Hirdetés

Médiumváltásra van szüksége az irodalomnak is – A Helikon folyóirat a Mikes Kelemen országos versenyen Gyergyóban

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakasza keretében régi fotókból álló kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők •  Fotó: Helikon

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakasza keretében régi fotókból álló kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők

Fotó: Helikon

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, ahol a Salamon Ernő Gimnáziumban tartják csütörtöktől szombatig a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszát.

Kiss Judit

2023. április 13., 18:042023. április 13., 18:04

2023. április 13., 18:172023. április 13., 18:17

A lapot Demeter Zsuzsa, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Márton Evelin és Papp Attila Zsolt mutatja be szombaton a tantárgyversenyen résztvevőknek, a szerkesztőséggel Vermesser Levente beszélget és ekkor osztja ki a szerkesztőség a Helikon-különdíjat.

A szerkesztőségnek nem titkolt célja, hogy a tantárgyverseny keretében is közelítsék az ifjú nemzedéket a (kortárs) irodalomhoz.

Hirdetés

Bemutatják a helyszínen a tavaly létrehozott Bálint Tibor-pannókat, ezen kívül tematikus sorozatot állított össze a Helikon: közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumukból közölnek válogatást, érintőképernyős multimédiás anyagokat is ismertetnek.

Sokan maradnak a diákok közül az irodalom vonzáskörében

Demeter Zsuzsa irodalomtörténészt, a Helikon szerkesztőjét arról kérdeztük, mik lehetnek a legfontosabb hozadékai annak, hogy ellátogatnak személyesen az irodalmi tantárgyverseny országos szakaszára.

Idézet
Nagyon sok hozadéka lehet, nem véletlen, hogy az Utunk idejében, illetve a Helikon első éveiben is bevett gyakorlat volt részt venni ezeken a tantárgyversenyeken – legutóbb, talán 1996-ban a Helikon alapító főszerkesztője, Szilágyi István vett részt rajta – majd a díjnyertes dolgozatokból szemelvényeket közölni”

– mondta el Demeter Zsuzsa. Hozzátette, az Utunk archívumában az 1989-es évfolyam dolgozatai megmaradtak, s elég közülük néhány nevet mondani, ha már a hozadékokról van szó: Tompa Andrea, Szilágyi-Palkó Csaba, Orbán János Dénes, s a sor még folytatható.

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, a Salamon Ernő Gimnáziumba •  Fotó: Helikon Galéria

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, a Salamon Ernő Gimnáziumba

Fotó: Helikon

„Az ország legjobbjai gyűlnek össze most Gyergyószentmiklóson, akiknek jó része, ha a korábbi gyakorlatot nézzük, az irodalom vonzáskörzetében marad. Ha rövidebb távon szemlélem, akkor pár év múlva jó eséllyel a Helikon műhelyrovatában, a Pavilon 420-ban debütálnak majd, mint sokan a mai középnemzedékből is a Pavilon előzménylapjában, a Serény Múmiában kezdték irodalmi pályájukat. Úgyhogy örülök, hogy néhány évtized szünet után újra megmutathatjuk magunkat, a lapot az irodalomszerető diákoknak, még ha nemzedékváltás is történt a Helikonnál, remélve, hogy a tantárgyverseny lejártával megkeresnek bennünket szépirodalmi írásaikkal” – emelte ki a szerkesztő.

Nemzedéki szakadékok és az átjárás lehetőségei

Demeter Zsuzsát arról is kérdeztük, mik a leglényegesebb feltételei annak, hogy egy irodalmi lap szerkesztői valóban közelíthessék a kortárs irodalmat a legfiatalabb, középiskolás nemzedékhez „Ez igen jó kérdés, nem biztos, hogy tudom a pontos választ. Mert hiába történt nemzedékváltás a lapnál, a mai tizenévesek s köztünk jóval nagyobb szakadék van, mint köztünk s a minket a laphoz csábító Szilágyi Istvánék között.

Idézet
S itt nem a nemzedéki szakadékokra gondolok elsősorban, bár kétségtelenül az is akadály, hanem hogy mi hozzájuk képest digitálisan analfabéták vagyunk: jóval nehezebben tájékozódunk az ő világukban, nehezebben értjük, hogyan gondolkodnak, mi érdekli őket,

egyáltalán, hogy mi van a fejükben, hogyan tájékozódnak, szereznek információkat” – fejtette ki Demeter Zsuzsa. Hozzátette, mindkét fél részéről nagyfokú nyitottságra van szükség, kíváncsiságra, az előítéleteink zsákutcába vezetnek.

A Helikonhoz egyébként jó pár éve érkeznek szakmai gyakorlatra egyetemi hallgatók: bölcsészek, újságírók, teatrológusok. „A velük való műhelymunka jó tanulóiskola mindkét fél számára, ők betekintést nyerhetnek a lapszerkesztés fortélyaiba, mi elleshetjük, hogyan működnek, mire rezonálnak. A még fiatalabbakhoz kevesebb átjárásunk van, vagy mondjuk úgy, Kolozsvár-centrikusabb ez az átjárás: bár az elmúlt egy évben voltunk a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban és a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban is rendhagyó irodalomórát-lapszámbemutatót tartani, ezek hozadéka nehezebben mérhető” – mondta a szerkesztő.

A Helikon irodalmi lap közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumából készült válogatás •  Fotó: Helikon Galéria

A Helikon irodalmi lap közel tizenkétezer képet tartalmazó fotóarchívumából készült válogatás

Fotó: Helikon

Úgy fogalmazott, annak viszont nagyon örül, hogy a kolozsvári zeneiskolával évek óta kialakult valamiféle együttműködés, évi két-három alkalommal tartanak rendhagyó irodalomórát, ahol a lap szerkesztőin kívül mindig van egy-egy meghívottjuk is: legutóbb például Vida Gábort faggatták Mikesről, Lövétei Lázár Lászlót Petőfiről és Aranyról – aztán azt vették észre, hogy ezek a középiskolás fiúk-lányok elkezdtek megjelenni a Helikon által szervezett eseményeken.

Idézet
Néhányuk már törzsvendégnek számít, kérdeznek, érdeklődnek, elkísérnek az est utáni beszélgetésekre, s lassan-lassan az írásaikat is elküldték a lapnak. Úgy tűnik tehát, a személyes találkozás-beszélgetés jó útnak bizonyul,

ezt kellene – és ezt tervezzük az idén – kibővíteni, még több középiskolába eljutni. S lényegében ezért a személyes találkozásért vállaltuk az országos tantárgyversenyen való részvételt is” – fejtette ki a Helikon szerkesztője.

Írni akaró tehetséges fiatalokból nincs hiány

A Helikon mindig is hivatásának érezte, hogy a legifjabbakat is bevonja irodalmi bűvkörébe. Föltettük a kérdést, hogy a jelenlegi szerkesztők ezt miként, milyen módszerekkel, rendezvényekkel teszik. „Mondjuk úgy, hogy a fentebb említett személyes találkozások, lapszámbemutatók mellett – ami, valljuk be, igencsak időigényes, hiszen lejártak azok az idők, amikor – mint ami az Utunk idejében bevett gyakorlat volt – a teljes szerkesztőség országjáró turnéra indult Erdély-szerte, akár hetekre is. Mindenféle formában próbálkozunk. Kísérletezünk, ha úgy tetszik, hiszen alapvető sajtóműfajok kérdőjeleződnek meg nap mint nap” – mondta el Demeter Zsuzsa.

Rámutatott, ma egy irodalmi szerkesztő munkája, tetszik vagy sem, nem korlátozódhat arra, hogy szöveggel tölti meg a lapszám adott oldalait.

Ezelőtt 15 évvel, amikor a laphoz került, még nagyjából ez volt az irodalmi szerkesztő munkája. De a legfiatalabbakat ma már nem lehet a nyomtatott lapon keresztül elérni. Nem véletlen, hogy a tavalyi évben a lap struktúrája is megváltozott, szellősebb lett, több képanyaggal jelenik meg. De szükséges a jól működő honlap, a különböző multimédiás anyagok, azaz az irodalom valamiféle médiumváltása ahhoz, hogy közelebb kerüljenek a legifjabbak a szövegekhez. Demeter Zsuzsa emlékeztetett,

régebb szedőre volt szüksége a Helikonnak, hogy a gépírásos szövegeket újraszedje, begépelje, ma Photoshoppal, Corellel s egyéb ilyen „úri huncutsággal” kell tudnia bánni, s nem árt, ha a marketinghez is konyít egy kicsit.

A különböző közösségi felületeken való állandó jelenlét is szükséges, hiszen alapvetően onnan kattintanak az anyagaikra, kevés az olyan tudatos fiatal olvasó, aki a Helikon honlapján tájékozódna.

A szerkesztő úgy fogalmazott, hogy talán mindez hókuszpókusz, mert hát a lényeg az írott szövegen lenne, de mint minden sajtótermék, a szépirodalmi lapok is ki vannak téve a digitális világ diktálta változásoknak, s minden törekvésük ellenére is mindig két lépéssel le vannak maradva.

Gyergyóban sem csak lapszámbemutatóval készülnek, viszik a multimédiás anyagaikat, amelyeket egy érintőképernyőn tetszés szerint kiválaszthatnak, megnézhetnek a résztvevők, illetve készítettek egy kisebb kiállítást is az Utunk nemrég előkerült fotóarchívumából, mely a tantárgyverseny egész ideje alatt megtekinthető lesz. „De ha arra gondolok, hogy a Helikon tavalyelőtt meghirdetett Amit nem lát a webkamera című tehetségkutató pályázatára több mint négyszáz pályamű érkezett, nem lehetünk borúlátók: írni akaró tehetséges fiatalokból nincs hiány, csak az utat kell megtalálni hozzájuk” – emelte ki Demeter Zsuzsa.

korábban írtuk

Száraz Miklós György kapta a Helikon Kemény Zsigmond-díját Kolozsváron
Száraz Miklós György kapta a Helikon Kemény Zsigmond-díját Kolozsváron

Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi írót tüntették ki pénteken este a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond-díjával. Az elismerést évente osztja ki a szerkesztőség a lapban közlő szerzők egyikének.

korábban írtuk

Amit nem lát a webkamera: felkarolja az ifjú tehetségeket a Helikon irodalmi folyóirat
Amit nem lát a webkamera: felkarolja az ifjú tehetségeket a Helikon irodalmi folyóirat

Az ifjú tehetségek felkarolása, baráti szóval való biztatása a Helikonra korábban is jellemző volt, és továbbra is jellemző lesz – mondta el a Krónikának Karácsonyi Zsolt, az irodalmi folyóirat főszerkesztője annak kapcsán, hogy a Helikon erdélyi fiataloknak hirdetett pályázatot, amelyre április 20-ig lehet jelentkezni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
Hirdetés
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
2026. július 14., kedd

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió

Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió
Hirdetés
Hirdetés