Csokonai színdarabja „bábos” jellegű, sokszínűsége miatt a játéknak nagy szabad teret enged
Fotó: Hadas-Gábor Zsófia
Csokonai színdarabját, az Özvegy Karnyónét állítja színpadra Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője társulatával és a Szegedi Pinceszínházzal közösen. Bár még nem tudni, a járványhelyzet miatt mikor mutathatják be az előadást, Tapasztó Ernő elmondta, készülnek a produkcióval, és hogy Csokonai darabja abszurd elemei, műfaji sokszínűsége miatt akár kortárs darabnak is tekinthető.
2020. november 29., 16:362020. november 29., 16:36
Bár a járványügyi korlátozások miatt Romániában és Magyarországon sem tartanak személyes részvételű színházi előadásokat, az élet nem áll le: a Szegedi Pinceszínház az Aradi Kamaraszínházzal közösen két produkcióval is készül a magyarországi Déryné-program támogatásával. Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című darabjából rendez előadást Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője. A premiert november 26-án tartották volna a tervek szerint, a járványügyi korlátozások miatt azonban valószínűleg nem kerül sor rá ebben az időpontban.
A színházak manapság nem játszanak túl sűrűn Csokonai-darabot, kérdésünkre, hogy mégis miért esett a választása az Özvegy Karnyónéra, Tapasztó Ernő azt mondta, nagyon szereti a darabot, kollégái, amikor újraolvasták, szintén szenzációsnak találták. Hozzátette,
„Az időtálló szerzők – Shakespeare, Csehov, Molière – valahogy mindig kortársaink, közel állnak hozzánk, nem tűnik úgy, hogy több száz éve alkottak, inkább úgy, mintha nem telt volna el semennyi idő. Ha jól próbáljuk az előadást, akkor megteremthető az a hangulat, hogy Csokonai ott van köztünk, vele és a szövegein keresztül kommunikálunk, közel érezzük magunkhoz a szöveget” – mondta a rendező. Hozzátette, az 1799-ben írt színdarab szövegét nem írták át mai nyelvezetre.
– mondta a rendező.
Hozzátette, a Szegedi Pinceszínházzal közös előadás mintegy „rokokósítja” a kortárs színházi elemeket. Az Aradi Kamaraszínház művészei közül Éder Enikő és Tapasztó Ernő lép színpadra.
A Déryné-program széles körben szólítja meg a magyar színházi élet résztvevőit, s karolja fel a kulturális fejlettség növelésében érdekelt térségeket, összetett módon kíván támogatást nyújtani a színházi szakma eddig perifériára szorult területeire. Tapasztó azt is elmondta, a program úgy épül föl, hogy kész előadásokat válogatnak ki, de olyan szekciója is, hogy új előadások létrejöttét támogatják. Ezt pályázta meg a Szegedi Pinceszínház, amely az Özvegy Karnyóné című előadáson kívül a Vitéz László című produkcióval is készül Tapasztó Ernőékkel közösen.
– mondta a rendező.
Úgy fogalmazott, Csokonai színdarabja „bábos” jellegű, sokszínűsége miatt – a rokokó, az abszurd, a barokk egyaránt van benne – a játéknak nagy szabad teret enged. Mindkét előadásnak zajlanak a próbái, akkor fogják közönség előtt játszani, amikor majd lehetséges lesz.
„Tulajdonképpen úgy készülünk, próbálunk, mintha bemutatónk lenne november 26-án, elkészülnek a jelmezek, a díszlet is hamarosan. Valószínűleg nem mutatjuk be online az előadást, én magam nem vagyok híve az online színháznak, hiszen éppen az előadások lényege vesz el” – fejtette ki Tapasztó Ernő. Azt is elmondta,
Az Özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című háromfelvonásos komédia az első magyar tündérbohózat. Hőse, egy gazdag kanizsai kereskedő felesége azt hiszi, hogy özvegységre jutott, mert uráról már két éve nincs hír. Az asszony kezéért és pénzéért ketten versengenek: a két szeleburdi.
A Karnyónéról Vajda György Mihály azt írta 1962-ben a Színházi kalauzban: „olyan modern, minden színpadi esetlenségével együtt, hogy valójában közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjáték műfajában a következő száz év magyar irodalma létrehozni tudott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!