Fotó: Biró István
2012. február 27., 08:102012. február 27., 08:10
Jubileumát ünnepelte a 35 éves kolozsvári táncház: az idei rendezvény abban különbözött a 25. vagy a 30. évfordulón szervezett megemlékezésektől, hogy idén először tudományos ülésszakot is szerveztek a kétnapos esemény nyitónapján – értékelte a hétvégi rendezvényszorzatot lapunknak Könczei Csongor néprajzkutató, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a rendezvény főszervezője.
Hozzáfűzte: az első táncháznak a bábszínház adott otthont, a pontos dátumot azonban nem rögzítette a közösségi emlékezet, csak az biztos, hogy februárban és csütörtökön volt, mert a Kolozsváron cselédeskedő széki lányoknak erre a napra esett a kimenőjük. Könczei Ádám, az első kolozsvári táncház szervezője ekkor találkozott velük a központi posta mögött, így a székiek megmutathatták az akkori városi fiataloknak, hogy milyen is a hagyományos néptánc.
A tudományos ülésszakon Pávai István népzenekutató elmondta, a táncház nemcsak egy helyszínt jelentett, hanem heti ismerkedési lehetőséget is. Simonffy Katalin tévészerkesztő, médiaoktató a 70-es évek végén a román közszolgálati televízió magyar adásában indult Kaláka című műsorról beszélt, amely az akkoriban indult táncházmozgalmat mutatta be. Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány elnöke az általuk 1981-ben, a két kolozsvári táncházban készített felmérésről beszélt, amelyből kiderült: a táncházakat elsősorban a kamaszok és a húszas éveik elején járó fiatalok látogatták.
Pozsony Ferenc néprajzkutató- professzor, a Kriza-társaság elnöke kifejtette: a táncházaknak hangsúlyos párválasztási funkciója volt, ugyanakkor etnikai, identitásmegőrző szerepe is. A táncházmozgalom 1968 után elsősorban Magyarországon szerveződött: egyfajta ellenállási mozgalomnak számított. Az önszerveződő értelmiségi kezdeményezésre lecsapott a hatalom, mindkét kolozsvári táncházat bezáratták. A 90-es években a kultúra demokratizálódásával a mozgalom veszített korábbi jelentőségéből és tömegbázisából.
Szombaton fotókiállítással folytatódott az esemény, a képsorozat a táncházmozgalom 35 évét dokumentálja. Ezt Táncház vagy Folkshow címmel megszervezett fórum követte. Könczei Csongor elmondta: a beszélgetést szándékosan provokatívnak szánták, és ez sikerült is, heves vita alakult ki ugyanis akörül, hogy mi a hiteles táncház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok