Fotó: Biró István
2011. december 12., 05:572011. december 12., 05:57
Az Út a hegyek közt című kötet 99, a japán költészet egyik jellegzetes versformájában, haikuban írt darabot tartalmaz, míg a Visszabontás című szonettkötet a Tulajdonképpen minden című, nyáron bemutatott szonettgyűjtemény folytatása. „A haiku kissé ellenkezik a magyar ritmusbeidegződésekkel, az európai ember pedig hajlamos az epigrammával azonosítani. A haiku műfajára is jellemző csattanó azonban a lezárás helyett megnyit valamit, lehetőséget ad a szabadságra” – fejtette ki a költő.
Visky András író, a színház igazgatóhelyettese felvetésére, miszerint a Visszabontás című kötetre szonettnaplóként tekinthetünk, Markó Béla elmondta: a versek keltezésével gyakorlatilag ő maga provokálta ki a megnevezést. „Befejezetlen történet bontakozik ki a szonettek segítségével. Gyakran élek az évszakok képvilágával, emellett nagyon sok magánéleti utalással is találkozhat az olvasó, a kötet ugyanakkor istenkeresés is, a nehezen felfejthető szenvedés vállalásának miértjeit keresem. Az új kötetből ugyanakkor valóban béke, kiegyensúlyozott nyugalom sugárzik, ennek ellenére nem váltam rezignálttá, továbbra is szeretnék fellázadni, megszólalni bizonyos témákkal kapcsolatban” – részletezte a költő.
Hozzátette: nem megbékélésről van szó, hanem az élet és halál kérdéseihez való másfajta viszonyulásról, a kettő viszonylagossá tételéről. A politika és a költészet viszonyáról elmondta: politikai „visszavonulása” tudatos döntés volt a másik, meglévő hivatás ismeretében. „Az írást és a verset nem tartom mulandónak. A politika a közösség érdekében tett szerepvállalást jelenti, a költészet ezzel szemben az egyénről szól” – fogalmazott Markó Béla, aki azt is elmondta: a verselemzések írásába is szeretne visszazökkenni, hiszen sok mindent lehet még elmondani mind a klasszikusokról, mind a kortárs alkotókról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok