HIRDETÉS

Közelkép – Bohém rapszódia: zenés népmese egy legendás együttesről

Balogh Levente 2018. november 13., 18:27
HIRDETÉS

Szent szörnyetegekről, pop- vagy rockikonokról nem a legkönnyebb életrajzi filmet forgatni, hiszen olyan figurákról van szó, akik már életükben legendává váltak. Ezért aztán – ha valóban mély művet akarnak letenni az asztalra – az alkotóknak nem árt megpróbálni lehámozni a legendás körítést a film tárgyáról, hogy megmutathassák a részben saját maga, részben a nagyközönség által köré épített mitológia mögött rejtőző hús-vér embert.

A sztori Farrokh Bulsara, az excentrikus, de tehetséges fiatalember karakterén keresztül mutatja be minden idők egyik legnagyobb hatású bandájának történetét

Nos a popkultúra egyik legmeghatározóbb bandája, a Queen, illetve az együttes énekese, Freddie Mercury életét feldolgozó Bohém rapszódia alkotóinak mindez nem sikerül – és a film számára nem számít mentő körülménynek, hogy amúgy egyáltalán nem is törekedtek rá. Persze nagy vonalakban a film végig követi a főszereplők – kiemelten természeten Freddie Mercury – pályafutását, de részben dramaturgiai okokból, nagyobb részt viszont a valóság megszépítése és a legendai homály fenntartása érdekében meglehetősen kreatívan kezeli a valóságot.

A sztori Farrokh Bulsara, az excentrikus, de tehetséges fiatalember karakterén keresztül mutatja be minden idők egyik legnagyobb hatású bandájának történetét, azt, hogyan lett a párszi-indiai bevándorlók kapafogú, kissé furcsa megjelenésű, a Heathrow repülőtéren csomagkezelőként dolgozó fiából Freddie Mercury, a félistenként imádott szupersztár.

HIRDETÉS

A kerettörténetet az afrikai éhezők megsegítésére megszervezett, 1985-ös Live Aid-koncert adja, amelyen a Queen ugyan alig több mint húszperces koncertet adott, de az a húszegynéhány perc rocktörténelem

– egy közönségszavazáson ezt választották minden idők legnagyobb koncerteseményének.

Innen tekintünk vissza a múltba, hogy aztán a történet szerint Mercury és a Queen pályafutása szempontjából meghatározó kulcsmomentumok kapcsán kiderüljön: a valóságban nem egészen vagy a legkevésbé sem úgy történtek, ahogy azt a filmben láthatjuk.

Mondhatnánk persze, hogy létezik a művészi szabadság intézménye, és a történetvezetés néha megkövetel egy-két „kreatív” csavart – ám jelen esetben a fő ok inkább az, hogy a banda két tagja, Brian May és Roger Taylor is a producerek között van, sőt eleve ők szorgalmazták a film elkészítését. Márpedig ilyen körülmények között – már csak a saját imázsuk és az általuk továbbéltetett Queen-mítosz miatt is – a film nehezen lehet más, mint egy újabb fejezet az együttes mitológiájában.

A különc, de amúgy jóravaló és pokolian tehetséges főhős azáltal kap felmentést minden, általa elkövetett rossz felelőssége alól, hogy megjelenik egy főgonosz, aki „megrontja” és „bűnbe viszi őt”– azt igyekeznek sugallni, hogy a homoszexualitástól a durva orgiákig jórészt mások vitték rossz utakra. Közben persze szenved, és néha egyedül érzi magát, mert miközben a férfiakhoz vonzódik, mindvégig hiányzik neki első szerelme, Mary, akit amúgy el is jegyzett.

Maga a film amúgy kicsit az ismeretterjesztő csatornákon látható alkotásokat idézi: két koncertjelenet között felvillannak az együttes pályafutásának ikonikus pillanatai, betekintést kapunk abba, hogyan született – már az alkotók szerint – néhány legendás dal, de sem a párbeszédek, sem a karakterek nem sikerültek különösebben.

Az egyetlen kiemelkedő teljesítmény a Freddie Mercuryt alakító Rami Maliké. Amit ilyen körülmények között ki lehet hozni a figurából, azt kihozza,

amennyire csak át lehet lényegülni Freddie Mercuryvá, ő átlényegül.

A film záró húsz perce a legnehezebben érthető: azon túlmenően, hogy a főszereplő AIDS-betegségéről szóló információk közlése az együttes tagjaival nem úgy és nem akkor történt, nehezen érthető, hogy – már azon túlmenően, hogy jó a zene – miért kell két szám híján előadni a teljes Live Aid-koncertet, ha csak nem azért, hogy az alkotók elmondhassák: ez az első film, amelyben színészek szinte teljes hosszában megidéznek egy történelmi koncerteseményt.

Mindezek nyomán a Bohém rapszódia nem más, mint zenés népmese arról, hogy a négy vitéz királynők I., avagy Higany Frédi vezetésével legyőzik a gonosz, hétfejű lemezkiadókat.

Pedig hát a Queen és Freddie Mercury legendáriuma már amúgy is akkora, mint az üveghegy, fölösleges tovább építeni. A mesehősök mögötti valódi emberekről szóló, érdemi sztorival is rendelkező Queen-filmre még várni kell.

Bohém rapszódia (Bohemian Rhapsody – angol–amerikai
életrajzi dráma, zenés film, 134 perc, 2018). Rendezte: Bry­an Singer, Dexter Fletcher. Szereplők: Rami Malik, Gwi­lym Lee, Ben Hardy, Joseph Mazzello, Mike Myers, Lucy Boyn­ton, Aidan Gillan. Kép: Newton Thomas Sigel. Írta: Pe­ter Morgan. Zene: John Ottman. Értékelés az 1-10-es skálán: 7

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS