Fotó: Biró István
2011. december 12., 05:572011. december 12., 05:57
Az Út a hegyek közt című kötet 99, a japán költészet egyik jellegzetes versformájában, haikuban írt darabot tartalmaz, míg a Visszabontás című szonettkötet a Tulajdonképpen minden című, nyáron bemutatott szonettgyűjtemény folytatása. „A haiku kissé ellenkezik a magyar ritmusbeidegződésekkel, az európai ember pedig hajlamos az epigrammával azonosítani. A haiku műfajára is jellemző csattanó azonban a lezárás helyett megnyit valamit, lehetőséget ad a szabadságra” – fejtette ki a költő.
Visky András író, a színház igazgatóhelyettese felvetésére, miszerint a Visszabontás című kötetre szonettnaplóként tekinthetünk, Markó Béla elmondta: a versek keltezésével gyakorlatilag ő maga provokálta ki a megnevezést. „Befejezetlen történet bontakozik ki a szonettek segítségével. Gyakran élek az évszakok képvilágával, emellett nagyon sok magánéleti utalással is találkozhat az olvasó, a kötet ugyanakkor istenkeresés is, a nehezen felfejthető szenvedés vállalásának miértjeit keresem. Az új kötetből ugyanakkor valóban béke, kiegyensúlyozott nyugalom sugárzik, ennek ellenére nem váltam rezignálttá, továbbra is szeretnék fellázadni, megszólalni bizonyos témákkal kapcsolatban” – részletezte a költő.
Hozzátette: nem megbékélésről van szó, hanem az élet és halál kérdéseihez való másfajta viszonyulásról, a kettő viszonylagossá tételéről. A politika és a költészet viszonyáról elmondta: politikai „visszavonulása” tudatos döntés volt a másik, meglévő hivatás ismeretében. „Az írást és a verset nem tartom mulandónak. A politika a közösség érdekében tett szerepvállalást jelenti, a költészet ezzel szemben az egyénről szól” – fogalmazott Markó Béla, aki azt is elmondta: a verselemzések írásába is szeretne visszazökkenni, hiszen sok mindent lehet még elmondani mind a klasszikusokról, mind a kortárs alkotókról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok