Márton Evelin író, szerkesztő faggatta a beszélgetésen Száraz Miklós Györgyöt
Fotó: Kiss Judit
Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi írót tüntették ki pénteken este a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond-díjával. Az elismerést évente osztja ki a szerkesztőség a lapban közlő szerzők egyikének, idén Száraz Miklós György kapta, akinek számos írása látott napvilágot a folyóirat hasábjain.
2022. november 18., 21:512022. november 18., 21:51
2022. november 18., 21:522022. november 18., 21:52
A díjátadón, amelyet Magyarország kolozsvári főkonzulátusának dísztermében tartottak, Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, kritikus, a Helikon főszerkesztő-helyettese mondott laudációt, a résztvevőket Sándor Tamás konzul köszöntötte, majd Márton Evelin író, szerkesztő beszélgetett a szerzővel. Demeter Zsuzsa kiemelte többek közt a díjazott Lovak a ködben című regényét, a 2021-ben megjelent, Székelyek – Történelemről és hagyományról szóló kötetét, valamint a kétrészes, Madeleine Albright és Václav Havel iránytűje – Író és feladat a 21. században című írását, amely a Helikon hasábjain látott napvilágot.
– emelte ki Demeter Zsuzsa. A Márton Evelin által vezetett, jó hangulatú, sokszor nagy derültséget keltő beszélgetésen kirajzolódott Száraz Miklós György írói és emberi arcéle, a szerző beszélt életpályájáról, gyermek- és fiatalkoráról, családjáról, pályaválasztásáról, és arról is, hogy kavicsokat, régi edényeket, bokályokat is gyűjt – textíliát azonban nem.
Mint kifejtette, gyerekkorától régész szeretett volna lenni, ő maga szerette volna megtalálni Attila király és Árpád vezér sírját is, de a filmrendezéssel is kacérkodott, és csak 39 éves korában kezdett el írni. Egyébként az egyetemet az ELTE Bölcsészkarán, történelem és levéltár szakon végezte, néhány félév régészetet is hallgatott.
– idézte Márton Evelin Száraz Miklós György mondatát az Író és feladat a 21. században című szövegből, a mondat pedig így folytatódik: „Másodszor meg azért, mert Bibó Istvánnal értek egyet, aki szerint a kíméletlenül pontosan felmért határok, valamint a realitásokon belül elérhető maximális lehetőségek az egyetlen utunk”. Márton Evelin úgy fogalmazott, a frissen díjazott író műveivel találkozni olyan, mint Aladdin lámpásának megdörzsölése: nem tudni, mivel találja magát szemben az olvasó.
Száraz Miklós Györgynek Demeter Zsuzsa, a Helikon főszerkesztő-helyettese adta át az elismerést
Fotó: Kiss Judit
Száraz Miklós György arról is beszélt, hogy bár Budapesten született 1958-ban és ott is nőtt fel, mivel édesanyja a fővároshoz közeli Törökbálinton dolgozott orvosként, a hatalmas park közepén található kastélyt – ahol a tüdőkórház működött – és környékét tekintette otthonának, és a falusi környezetben érezte jól magát, ahol annak idején még lovaskocsik közlekedtek.
Az Andalúziai kutyák című, tárcanovellákat felsorakoztató kötetből felolvasta Babus néném című írását, amely nagynénjének frappánsan, választékosan és láttató erővel megírt leveleit idézi fel. „Ez a szöveg olykor sokkal jobb, mint amilyent mi, írók írunk” – jellemezte Babus nénje szövegét.
Szó esett arról is, hogy a Székelyek című kötet szerzőjének milyen a viszonya a székely tájnyelv szavaival. Száraz Miklós György elmesélte, nagyon sok székelyes fordulatot szeret, és amikor könyvei megjelenése előtt a korrektorok ki akarják javítani, akkor nem engedi: ilyen például a „megkötte magát”, amit „megkötötte magát”-ra akartak javítani. Nagy derültséget keltett a közönség körében, amikor a szerző felolvasta zárásként Macskajaj című írását, szintén az Andalúziai kutyák című kötetből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!