Fotó: Biró István
2011. december 12., 05:572011. december 12., 05:57
Az Út a hegyek közt című kötet 99, a japán költészet egyik jellegzetes versformájában, haikuban írt darabot tartalmaz, míg a Visszabontás című szonettkötet a Tulajdonképpen minden című, nyáron bemutatott szonettgyűjtemény folytatása. „A haiku kissé ellenkezik a magyar ritmusbeidegződésekkel, az európai ember pedig hajlamos az epigrammával azonosítani. A haiku műfajára is jellemző csattanó azonban a lezárás helyett megnyit valamit, lehetőséget ad a szabadságra” – fejtette ki a költő.
Visky András író, a színház igazgatóhelyettese felvetésére, miszerint a Visszabontás című kötetre szonettnaplóként tekinthetünk, Markó Béla elmondta: a versek keltezésével gyakorlatilag ő maga provokálta ki a megnevezést. „Befejezetlen történet bontakozik ki a szonettek segítségével. Gyakran élek az évszakok képvilágával, emellett nagyon sok magánéleti utalással is találkozhat az olvasó, a kötet ugyanakkor istenkeresés is, a nehezen felfejthető szenvedés vállalásának miértjeit keresem. Az új kötetből ugyanakkor valóban béke, kiegyensúlyozott nyugalom sugárzik, ennek ellenére nem váltam rezignálttá, továbbra is szeretnék fellázadni, megszólalni bizonyos témákkal kapcsolatban” – részletezte a költő.
Hozzátette: nem megbékélésről van szó, hanem az élet és halál kérdéseihez való másfajta viszonyulásról, a kettő viszonylagossá tételéről. A politika és a költészet viszonyáról elmondta: politikai „visszavonulása” tudatos döntés volt a másik, meglévő hivatás ismeretében. „Az írást és a verset nem tartom mulandónak. A politika a közösség érdekében tett szerepvállalást jelenti, a költészet ezzel szemben az egyénről szól” – fogalmazott Markó Béla, aki azt is elmondta: a verselemzések írásába is szeretne visszazökkenni, hiszen sok mindent lehet még elmondani mind a klasszikusokról, mind a kortárs alkotókról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok