2012. január 16., 07:402012. január 16., 07:40
L. Simon László a kolozsvári Bulgakov kávéházban szervezett eseményen úgy nyilatkozott: a Kárpát-medencében Kolozsvárnak kell az egyik első helyszínnek lennie, ahol új magyar kulturális intézet nyílik. Hozzátette: véleménye szerint többek között Pekingben is fontos lenne létrehozni az intézetet. L. Simon László beszélgetőtársa, Hatos Pál történész, a Balassi Intézet főigazgatója megerősítette: van igény a bővítésre, a zágrábi és a belgrádi magyar kulturális intézet létrehozása folyamatban van, illetve Kínával is tárgyalnak.
Mint mondta: a bukaresti és a sepsiszentgyörgyi központok mellett Kolozsváron is létre kell hozni egy hasonló intézményt. Az eseményen részt vett Szilágy Mátyás kolozsvári magyar főkonzul is, aki elmondta: a kolozsvári magyar kulturális intézet régi terv, amelynek több szempontból is létjogosultsága van. A főkonzul kifejtette: nemcsak a magyar–magyar viszonylatban lenne haszna az intézetnek, hanem a románság felé is közvetíteni tudná a magyar kultúrát, ugyanis a bukaresti intézet csak a szűk román értelmiségi elitet szolgálja ki.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ezzel kapcsolatban a hétvégén közleményt adott ki, amelyben üdvözli a magyar kormány álláspontját, illetve egyúttal Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi minisztert kérik arra, hogy indítsa el az intézmény létrehozásához szükséges folyamatot. „A leendő kulturális intézet egyedi értéket képviselne, ugyanakkor az alkalom is kedvező: a magyar intézet létrehozása pozitívan befolyásolná a kincses város esélyeit az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésében” – indokolja a közlemény az EMNP kérését.
Hatos Pál a csütörtök esti beszélgetésen elmondta: a kultúrpolitika a kultúrát eszközként használja. Mint részletezte, a Balassi Intézet feladata a magyarság jó hírének fenntartása. „A magyar kulturális örökség, identitás pozitív viszonyainak végiggondolása az intézet filozófiája” – jelentette ki Hatos. Mint kifejtette: Németországban vagy az Egyesült Államokban a magyar kultúra bemutatását nem lehet Trianonnal kezdeni. Hozzáfűzte: ha a nagy nemzeteket nem érdekli a magyarság, akkor Közép-Európát, az itteni viszonyokat kell nekik bemutatni.
L. Simon László ugyanakkor arról számolt be, hogy 2 milliárd forinttal növelték a Nemzeti Kulturális Alap forrásait, így több mint 11 milliárd forint lesz év végéig az intézmény költségvetése, a pénz nagy részét pedig a kulturális intézmények viszik el. „Az, hogy én lettem az elnök, garancia arra, hogy erdélyi írók még nagyobb eséllyel pályázhatnak az NKA támogatásaira” – válaszolta a hallgatóságból érkező kérdésre L. Simon László.
A kulturális politikáról szóló eszmecserét megelőzően L. Simon László Személyes történelem című esszékötetét mutatta be Király Zoltán kolozsvári író. A szerző a Mire való a magyar kultúra című esszéjét olvasta fel a hallgatóságnak. Mint részletezte, a könyvben szereplő esszék mind 2004. december 5. után születtek, olyan írásokról van szó, amelyekből egyfajta identitáskeresés köszön viszsza. Korábbi kritikákra reagálva a szerző elmondta: nincs abban semmi feudalista nosztalgia, ha valaki leírja, hogy mi hiányzik neki a régmúltból. „Nincs ellentét a konzervatív és progresszív fogalmak közt, speciális betegség Magyarországon, hogy ha valaki szereti a magyar kultúrát, az minimum gyanús” – fűzte hozzá L. Simon László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok