Fotó: Biró István
2011. december 12., 05:572011. december 12., 05:57
Az Út a hegyek közt című kötet 99, a japán költészet egyik jellegzetes versformájában, haikuban írt darabot tartalmaz, míg a Visszabontás című szonettkötet a Tulajdonképpen minden című, nyáron bemutatott szonettgyűjtemény folytatása. „A haiku kissé ellenkezik a magyar ritmusbeidegződésekkel, az európai ember pedig hajlamos az epigrammával azonosítani. A haiku műfajára is jellemző csattanó azonban a lezárás helyett megnyit valamit, lehetőséget ad a szabadságra” – fejtette ki a költő.
Visky András író, a színház igazgatóhelyettese felvetésére, miszerint a Visszabontás című kötetre szonettnaplóként tekinthetünk, Markó Béla elmondta: a versek keltezésével gyakorlatilag ő maga provokálta ki a megnevezést. „Befejezetlen történet bontakozik ki a szonettek segítségével. Gyakran élek az évszakok képvilágával, emellett nagyon sok magánéleti utalással is találkozhat az olvasó, a kötet ugyanakkor istenkeresés is, a nehezen felfejthető szenvedés vállalásának miértjeit keresem. Az új kötetből ugyanakkor valóban béke, kiegyensúlyozott nyugalom sugárzik, ennek ellenére nem váltam rezignálttá, továbbra is szeretnék fellázadni, megszólalni bizonyos témákkal kapcsolatban” – részletezte a költő.
Hozzátette: nem megbékélésről van szó, hanem az élet és halál kérdéseihez való másfajta viszonyulásról, a kettő viszonylagossá tételéről. A politika és a költészet viszonyáról elmondta: politikai „visszavonulása” tudatos döntés volt a másik, meglévő hivatás ismeretében. „Az írást és a verset nem tartom mulandónak. A politika a közösség érdekében tett szerepvállalást jelenti, a költészet ezzel szemben az egyénről szól” – fogalmazott Markó Béla, aki azt is elmondta: a verselemzések írásába is szeretne visszazökkenni, hiszen sok mindent lehet még elmondani mind a klasszikusokról, mind a kortárs alkotókról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok