2012. október 08., 07:592012. október 08., 07:59
Szintén az idei év újdonsága, hogy a 99 évvel ezelőtt forgatott, az első erdélyi film emlékére átadták a Sárga Csikó életműdíjat, amelyet a Filmtett Egyesület hozott létre, és amellyel évente egyszer olyan filmes személyiségeket tüntetnek ki, akik munkásságukkal jelentős mértékben segítették az erdélyi filmesek pályafutását. Idén Durst György producer vehette át a sárga csikót ábrázoló kis szobrot. Durst rendszeresen látogatott Budapestről Erdélybe, meghallgatta az itteniek filmes ötleteit, „megpróbálta lebeszélni őket, majd ha nem sikerült, akkor minden lehetséges módon támogatta őket a megvalósításban” – fogalmazott a Zágoni Balázs a díjazott méltatásakor.
A rendezvény első napján, csütörtökön a Balkán bajnok című dokumentumfilmjéről már ismert Kincses Réka első nagyjátékfilmjét, a Szülőföld, szex és más kellemetlenségek című alkotást mutatták be a kolozsvári Győzelem moziban. A vetítést követő közönségtalálkozón a rendező elmondta: az alapjelenség, amiből a film kiindult, a Németországban jól beilleszkedett kelet-európai bevándorlók mindennapjai.
A marosvásárhelyi származású rendezőnő, aki maga is Németországban él, elmondta: a film egyszerre próbálja bemutatni a bevándorlók életét, illetve a két főhős, Zsuzsi (Kerekes Krisztina) és Sándor (Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze) kapcsolatának válságát, tulajdonképpen az alkotók sem tudták teljesen eldönteni, hogy vígjáték vagy pszichológiai dráma. „Kelet-Európában jellemző még az a megfelelési kényszer, amelyen Németországban már rég túlléptek.
Ott az 50-es, 60-as években voltak fontosak, és ma már messze nincs akkora jelentőségük az olyan szimbólumoknak, mint a ház vagy az autó. Zsuzsi és Sándor története is azt sugallja, hogy az ország, amelyben élünk, csak a kulissza, de a tényezők, amelyektől az életünk boldoggá vagy boldogtalanná válik, ugyanazok” – mutatott rá a rendező.
A Bogdán Zsolt által alakított Sándor alakjáról a rendező elmondta: rá a legjellemzőbb az a megfelelési kényszer, amit említett: keményen dolgozik, gondozza a füvet új házuk apró kertjében, eljár a kötelező fogadásokra, és még otthon is németül beszél a feleségével. Neki nincs honvágya, Zsuzsinak viszont annál inkább, így amikor gyermekeik egy nyári táborba mennek, és váratlan látogatóik érkeznek, a köztük feszülő ellentétek egyre inkább kiéleződnek.
A film érdekessége, hogy Zsuzsi szerepét nem hivatásos színművész alakítja, a sepsiszentgyörgyi származású Kerekes Krisztina maga is bevándorló: 22 éve él Ausztriában, így részben önmagát alakítja a filmben. Mint azt a közönségtalálkozón elmondta, még neki is nehéz eldönteni a filmet nézve, hogy az általa megformált nőben hol végződik Krisztina, és hol kezdődik Zsuzsi. Az egyik vendéget alakító Tóth Attila is hasonló helyzetben van egyébként, hiszen budapesti származású, de Párizsban él.
A következő napon, péntek este telt ház előtt mutatta be a kolozsvári közönségnek a Filmtettfeszt A vizsga című ügynökdrámát, amelyben Dimény Áron kolozsvári színész is szerepel. A vetítésen részt vett Köbli Norbert, a film forgatókönyvírója, akit a közönségtalálkozón Zágoni Balázs kérdezett. Bergendy Péter második játékfilmje az ’56-os forradalom utóéletének „másik” oldalát, az ügynöksorsot mutatja be. Köbli Norbert kifejtette, azért készítettek filmet 1957-ről, mert az alkotókat érdekelték azok az egyszerű állítások, amikor kimondják, hogy mától máshogy van, de közben ugyanazok az emberek élnek továbbra is abban az országban vagy abban a rendszerben.
A filmkészítéshez szükséges dokumentálódásról szólva elmondta, léteznek korabeli belügyminisztériumi oktatófilmek, amiket saját maguknak készítettek a titkosrendőrök. Ezekben megmutatják, hogy kell levelet fölbontani, telefont lehallgatni, lakásba behatolni, titkos házkutatást tartani. Ezt korabeli híres színészek – például Sinkovits Imre – játszották el. Ezek a filmek hozzáférhetőek Magyarországon, lehet őket nézni és kutatni, ilyenekből vágott össze Az ügynök élete címmel egy dokumentumfilmet Papp Gábor Zsigmond – ez az alkotás is inspirálta A vizsga című filmet – mondta el Köbli.
Most először szerepelt hivatalosan erdélyi filmfesztivál programján Pálfi György Final Cut – Hölgyeim és Uraim című filmje: a Filmtettfeszten szombaton este láthatta szintén Kolozsváron a közönség. A 2011-ben készült montázsfilm komoly elismertségre tett szert, hiszen a cannes-i fesztiválon vastapssal jutalmazták, és egy héttel ezelőtt az ötvenedik évfordulóját ünneplő New York-i Filmfesztiválon vetítették.
Az oktatófilm különlegessége, hogy kizárólag ingyenes vetítéseken tekinthető meg, mivel jogilag bonyolult procedúra lenne, és rengeteg pénzbe kerülne minden egyes felhasznált mű megvásárlása. Pálfi György műve 450 olyan film válogatott jeleneteiből készült, amelyek – ha más-más korban és műfajban is születtek –, vitathatatlanul fontos darabjai a filmtörténetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok