Hirdetés

Könyvespolc: a félelem bátorsága

Lélekbúvárok kutatási területe, hogyan lehet a félelmet kivédeni, feloldani, esetleg egyszerűen csak elmenni mellette. Született is sokféle ötlet, elmélet, de arról nem hallottam, hogy egyetemesen érvényes, kipróbált és be is vált receptet talált volna bárki.

Molnár Judit

2012. január 05., 10:072012. január 05., 10:07

Nem is találhat, hisz a félelem millióarcú. És természetesen nem mindegy, hogy valaki sikítozik, ha rávakkant egy mérges kis palotapincsi, vagy „csomókban hull a hajaszála”, mert nem tudja, a gyerekei előtt másnap lesz-e egy tányér meleg étel. Különféle félelmeket átéltem már én is jócskán, vagyis „gyakorlóan félő” emberként merem kijelenteni: az egyik legszörnyűbb félelem azé az értelmiségié, aki nem bízhat senkiben, még önmagában sem igazán, a folyamatos hazugságtól szintén csak fél – s így az egyetlen lehetőséget, önnön bizalmát választja. Fábián Ernő sepsiszentgyörgyi tanár is ezt választja, helyesebben ennek az önvallomásos útnak a legmerészebb, legkockázatosabb változatát: leírja félelmét.

Ez volt a legbiztonságosabb, hisz bármennyire is igaz más esetekben az elszálló szó és a megmaradó írás ellentéte – ő nagyon jól tudta, mekkora baj lett a nádasba suttogott titokból: az ész nélkül csácsogó nádas ország-világnak „elsuttogta”, hogy a királynak szamárfüle van. Fábián Ernő tíz éven át, a legemberpróbálóbb évtizeden át jegyezte fel a gondolatait – Bárdi Nándor és Filep Tamás Gusztáv gondozásában pedig a Kriterion Könyvkiadó 2010-ben Naplójegyzetek 1980–1990 címmel megjelentette.

Aki ezt az időszakot felnőttként át- és megélte, az tudja, mit jelentett az állandó félelem, nem elsősorban a másnapi ebéd miatt (hisz venni úgysem lehetett gyakorlatilag semmit, legföljebb csak kiügyeskedni ezt-azt), hanem hogy ki fog bármilyen okból kitalálni valamit, amiről esetleg majd nekem kell bizonygatnom – mit sem tudván a lényegről –, hogy nem igaz. A tanerőkre külön nyomás nehezedett, mivel ők kapták „ajándékba” a jövő nemzedék „egészséges” nevelésének hatalmas púpját.

Aki pedig az idő tájt gyermek volt, vagy nem is élt, annak a népmesék világát idézi az emléktár. De Fábián Ernő feljegyzései mindkét csoporthoz tartozónak érdekes olvasmány – egy 1985 januári „önminősítés” szerint: „Elég volna minden nap történetét megírni, öszszefűzve és jól szerkesztve maradandót lehetne alkotni. S olyan kordokumentumot, amit évtizedek múltán (talán századok múltán is) semmivel nem lehet pótolni. Nincs olyan aprólékos történészmunka, mely helyettesíteni tudná az így megörökített történelmet.”

A szöveget gondozó két szakember bevezető tanulmányában többek közt idéz két Fábián-feljegyzést, ami – sajnálatos módon! – a mai napig nagyon sok vonatkozásban érvényes. 1989 májusában írja Fábián Ernő: „Az emberek (jelesen a kollégák) – ezek a tömegjelenségek – valósággal, mint az utcalányok, felkínálják testüket, hogy arról még egy rend bőrt lehúzzanak a hatalom parazitái. De azért sem szabad agreszszorkodni. Senki nem szoktatta őket önállóságra. Mindig valakit szolgáltak. Ezért nem tanulhatták meg, hogy egyszerre nem lehet Pilátust is és Krisztust is követni. A bennem lévő irracionális lény gyakran legyőzi a rációt. Mit csináljak? Szégyellem és bánom. Ami jó, e bűnbánatokban érzem magam kereszténynek.

Ez csak nekem jó. A másik embernek szenvedést okozok.” 1990 januárjában némileg árnyaltabb, de ehhez hasonló keserűséget érez egy holland segélyosztás körüli tipródás láttán: „Most látszik igazán, mit jelentett e nép lelkének és viselkedésének a rezsim hiánygazdálkodása. A jellem és a mentalitás teljesen eltorzult, olyannyira, hogy nem ismerek (a régiek, ha élnének, még ennyire sem ismernének) a büszke, individualista székelyekre. Tolakodnak, veszekednek, gyanúsítanak. Látszik, hogy hetven éve balkanizálódnak, amit betetőzött az utóbbi évtizedek kiéheztetése. Szégyellem magam. Mindennek tetejébe a kiosztást ellenőrző két hülye kanadai holland fölényeskedése. Együtt a világ: kelet koldus viselkedése és nyugat értelmetlen fölényeskedése. A tömeg két különböző arca egymásra néz.”

Nem szeretném viszont, ha a címben szereplő bátorságot háttérbe szorítaná az emberi gyarlóság téren és időn átívelő egyetemességének egy-egy vetülete, ezért idézném Németh Zsolt Ajánlásából a zárógondolatokat mementóként, de a közben eltelt két évtized tanúságtételével is megerősítve Fábián Ernő húsz évvel elodázott üzenetét, hogy igenis szükség van a legnagyobb félelmek közt is a gondolat bátorságára. „Ezeknek a naplóban kirajzolódó erkölcsi, magatartásbeli válaszoknak két vonulatát szeretném kiemelni, mint olyat, amely a későbbi magyar nemzetpolitika szempontjából meghatározóvá vált.

Az egyik az erőszakmentes érdekérvényesítés igénye. A machiavellizmus elvetése. Fábián Ernő nemzetpolitikai gondolkodásának egyik lényeges eleme, hogy a legigazabb cél sem szentesítheti az erőszakot. Ebből a szempontból egyik fő ideálja Gandhi szabadságmozgalma, amelyet Fábián az erőszakkultuszra épülő marxizmus-leninizmus görbetükreként mutat fel.

A másik vonatkozás a nemzeti problémáknak a racionális megoldás igényével történő megközelítése. Fábián Ernő ellenérzést táplált a problémák bagatellizálásával szemben éppúgy, mint a problémáknak a megoldás perspektívája nélküli, szimbolikus mezőben történő elveszejtésével szemben. A nemzeti problémák pontos definiálását és szelíd, de következetes megoldását szorgalmazta, idegenkedve a romantikus nagyotmondásoktól. Meggyőződésem, hogy továbbra is ezt az utat kell járnunk.”

Fábián Ernő: Naplójegyzetek 1980–1990 – Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2010

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
Hirdetés