézhetnek a résztvevők, illetve készítettek egy kisebb kiállítást is az Utunk nemrég előkerült fotóarchívumából, mely a tantárgyverseny egész ideje alatt megtekinthető lesz. „De ha arra gondolok, hogy a Helikon tavalyelőtt meghirdetett Amit nem lát a webkamera című tehetségkutató pályázatára több mint négyszáz pályamű érkezett, nem lehetünk borúlátók: írni akaró tehetséges fiatalokból nincs hiány, csak az utat kell megtalálni hozzájuk” – emelte ki Demeter Zsuzsa.

korábban írtuk

Száraz Miklós György kapta a Helikon Kemény Zsigmond-díját Kolozsváron
Száraz Miklós György kapta a Helikon Kemény Zsigmond-díját Kolozsváron

Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi írót tüntették ki pénteken este a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond-díjával. Az elismerést évente osztja ki a szerkesztőség a lapban közlő szerzők egyikének.

korábban írtuk

Amit nem lát a webkamera: felkarolja az ifjú tehetségeket a Helikon irodalmi folyóirat
Amit nem lát a webkamera: felkarolja az ifjú tehetségeket a Helikon irodalmi folyóirat

Az ifjú tehetségek felkarolása, baráti szóval való biztatása a Helikonra korábban is jellemző volt, és továbbra is jellemző lesz – mondta el a Krónikának Karácsonyi Zsolt, az irodalmi folyóirat főszerkesztője annak kapcsán, hogy a Helikon erdélyi fiataloknak hirdetett pályázatot, amelyre április 20-ig lehet jelentkezni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
2026. október 10., szombat

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
2026. október 08., csütörtök

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat

Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba

Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba
2026. október 02., péntek

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten

Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten
2026. szeptember 30., szerda

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat

Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat
Hirdetés
2026. szeptember 29., kedd

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban

Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban
2026. szeptember 28., hétfő

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész

Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész
2026. szeptember 21., hétfő

Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját

Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.

Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját
Hirdetés
Hirdetés