Konferenciával zárult a Magyar Filmszemle

A többórás eszmecserén a magyar kulturális élet vezető szakemberei vettek részt, és hatperces felszólalásokban mondták el véleményüket a magyar kulturális élet helyzetéről, lehetőségeiről, problémáiról. Az eseményt Tarr Béla és a Magyar Filmművészek Szövetségének felkérésére rendezték meg. A felszólalók egyetértettek abban, hogy ma Magyarországon nincs egységes kultúrpolitika, amelyre pedig nagy szükség lenne. Ennek tudható be, hogy a kultúra minden ágazata – filmművészet, irodalom, képzőművészet, komoly- és könnyűzene, színház – bajban van – hangzott el.

Rámutattak a finanszírozás problémáira, valamint arra, hogy a legtöbb szervezet képtelen az önfenntartásra, noha rá van kényszerülve. Egyetértettek továbbá abban, hogy a művészetet nem lehet határok közé szorítani, nem lehet semmilyen politikai irányzatnak alávetni. Meg kell hagyni a művészek szabadságát, és teret kell engedni kritikai észrevételeiknek. Tarr Béla filmrendező emlékeztetett arra, hogy szombaton 10 eurós jelképes alaptőkével megalakult a Magyar Film Függetlensége Védelmében Alapítvány, amely a magyar filmek elkészítését akarja támogatni.

Eötvös Péter karmester nyugati példákra hivatkozva a legnagyobb problémaként a kortárs művészek bemutatkozásának hiányát emelte ki, valamint azt, hogy Magyarországon a mű szolgálja ki a művészeket, pedig ennek épp fordítva kellene lennie. Zsámbéki Gábor rendező a színházvezetők kiválasztásáról azt mondta, hogy annak kizárólag művészi értékeket szabadna szolgálnia, nem pedig politikaiakat. Grecsó Krisztián író rámutatott, hogy csak a politikától független szponzorációs megoldásokkal őrizhető meg „a kultúra független hangja”. Esterházy Péter író úgy fogalmazott, hogy a politika nem hagyhatja figyelmen kívül a művészeket és a művészek hangját.

Felhívta a figyelmet a párbeszéd fontosságára. Felszólalt Nemcsák Károly színházigazgató, aki a szűkös anyagi forrásokat említette problémaként, ami miatt az általa vezetett teátrum, a József Attlila Színház kénytelen befogadó színházként is működni, hiszen önálló produkciók finanszírozására nincs lehetősége. Miskolczi Péter producer, a Magyar Nemzeti Filmalap képviseletében elmondta, hogy idén 7,5 milliárd forint jutott a magyar filmek támogatására.

Kiemelte, hogy minőségi filmek versenyeznek ma Magyarországon a támogatásért. Petrányi Viktória producer a kultúrpolitika mögötti koncepciót hiányolta, valamint úgy vélte, a filmnek nem a szolgáltatói igényeket kell kielégítenie. Gulyás Gábor, a Műcsarnok vezetője arról beszélt, hogy kevés a lehetőség magyar művészek külföldi bemutatására, valamint hogy a külföldi kortárs művészek itthon szinte ismeretlenek. Ennek megoldását egy külföldön működő magyar galériahálózat létrehozásában látja.

Szőcs Géza, a kultúráért felelős államtitkár kiemelte, hogy hisz a kultúra és a politikai kommunikáció megerősítésének lehetőségében, és beszélt azoknak a filmeknek a sikeréről, amelyeket a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatott. Schilling Árpád színházrendező elmondta: egy független innovációs központ létrehozására 1000 eurót helyezett el egy bankszámlán, és kérte a hozzá hasonlóan gondolkodókat, hogy csatlakozzanak a programhoz.