Hirdetés

Médiumváltásra van szüksége az irodalomnak is – A Helikon folyóirat a Mikes Kelemen országos versenyen Gyergyóban

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakasza keretében régi fotókból álló kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők •  Fotó: Helikon

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakasza keretében régi fotókból álló kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők

Fotó: Helikon

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, ahol a Salamon Ernő Gimnáziumban tartják csütörtöktől szombatig a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszát.

Kiss Judit

2023. április 13., 18:042023. április 13., 18:04

2023. április 13., 18:172023. április 13., 18:17

A lapot Demeter Zsuzsa, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Márton Evelin és Papp Attila Zsolt mutatja be szombaton a tantárgyversenyen résztvevőknek, a szerkesztőséggel Vermesser Levente beszélget és ekkor osztja ki a szerkesztőség a Helikon-különdíjat.

A szerkesztőségnek nem titkolt célja, hogy a tantárgyverseny keretében is közelítsék az ifjú nemzedéket a (kortárs) irodalomhoz.

Hirdetés

Bemutatják a helyszínen a tavaly létrehozott Bálint Tibor-pannókat, ezen kívül tematikus sorozatot állított össze a Helikon: közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumukból közölnek válogatást, érintőképernyős multimédiás anyagokat is ismertetnek.

Sokan maradnak a diákok közül az irodalom vonzáskörében

Demeter Zsuzsa irodalomtörténészt, a Helikon szerkesztőjét arról kérdeztük, mik lehetnek a legfontosabb hozadékai annak, hogy ellátogatnak személyesen az irodalmi tantárgyverseny országos szakaszára.

Idézet
Nagyon sok hozadéka lehet, nem véletlen, hogy az Utunk idejében, illetve a Helikon első éveiben is bevett gyakorlat volt részt venni ezeken a tantárgyversenyeken – legutóbb, talán 1996-ban a Helikon alapító főszerkesztője, Szilágyi István vett részt rajta – majd a díjnyertes dolgozatokból szemelvényeket közölni”

– mondta el Demeter Zsuzsa. Hozzátette, az Utunk archívumában az 1989-es évfolyam dolgozatai megmaradtak, s elég közülük néhány nevet mondani, ha már a hozadékokról van szó: Tompa Andrea, Szilágyi-Palkó Csaba, Orbán János Dénes, s a sor még folytatható.

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, a Salamon Ernő Gimnáziumba •  Fotó: Helikon Galéria

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, a Salamon Ernő Gimnáziumba

Fotó: Helikon

„Az ország legjobbjai gyűlnek össze most Gyergyószentmiklóson, akiknek jó része, ha a korábbi gyakorlatot nézzük, az irodalom vonzáskörzetében marad. Ha rövidebb távon szemlélem, akkor pár év múlva jó eséllyel a Helikon műhelyrovatában, a Pavilon 420-ban debütálnak majd, mint sokan a mai középnemzedékből is a Pavilon előzménylapjában, a Serény Múmiában kezdték irodalmi pályájukat. Úgyhogy örülök, hogy néhány évtized szünet után újra megmutathatjuk magunkat, a lapot az irodalomszerető diákoknak, még ha nemzedékváltás is történt a Helikonnál, remélve, hogy a tantárgyverseny lejártával megkeresnek bennünket szépirodalmi írásaikkal” – emelte ki a szerkesztő.

Nemzedéki szakadékok és az átjárás lehetőségei

Demeter Zsuzsát arról is kérdeztük, mik a leglényegesebb feltételei annak, hogy egy irodalmi lap szerkesztői valóban közelíthessék a kortárs irodalmat a legfiatalabb, középiskolás nemzedékhez „Ez igen jó kérdés, nem biztos, hogy tudom a pontos választ. Mert hiába történt nemzedékváltás a lapnál, a mai tizenévesek s köztünk jóval nagyobb szakadék van, mint köztünk s a minket a laphoz csábító Szilágyi Istvánék között.

