
2012. január 17., 08:052012. január 17., 08:05
A világ első, 1967-ben alapított jégbalett-társulatának nemzetközi turnéi kezdettől nagy népszerűségnek örvendenek. A társulat elsőként ötvözte a klasszikus balettet a műkorcsolyával, a romantikus orosz szerző műve, a Diótörő pedig az első darab volt, amit színre vittek, lévén mind a mai napig a legmonumentálisabb és leglátványosabb produkciójuk. Az előadásban szereplő 80 jégbalett-táncos majdnem mindenikét díjazták már rangos nemzetközi elismeréssel a műkorcsolyázás terén, a fellépőket a klasszikus orosz balettművészet híres koreográfusai készítik fel.
A társulat körülbelül 800 jelmezes kelléktára, valamint Ludmilla Belusszova, Oleg Protopopov vagy Alekszej Ulanov aranyérmes műkorcsolyázók közreműködése is hozzájárul páratlan nemzetközi sikerükhöz. A két Diótörő-előadást orosz–német–román koprodukcióban mutatják be Kolozsváron technikai szempontból is premierként.
A román opera épületében létesítendő 120 négyzetméteres jégpályát rekordidő alatt kell előkészíteni az előadást megelőző éjszakán: a 2500 kilogrammnyi tört jeget egy darabban szállítják a helyszínre. A világhírű produkció áramfogyasztása az eddigi legnagyobb lesz a kolozsvári opera történetében, az Electrica társaság különleges áram-összeköttetést teremt, és nagy teljesítményű áramfejlesztő berendezést biztosít. A Diótörő Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje képezi.
A mű első koreográfiáját Marius Petipa tervezte. Ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Marinszkij-színházban. A Diótörő ötlete Ivan Vszevolozsszkijtól, az Cári Színházak egykori főigazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséjéből Petipával olyan mesebalettet akart rendeztetni, amely minden eddigit felülmúl, és szebbnél szebb jelmezeket kívánt felsorakoztatni.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.