
Csokonai színdarabja „bábos” jellegű, sokszínűsége miatt a játéknak nagy szabad teret enged
Fotó: Hadas-Gábor Zsófia
Csokonai színdarabját, az Özvegy Karnyónét állítja színpadra Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője társulatával és a Szegedi Pinceszínházzal közösen. Bár még nem tudni, a járványhelyzet miatt mikor mutathatják be az előadást, Tapasztó Ernő elmondta, készülnek a produkcióval, és hogy Csokonai darabja abszurd elemei, műfaji sokszínűsége miatt akár kortárs darabnak is tekinthető.
2020. november 29., 16:362020. november 29., 16:36
Bár a járványügyi korlátozások miatt Romániában és Magyarországon sem tartanak személyes részvételű színházi előadásokat, az élet nem áll le: a Szegedi Pinceszínház az Aradi Kamaraszínházzal közösen két produkcióval is készül a magyarországi Déryné-program támogatásával. Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című darabjából rendez előadást Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője. A premiert november 26-án tartották volna a tervek szerint, a járványügyi korlátozások miatt azonban valószínűleg nem kerül sor rá ebben az időpontban.
A színházak manapság nem játszanak túl sűrűn Csokonai-darabot, kérdésünkre, hogy mégis miért esett a választása az Özvegy Karnyónéra, Tapasztó Ernő azt mondta, nagyon szereti a darabot, kollégái, amikor újraolvasták, szintén szenzációsnak találták. Hozzátette,
„Az időtálló szerzők – Shakespeare, Csehov, Molière – valahogy mindig kortársaink, közel állnak hozzánk, nem tűnik úgy, hogy több száz éve alkottak, inkább úgy, mintha nem telt volna el semennyi idő. Ha jól próbáljuk az előadást, akkor megteremthető az a hangulat, hogy Csokonai ott van köztünk, vele és a szövegein keresztül kommunikálunk, közel érezzük magunkhoz a szöveget” – mondta a rendező. Hozzátette, az 1799-ben írt színdarab szövegét nem írták át mai nyelvezetre.
– mondta a rendező.
Hozzátette, a Szegedi Pinceszínházzal közös előadás mintegy „rokokósítja” a kortárs színházi elemeket. Az Aradi Kamaraszínház művészei közül Éder Enikő és Tapasztó Ernő lép színpadra.
A Déryné-program széles körben szólítja meg a magyar színházi élet résztvevőit, s karolja fel a kulturális fejlettség növelésében érdekelt térségeket, összetett módon kíván támogatást nyújtani a színházi szakma eddig perifériára szorult területeire. Tapasztó azt is elmondta, a program úgy épül föl, hogy kész előadásokat válogatnak ki, de olyan szekciója is, hogy új előadások létrejöttét támogatják. Ezt pályázta meg a Szegedi Pinceszínház, amely az Özvegy Karnyóné című előadáson kívül a Vitéz László című produkcióval is készül Tapasztó Ernőékkel közösen.
– mondta a rendező.
Úgy fogalmazott, Csokonai színdarabja „bábos” jellegű, sokszínűsége miatt – a rokokó, az abszurd, a barokk egyaránt van benne – a játéknak nagy szabad teret enged. Mindkét előadásnak zajlanak a próbái, akkor fogják közönség előtt játszani, amikor majd lehetséges lesz.
„Tulajdonképpen úgy készülünk, próbálunk, mintha bemutatónk lenne november 26-án, elkészülnek a jelmezek, a díszlet is hamarosan. Valószínűleg nem mutatjuk be online az előadást, én magam nem vagyok híve az online színháznak, hiszen éppen az előadások lényege vesz el” – fejtette ki Tapasztó Ernő. Azt is elmondta,
Az Özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című háromfelvonásos komédia az első magyar tündérbohózat. Hőse, egy gazdag kanizsai kereskedő felesége azt hiszi, hogy özvegységre jutott, mert uráról már két éve nincs hír. Az asszony kezéért és pénzéért ketten versengenek: a két szeleburdi.
A Karnyónéról Vajda György Mihály azt írta 1962-ben a Színházi kalauzban: „olyan modern, minden színpadi esetlenségével együtt, hogy valójában közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjáték műfajában a következő száz év magyar irodalma létrehozni tudott.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!