
2012. február 28., 08:052012. február 28., 08:05
Az idegenek elől el- és bezárkózó, aki pedig orvul akarna beosonni, annak meggyűlik a baja a kilenc zárral? De vajon ilyen volt-e Kolozsvár az évszázadok során? A történelmi feljegyzések tanúsítják, hogy némi zárkózottsága ellenére nagyon is szívesen látta a máshonnan jötteket, ágyat-asztalt biztosítva a vándornak, és később fedelet is, ha úgy gondolta az idegen tájakról jövő, hogy maradna még. S hogy akadt – az utóbbi időkben egyre több – olyan, aki visszaélt a szíveslátással?!
Hát ilyesmi történt más városokban is – nem a kapuzárak mondták fel a szolgálatot, azok állták volna még jó sokáig a – nem is olyan jelképes – feszegetést. És a Kárpát-medencének nevezett toposzban az sem ritkaság, hogy a házba befogadott később egyszerűen kidobta a gazdát. Erről is szól a folklór fámája – de ehelyt nem a népköltészet boncolgatása a feladat, hanem inkább a történelemé. Amiről sokan úgy tartják, hogy valójában nincs is – az egész csak holmi mesefüzér, afféle cizelláltabb Piroska és a farkas.
Hát persze, történeteket ki lehet bőven találni, de olyan gótikus remekekre, mint a Szent Mihály- vagy a Farkas utcai templom, mégsem lehet azt mondani, hogy a Piroskára hiába várakozó nagymama éhség miatti hagymázos képzelgéseiben léteznek csupán. És a minden más magyarázat helyett ezeknek a történelmi emlékeknek a gyermekekkel való megismertetése, vagyis a kapuzárak játékos felnyitása – mondhatnám kutya kötelessége szülőnek, tanerőnek egyaránt.
2011-ben már a második kiadást érte meg a Kriterion Kiadónál a Fórizs Enikő–Veress Boglárka–Zsigmond Ilka szerzőhármas Donát Alapítvány támogatta, sorozatnyitó Kolozsváros. Milyen város? Fedezd fel a középkori Kolozsvárt! című kötete. Az ajánlásban a szerzők röviden összefoglalják: „Könyvünk létrejöttének elsődleges célja a hiánypótlás. Mind ez idáig még nem jelent meg olyan Kolozsvár-történeti műemlék-pedagógiai kiadvány, amely cselekedtetve ismertetné meg a gyermekeket városunk történelmével. Egy olyan könyv létrehozására törekedtünk, amely élményszerűen, a gyermekek számára megfoghatóvá téve mutatja be mindazt, amit a múltbeli Kolozsvár képvisel. Ez a könyv egy tervezett sorozat első része, amelyben a középkori, gótikus Kolozsvár különböző arcait tárjuk az olvasó elé. Kiadványunk az I. Kolozsvári Magyar Napok kapcsán született meg.
A sorozat további köteteinek kiadását is ezzel a rendezvénnyel szeretnénk összekapcsolni.” Fölösleges volna ezekhez az ajánló szavakhoz bármilyen magyarázatot hozzáfűzni, annak viszont elengedhetetlenül fontos a közlése, hogy 2011-ben a Donát Alapítvány kiadásában megjelent immár a sorozat második darabja is: a Koros-Fekete Zsuzsánna és Zsigmond Ilka Fedezd fel a reneszánsz Kolozsvárt! alcímű kötete, ami továbblépés az első kötethez képest, nemcsak majdnem kétszeres terjedelme miatt, de amiatt is, hogy kivágós, összerakható-ragasztható feladatlapokat is tartalmaz, ami a közös, játékos családi időtöltés mellett pedagógiai szempontból is nagyon fontos lehet.
A hátsó borító fiatal olvasót megszólító ajánlásában a szerzők ki is mondják: „A mai ember gyakran úgy jár-kel városában, hogy észre sem veszi rejtett kincseit. Olyan kalandra hívunk most téged, amelynek során elmúlt korok rejtélyes és izgalmas jeleit fedezheted fel. Kalandozásaid során rá fogsz jönni, hogy a történelem nemcsak a könyvekben létezik, hanem kézzel tapinthatóan ott van városunk utcáin, terein, kapualjaiban. Kívánjuk neked, hogy örömmel fedezd fel Kolozsvárt, és tapasztald meg, hogy a történelem számodra is élményt jelenthet. Bátran írjál, rajzolj, ragassz a Kolozsváros. Milyen város? sorozat második kötetébe is, hiszen ez a könyv akkor éri el célját, ha használod. Válogass a feladatok közül, és keresd meg azokat, amelyek a legérdekesebbek számodra.”
Miután szülők és gyerekek közös figyelmébe ajánlottam a sorozat köteteit, szeretnék valamit közös figyelmünkbe is ajánlani, abban a reményben, hogy nem vetik el azonnal azok, akiket leginkább illet, mondván, hogy épp ilyesmire nincs időnk. Ha első lépésben nem is minden egyes településen, de városainkban mindenképpen el kellene kezdeni hasonló kiadványok megjelentetését. Tenni kellene mindezt addig, amíg van miről, van kinek írni, de mindenekelőtt létezik még az igény a valós vagy virtuális várkapuzárak felnyitására! n Molnár Judit
Koros-Fekete Zsuzsánna, Zsigmond Ilka: Kolozsváros. Milyen város? – Fedezd fel a reneszánsz Kolozsvárt! – Donát Alapítvány, Kolozsvár, 2011
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.