Idézet
S itt nem a nemzedéki szakadékokra gondolok elsősorban, bár kétségtelenül az is akadály, hanem hogy mi hozzájuk képest digitálisan analfabéták vagyunk: jóval nehezebben tájékozódunk az ő világukban, nehezebben értjük, hogyan gondolkodnak, mi érdekli őket,

egyáltalán, hogy mi van a fejükben, hogyan tájékozódnak, szereznek információkat” – fejtette ki Demeter Zsuzsa. Hozzátette, mindkét fél részéről nagyfokú nyitottságra van szükség, kíváncsiságra, az előítéleteink zsákutcába vezetnek.

A Helikonhoz egyébként jó pár éve érkeznek szakmai gyakorlatra egyetemi hallgatók: bölcsészek, újságírók, teatrológusok. „A velük való műhelymunka jó tanulóiskola mindkét fél számára, ők betekintést nyerhetnek a lapszerkesztés fortélyaiba, mi elleshetjük, hogyan működnek, mire rezonálnak. A még fiatalabbakhoz kevesebb átjárásunk van, vagy mondjuk úgy, Kolozsvár-centrikusabb ez az átjárás: bár az elmúlt egy évben voltunk a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban és a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban is rendhagyó irodalomórát-lapszámbemutatót tartani, ezek hozadéka nehezebben mérhető” – mondta a szerkesztő.

A Helikon irodalmi lap közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumából készült válogatás •  Fotó: Helikon Galéria

A Helikon irodalmi lap közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumából készült válogatás

Fotó: Helikon

Úgy fogalmazott, annak viszont nagyon örül, hogy a kolozsvári zeneiskolával évek óta kialakult valamiféle együttműködés, évi két-három alkalommal tartanak rendhagyó irodalomórát, ahol a lap szerkesztőin kívül mindig van egy-egy meghívottjuk is: legutóbb például Vida Gábort faggatták Mikesről, Lövétei Lázár Lászlót Petőfiről és Aranyról – aztán azt vették észre, hogy ezek a középiskolás fiúk-lányok elkezdtek megjelenni a Helikon által szervezett eseményeken.

Idézet
Néhányuk már törzsvendégnek számít, kérdeznek, érdeklődnek, elkísérnek az est utáni beszélgetésekre, s lassan-lassan az írásaikat is elküldték a lapnak. Úgy tűnik tehát, a személyes találkozás-beszélgetés jó útnak bizonyul,

ezt kellene – és ezt tervezzük az idén – kibővíteni, még több középiskolába eljutni. S lényegében ezért a személyes találkozásért vállaltuk az országos tantárgyversenyen való részvételt is” – fejtette ki a Helikon szerkesztője.

Írni akaró tehetséges fiatalokból nincs hiány

A Helikon mindig is hivatásának érezte, hogy a legifjabbakat is bevonja irodalmi bűvkörébe. Föltettük a kérdést, hogy a jelenlegi szerkesztők ezt miként, milyen módszerekkel, rendezvényekkel teszik. „Mondjuk úgy, hogy a fentebb említett személyes találkozások, lapszámbemutatók mellett – ami, valljuk be, igencsak időigényes, hiszen lejártak azok az idők, amikor – mint ami az Utunk idejében bevett gyakorlat volt – a teljes szerkesztőség országjáró turnéra indult Erdély-szerte, akár hetekre is. Mindenféle formában próbálkozunk. Kísérletezünk, ha úgy tetszik, hiszen alapvető sajtóműfajok kérdőjeleződnek meg nap mint nap” – mondta el Demeter Zsuzsa.

Rámutatott, ma egy irodalmi szerkesztő munkája, tetszik vagy sem, nem korlátozódhat arra, hogy szöveggel tölti meg a lapszám adott oldalait.

