2012. július 09., 07:192012. július 09., 07:19
Bár a halálhír jó fél évvel ezelőtt érkezett, az együttes kövesdombi székházában és a marosvásárhelyi római katolikus temetőben több száz ismeretlen, egyszerű néző vagy hallgató is lerótta a kegyeletét. Olyanok is eljöttek, akik, mint mondták, csak a színpadról vagy a rádióból ismerték a művésznőt. Ennyi azonban elég volt nekik, hogy csodálatos hangját és mosolygós tekintetét egy életre a szívükbe zárják.
Kerekes Tóth Erzsébetet a tavaly, november 26-án a németországi Braunschweig egyik klinikáján érte a halál. Azelőtt egy pár nappal még üzenetben köszöntötte a zsúfolt ház előtt az 55. évfordulóját ünneplő Maros Művészegyüttest. Az Erdély egyik legismertebb és legkedveltebb népdalénekesének számító művésznő 1954-ben, az akkor még Kolozsváron működő Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát. Pályáját a legendás marosvásárhelyi Állami Székely Színházban kezdte, majd az Állami Székely Népi Együtteshez, a későbbi Maros Művészegyütteshez igazolt. Hamarosan ennek vezető énekese, majd több éven át igazgatója lett. Hangját számos rádió- és televíziós felvétel, kis- és egyéni nagylemez sora őrzi. Gazdag pályafutása során tizennégy országban lépett fel, főleg Bartók, Kodály, Lajtha László műveiből öszszeállított dalestjeivel. A Magyar Rádió Ezüsttoll díjasa, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje, a Magyar Kultúra Lovagja, Marosvásárhely díszpolgára volt. Élete végéig aktív maradt. Románián és Magyarországon kívül számos európai, észak-amerikai és távol-keleti országban is fellépett. Bár életének utolsó éveit férje mellett, Németországban töltötte, minden gondolata Erdély és a színpad volt. Egy interjúban így vallott önmagáról: „Sosem éreztem magam sztárnak, inkább egy egyszerű napszámosnak, aki igaz ügyet szolgál. A népdal sok kaput kinyitott előttem, és hálás vagyok ezért a sorsnak. Az emberélet véges, de a népdal sosem hal meg, az örökké él.”
Ravatala mellett a Magyarországon élő fia, Kerekes Medárd nem a halál miatt kesergett, hanem azt hangsúlyozta, hogy édesanyja hazaérkezett. Barabási Attila Csaba, az együttes jelenlegi igazgatója pedig azokat a ’89 előtti éveket idézte fel, amikor az intézményvezető Kerekes Tóth Erzsébet, a kommunista diktatúra idejében is képes volt utat mutatni a megmaradás felé, és példakép lenni fiatalabb kollégái számára. Barabási Juhász Gyulát idézve búcsúzott a nagy elődtől: „»Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek« – és Erzsike néni élni fog szívünkben és talán mondhatjuk azt is, hogy ő halhatatlan, hiszen a gyönyörű dalai által ő örökké élni fog közöttünk”.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.