Márton Evelin író, szerkesztő faggatta a beszélgetésen Száraz Miklós Györgyöt
Fotó: Kiss Judit
Száraz Miklós György József Attila-díjas magyarországi írót tüntették ki pénteken este a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond-díjával. Az elismerést évente osztja ki a szerkesztőség a lapban közlő szerzők egyikének, idén Száraz Miklós György kapta, akinek számos írása látott napvilágot a folyóirat hasábjain.
2022. november 18., 21:512022. november 18., 21:51
2022. november 18., 21:522022. november 18., 21:52
A díjátadón, amelyet Magyarország kolozsvári főkonzulátusának dísztermében tartottak, Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, kritikus, a Helikon főszerkesztő-helyettese mondott laudációt, a résztvevőket Sándor Tamás konzul köszöntötte, majd Márton Evelin író, szerkesztő beszélgetett a szerzővel. Demeter Zsuzsa kiemelte többek közt a díjazott Lovak a ködben című regényét, a 2021-ben megjelent, Székelyek – Történelemről és hagyományról szóló kötetét, valamint a kétrészes, Madeleine Albright és Václav Havel iránytűje – Író és feladat a 21. században című írását, amely a Helikon hasábjain látott napvilágot.
– emelte ki Demeter Zsuzsa. A Márton Evelin által vezetett, jó hangulatú, sokszor nagy derültséget keltő beszélgetésen kirajzolódott Száraz Miklós György írói és emberi arcéle, a szerző beszélt életpályájáról, gyermek- és fiatalkoráról, családjáról, pályaválasztásáról, és arról is, hogy kavicsokat, régi edényeket, bokályokat is gyűjt – textíliát azonban nem.
Mint kifejtette, gyerekkorától régész szeretett volna lenni, ő maga szerette volna megtalálni Attila király és Árpád vezér sírját is, de a filmrendezéssel is kacérkodott, és csak 39 éves korában kezdett el írni. Egyébként az egyetemet az ELTE Bölcsészkarán, történelem és levéltár szakon végezte, néhány félév régészetet is hallgatott.
– idézte Márton Evelin Száraz Miklós György mondatát az Író és feladat a 21. században című szövegből, a mondat pedig így folytatódik: „Másodszor meg azért, mert Bibó Istvánnal értek egyet, aki szerint a kíméletlenül pontosan felmért határok, valamint a realitásokon belül elérhető maximális lehetőségek az egyetlen utunk”. Márton Evelin úgy fogalmazott, a frissen díjazott író műveivel találkozni olyan, mint Aladdin lámpásának megdörzsölése: nem tudni, mivel találja magát szemben az olvasó.
Száraz Miklós Györgynek Demeter Zsuzsa, a Helikon főszerkesztő-helyettese adta át az elismerést
Fotó: Kiss Judit
Száraz Miklós György arról is beszélt, hogy bár Budapesten született 1958-ban és ott is nőtt fel, mivel édesanyja a fővároshoz közeli Törökbálinton dolgozott orvosként, a hatalmas park közepén található kastélyt – ahol a tüdőkórház működött – és környékét tekintette otthonának, és a falusi környezetben érezte jól magát, ahol annak idején még lovaskocsik közlekedtek.
Az Andalúziai kutyák című, tárcanovellákat felsorakoztató kötetből felolvasta Babus néném című írását, amely nagynénjének frappánsan, választékosan és láttató erővel megírt leveleit idézi fel. „Ez a szöveg olykor sokkal jobb, mint amilyent mi, írók írunk” – jellemezte Babus nénje szövegét.
Szó esett arról is, hogy a Székelyek című kötet szerzőjének milyen a viszonya a székely tájnyelv szavaival. Száraz Miklós György elmesélte, nagyon sok székelyes fordulatot szeret, és amikor könyvei megjelenése előtt a korrektorok ki akarják javítani, akkor nem engedi: ilyen például a „megkötte magát”, amit „megkötötte magát”-ra akartak javítani. Nagy derültséget keltett a közönség körében, amikor a szerző felolvasta zárásként Macskajaj című írását, szintén az Andalúziai kutyák című kötetből.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!