Ezelőtt 15 évvel, amikor a laphoz került, még nagyjából ez volt az irodalmi szerkesztő munkája. De a legfiatalabbakat ma már nem lehet a nyomtatott lapon keresztül elérni. Nem véletlen, hogy a tavalyi évben a lap struktúrája is megváltozott, szellősebb lett, több képanyaggal jelenik meg. De szükséges a jól működő honlap, a különböző multimédiás anyagok, azaz az irodalom valamiféle médiumváltása ahhoz, hogy közelebb kerüljenek a legifjabbak a szövegekhez. Demeter Zsuzsa emlékeztetett,

régebb szedőre volt szüksége a Helikonnak, hogy a gépírásos szövegeket újraszedje, begépelje, ma Photoshoppal, Corellel s egyéb ilyen „úri huncutsággal” kell tudnia bánni, s nem árt, ha a marketinghez is konyít egy kicsit.

A különböző közösségi felületeken való állandó jelenlét is szükséges, hiszen alapvetően onnan kattintanak az anyagaikra, kevés az olyan tudatos fiatal olvasó, aki a Helikon honlapján tájékozódna.

A szerkesztő úgy fogalmazott, hogy talán mindez hókuszpókusz, mert hát a lényeg az írott szövegen lenne, de mint minden sajtótermék, a szépirodalmi lapok is ki vannak téve a digitális világ diktálta változásoknak, s minden törekvésük ellenére is mindig két lépéssel le vannak maradva.

Gyergyóban sem csak lapszámbemutatóval készülnek, viszik a multimédiás anyagaikat, amelyeket egy érintőképernyőn tetszés szerint kiválaszthatnak, megnézhetnek a résztvevők, illetve készítettek egy kisebb kiállítást is az Utunk nemrég előkerült fotóarchívumából, mely a tantárgyverseny egész ideje alatt megtekinthető lesz. „De ha arra gondolok, hogy a Helikon tavalyelőtt meghirdetett Amit nem lát a webkamera című tehetségkutató pályázatára több mint négyszáz pályamű érkezett, nem lehetünk borúlátók: írni akaró tehetséges fiatalokból nincs hiány, csak az utat kell megtalálni hozzájuk” – emelte ki Demeter Zsuzsa.

korábban írtuk

Száraz Miklós György kapta a Helikon Kemény Zsigmond-díját Kolozsváron
Száraz Miklós György kapta a Helikon Kemény Zsigmond-díját Kolozsváron

Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi írót tüntették ki pénteken este a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond-díjával. Az elismerést évente osztja ki a szerkesztőség a lapban közlő szerzők egyikének.

korábban írtuk

Amit nem lát a webkamera: felkarolja az ifjú tehetségeket a Helikon irodalmi folyóirat
Amit nem lát a webkamera: felkarolja az ifjú tehetségeket a Helikon irodalmi folyóirat

Az ifjú tehetségek felkarolása, baráti szóval való biztatása a Helikonra korábban is jellemző volt, és továbbra is jellemző lesz – mondta el a Krónikának Karácsonyi Zsolt, az irodalmi folyóirat főszerkesztője annak kapcsán, hogy a Helikon erdélyi fiataloknak hirdetett pályázatot, amelyre április 20-ig lehet jelentkezni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 10., kedd

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”

Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”
2026. február 07., szombat

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron

Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron
2026. február 06., péntek

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester

Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester
Hirdetés
2026. február 04., szerda

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa

Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa
2026. február 02., hétfő

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban

Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. február 01., vasárnap

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat

A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat
Hirdetés
2026. január 31., szombat

Értékmentés és -teremtés a közösségi médiában: videósorozat viszi közelebb a fiatalokhoz a régi mesterségeket

Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.

Értékmentés és -teremtés a közösségi médiában: videósorozat viszi közelebb a fiatalokhoz a régi mesterségeket
2026. január 30., péntek

Vajda Gergely karmester arra szerződött, hogy jó koncerteket hozzanak létre Kolozsváron

Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.

Vajda Gergely karmester arra szerződött, hogy jó koncerteket hozzanak létre Kolozsváron
2026. január 29., csütörtök

Nagybánya művészete a román fővárosban: jubileumi tárlat a legendás művésztelep első száz évéről

A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.

Nagybánya művészete a román fővárosban: jubileumi tárlat a legendás művésztelep első száz évéről
Hirdetés
Hirdetés