
Fotó: Biró István
2012. február 27., 08:102012. február 27., 08:10
Jubileumát ünnepelte a 35 éves kolozsvári táncház: az idei rendezvény abban különbözött a 25. vagy a 30. évfordulón szervezett megemlékezésektől, hogy idén először tudományos ülésszakot is szerveztek a kétnapos esemény nyitónapján – értékelte a hétvégi rendezvényszorzatot lapunknak Könczei Csongor néprajzkutató, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a rendezvény főszervezője.
Hozzáfűzte: az első táncháznak a bábszínház adott otthont, a pontos dátumot azonban nem rögzítette a közösségi emlékezet, csak az biztos, hogy februárban és csütörtökön volt, mert a Kolozsváron cselédeskedő széki lányoknak erre a napra esett a kimenőjük. Könczei Ádám, az első kolozsvári táncház szervezője ekkor találkozott velük a központi posta mögött, így a székiek megmutathatták az akkori városi fiataloknak, hogy milyen is a hagyományos néptánc.
A tudományos ülésszakon Pávai István népzenekutató elmondta, a táncház nemcsak egy helyszínt jelentett, hanem heti ismerkedési lehetőséget is. Simonffy Katalin tévészerkesztő, médiaoktató a 70-es évek végén a román közszolgálati televízió magyar adásában indult Kaláka című műsorról beszélt, amely az akkoriban indult táncházmozgalmat mutatta be. Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány elnöke az általuk 1981-ben, a két kolozsvári táncházban készített felmérésről beszélt, amelyből kiderült: a táncházakat elsősorban a kamaszok és a húszas éveik elején járó fiatalok látogatták.
Pozsony Ferenc néprajzkutató- professzor, a Kriza-társaság elnöke kifejtette: a táncházaknak hangsúlyos párválasztási funkciója volt, ugyanakkor etnikai, identitásmegőrző szerepe is. A táncházmozgalom 1968 után elsősorban Magyarországon szerveződött: egyfajta ellenállási mozgalomnak számított. Az önszerveződő értelmiségi kezdeményezésre lecsapott a hatalom, mindkét kolozsvári táncházat bezáratták. A 90-es években a kultúra demokratizálódásával a mozgalom veszített korábbi jelentőségéből és tömegbázisából.
Szombaton fotókiállítással folytatódott az esemény, a képsorozat a táncházmozgalom 35 évét dokumentálja. Ezt Táncház vagy Folkshow címmel megszervezett fórum követte. Könczei Csongor elmondta: a beszélgetést szándékosan provokatívnak szánták, és ez sikerült is, heves vita alakult ki ugyanis akörül, hogy mi a hiteles táncház.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.