Fotó: Biró István
2011. december 12., 05:572011. december 12., 05:57
Az Út a hegyek közt című kötet 99, a japán költészet egyik jellegzetes versformájában, haikuban írt darabot tartalmaz, míg a Visszabontás című szonettkötet a Tulajdonképpen minden című, nyáron bemutatott szonettgyűjtemény folytatása. „A haiku kissé ellenkezik a magyar ritmusbeidegződésekkel, az európai ember pedig hajlamos az epigrammával azonosítani. A haiku műfajára is jellemző csattanó azonban a lezárás helyett megnyit valamit, lehetőséget ad a szabadságra” – fejtette ki a költő.
Visky András író, a színház igazgatóhelyettese felvetésére, miszerint a Visszabontás című kötetre szonettnaplóként tekinthetünk, Markó Béla elmondta: a versek keltezésével gyakorlatilag ő maga provokálta ki a megnevezést. „Befejezetlen történet bontakozik ki a szonettek segítségével. Gyakran élek az évszakok képvilágával, emellett nagyon sok magánéleti utalással is találkozhat az olvasó, a kötet ugyanakkor istenkeresés is, a nehezen felfejthető szenvedés vállalásának miértjeit keresem. Az új kötetből ugyanakkor valóban béke, kiegyensúlyozott nyugalom sugárzik, ennek ellenére nem váltam rezignálttá, továbbra is szeretnék fellázadni, megszólalni bizonyos témákkal kapcsolatban” – részletezte a költő.
Hozzátette: nem megbékélésről van szó, hanem az élet és halál kérdéseihez való másfajta viszonyulásról, a kettő viszonylagossá tételéről. A politika és a költészet viszonyáról elmondta: politikai „visszavonulása” tudatos döntés volt a másik, meglévő hivatás ismeretében. „Az írást és a verset nem tartom mulandónak. A politika a közösség érdekében tett szerepvállalást jelenti, a költészet ezzel szemben az egyénről szól” – fogalmazott Markó Béla, aki azt is elmondta: a verselemzések írásába is szeretne visszazökkenni, hiszen sok mindent lehet még elmondani mind a klasszikusokról, mind a kortárs alkotókról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok