Fotó: Biró István
2012. február 27., 08:102012. február 27., 08:10
Jubileumát ünnepelte a 35 éves kolozsvári táncház: az idei rendezvény abban különbözött a 25. vagy a 30. évfordulón szervezett megemlékezésektől, hogy idén először tudományos ülésszakot is szerveztek a kétnapos esemény nyitónapján – értékelte a hétvégi rendezvényszorzatot lapunknak Könczei Csongor néprajzkutató, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a rendezvény főszervezője.
Hozzáfűzte: az első táncháznak a bábszínház adott otthont, a pontos dátumot azonban nem rögzítette a közösségi emlékezet, csak az biztos, hogy februárban és csütörtökön volt, mert a Kolozsváron cselédeskedő széki lányoknak erre a napra esett a kimenőjük. Könczei Ádám, az első kolozsvári táncház szervezője ekkor találkozott velük a központi posta mögött, így a székiek megmutathatták az akkori városi fiataloknak, hogy milyen is a hagyományos néptánc.
A tudományos ülésszakon Pávai István népzenekutató elmondta, a táncház nemcsak egy helyszínt jelentett, hanem heti ismerkedési lehetőséget is. Simonffy Katalin tévészerkesztő, médiaoktató a 70-es évek végén a román közszolgálati televízió magyar adásában indult Kaláka című műsorról beszélt, amely az akkoriban indult táncházmozgalmat mutatta be. Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány elnöke az általuk 1981-ben, a két kolozsvári táncházban készített felmérésről beszélt, amelyből kiderült: a táncházakat elsősorban a kamaszok és a húszas éveik elején járó fiatalok látogatták.
Pozsony Ferenc néprajzkutató- professzor, a Kriza-társaság elnöke kifejtette: a táncházaknak hangsúlyos párválasztási funkciója volt, ugyanakkor etnikai, identitásmegőrző szerepe is. A táncházmozgalom 1968 után elsősorban Magyarországon szerveződött: egyfajta ellenállási mozgalomnak számított. Az önszerveződő értelmiségi kezdeményezésre lecsapott a hatalom, mindkét kolozsvári táncházat bezáratták. A 90-es években a kultúra demokratizálódásával a mozgalom veszített korábbi jelentőségéből és tömegbázisából.
Szombaton fotókiállítással folytatódott az esemény, a képsorozat a táncházmozgalom 35 évét dokumentálja. Ezt Táncház vagy Folkshow címmel megszervezett fórum követte. Könczei Csongor elmondta: a beszélgetést szándékosan provokatívnak szánták, és ez sikerült is, heves vita alakult ki ugyanis akörül, hogy mi a hiteles táncház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok