Hirdetés

Kolozsváron a világhírű szentpétervári jégbalett-társulat

A világ leghíresebb jégbalett-társulata, a szentpétervári Állami Jégbalett-társulat vendégszerepel Romániában: Csajkovszkij Diótörőjét mutatják be holnap 18 és 21 órától a kolozsvári román operában. Az előadásban szereplő 80 jégbalett-táncos majdnem mindenikét díjazták már rangos nemzetközi elismeréssel a műkorcsolyázás terén, a fellépőket a klasszikus orosz balettművészet híres koreográfusai készítik fel.

Kiss Judit

2012. január 17., 08:052012. január 17., 08:05

A világ első, 1967-ben alapított jégbalett-társulatának nemzetközi turnéi kezdettől nagy népszerűségnek örvendenek. A társulat elsőként ötvözte a klasszikus balettet a műkorcsolyával, a romantikus orosz szerző műve, a Diótörő pedig az első darab volt, amit színre vittek, lévén mind a mai napig a legmonumentálisabb és leglátványosabb produkciójuk. Az előadásban szereplő 80 jégbalett-táncos majdnem mindenikét díjazták már rangos nemzetközi elismeréssel a műkorcsolyázás terén, a fellépőket a klasszikus orosz balettművészet híres koreográfusai készítik fel.

A társulat körülbelül 800 jelmezes kelléktára, valamint Ludmilla Belusszova, Oleg Protopopov vagy Alekszej Ulanov aranyérmes műkorcsolyázók közreműködése is hozzájárul páratlan nemzetközi sikerükhöz. A két Diótörő-előadást orosz–német–román koprodukcióban mutatják be Kolozsváron technikai szempontból is premierként.

A román opera épületében létesítendő 120 négyzetméteres jégpályát rekordidő alatt kell előkészíteni az előadást megelőző éjszakán: a 2500 kilogrammnyi tört jeget egy darabban szállítják a helyszínre. A világhírű produkció áramfogyasztása az eddigi legnagyobb lesz a kolozsvári opera történetében, az Electrica társaság különleges áram-összeköttetést teremt, és nagy teljesítményű áramfejlesztő berendezést biztosít. A Diótörő Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje képezi.

A mű első koreográfiáját Marius Petipa tervezte. Ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Marinszkij-színházban. A Diótörő ötlete Ivan Vszevolozsszkijtól, az Cári Színházak egykori főigazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséjéből Petipával olyan mesebalettet akart rendeztetni, amely minden eddigit felülmúl, és szebbnél szebb jelmezeket kívánt felsorakoztatni.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 26., szerda

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál

Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál
Hirdetés
2026. augusztus 26., szerda

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből

A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.

Elhunyt Nádas Péter
Elhunyt Nádas Péter
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
Hirdetés