Fotó: Biró István
Nemcsak gyermekek, de minden érdeklődő olvasó kíváncsiságát felkeltheti és kielégítheti az 50 elszánt magyar nő című színes, szórakoztató, ismeretterjesztő kötet, amely nemrég jelent meg Magyarországon. A hiánypótló kiadvány társszerzőjével, Neset Adrienn műfordítóval, újságíróval beszélgettünk.
2018. július 15., 10:182018. július 15., 10:18
– Nemcsak az általános műveltség gyarapítását célozza az 50 elszánt magyar nő című kötet, hanem arra is felhívja a figyelmet, hogy a nők tetteinek, kutatásainak, műveinek jelentőségét talán sokszor méltatlanul mellőzték a múltban a történelemről, tudományokról, művészetekről szóló munkák. Hogyan vélekedik, a 21. század elején mennyire szükséges, hogy a gyermekolvasónak egy kimondottan híres magyar nőkről szóló kötet kerüljön a kezébe?
– Szerzőtársammal, Fodor Marcsival kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeket a lehető legkorábban érzékenyítsük erre a témára. Ehhez tudni kell, hogy a lányaink nagyjából egyidőben kezdtek el külföldön iskolába járni (Marcsié Angliában, az én lányom egy vietnámi nemzetközi iskolában), ahol már alsó tagozaton foglalkoznak az emberi, ezen belül a női jogokkal. Megtanulják, hogyan kaptak választójogot a nők, kik voltak a szüfrazsettek, és foglalkoznak azzal is, hogyan áll most az esély- és jogegyenlőség.
A kisfiúknak pedig azt, hogy semmire sem jogosítja fel őket az, hogy fiúnak születtek. Sajnos itthon még elég rosszul állunk, és reméljük, hogy ez a könyv is közelebb visz egy kicsit ahhoz, hogy a kislányokat ne bátortalanítsák el már a legelején.
Neset Adrienn
– Mennyire tekinthető hiánypótlónak a kötet? Úgy érezték, nincsen a könyvpiacon ilyen a jelentős nőkről szóló a magyar gyermekolvasó számára összeállított, figyelemfelkeltő, színes, olvasmányos, mégis tartalmas kiadvány?
– Nem úgy éreztük, hogy nincs ilyen kötet, amikor elkezdtünk ezen a könyvön agyalni, hanem tudtuk, hogy egyáltalán nincs ilyen kötet. Mivel a mi lányaink kétnyelvűek, soha nem okozott gondot az, hogy angol nyelvű gyerekkönyvekkel elégítsük ki az érdeklődésüket, ismertessük meg őket akár híres, akár hétköznapi hősnőkkel.
A könyv szerkesztése közben annyit változott a helyzet, hogy karácsonyra magyarul is megjelent egy szerzőpáros kötete, akik a nagyvilágból merítettek, és száz nő, asszony életét dolgozták fel mesés formában egy kisebb korosztálynak. Sejthető volt, hogy a magyar változat sem fog sokat késni, de minket ez azért nem zavart, mert egyrészt két könyv nem túl sok a piacon, másrészt meg mi egyébként is szerettünk volna inkább a szórakoztató ismeretterjesztés irányába elmenni, és inkább a 6–12 éves korosztályt megcélozni.
Az külön öröm az egész alkotói csapat számára (hiszen Rátkai Kornél víziója és Bertóthy Ági belső illusztrációi is kellettek ahhoz, hogy egy ilyen gyönyörű kiadványt vehessenek kézbe az olvasók), hogy a nagylányok és felnőtt nők is nagy örömmel fogadták és szívesen forgatják, hiszen a bemutatott női történetek kisebb vagy nagyobb részéről nem hallottak. Az egyik felnőtt olvasó fogalmazott úgy, hogy erőt adó könyv.
Fotó: Biró István
– Milyen alapon válogatták ki a kötetben szereplő hírességeket?
– Igyekeztünk minél nagyobb merítést végezni.
Nagyon fontos volt, és ez Marcsi szakterülete, hogy képzőművészek is kerüljenek be, hiszen róluk teljesen megfeledkeznek a tankönyvek és a médiumok is. Szerettük volna megtalálni az úttörőket is, így került be a könyvbe Hugonnai Vilma, az első orvosnő, Jósika Júlia, az első külföldi tudósítónő, Déryné, az első díva, Ungár Margit, az első ügyvédnő, Pécsi Eszter, az első mérnöknő stb.
A kortársak közül érdekes, kiemelkedő teljesítménnyel rendelkező nőket válogattunk össze. Van roma rákkutatónk, aki analfabéta családból küzdötte fel magát a Magyar Tudományos Akadémia első roma ösztöndíjasává, van ultrafutó, Nobel-díjas klímakutató és egy szumóbajnoknő is. Fontos volt számunkra, hogy az ember mögött legyen mesélhető történet is, hiszen gyerekeknek szántuk a könyvet.
– Az előszóban az olvasható, hogy határon túli olvasóknak is szánják a kötetet. Például az erdélyi olvasók találhatnak erdélyi vonatkozásokat is a kötetben? Melyek ezek?
– Persze.
Jósika Júlia, aki legbologabb éveit a máramarosi Szurdokon töltötte, és persze Torma Zsófia, az első magyar régésznő, aki a Beszterce-Naszód megyei Csicsókeresztúron született, és Erdélyben kutatott sumér nyomok után.
Fotó: Biró István
– A történelem, tudomány, kultúra, művészetek, sport, felfedezések területéről egyaránt válogattak jelentős személyiségeket, a kötet átfogja egész történelmünket. Hogyan látják, az 50 elszánt magyar nő című könyv az iskolai oktatás kiegészítőjeként segítheti a tanárokat, szülőket is a gyerekek műveltségének gazdagításában?
– Igazság szerint nagyon szeretnénk így látni. Egy iskolapadban ülő magyar kislány egész egyszerűen egyik tanórán sem találkozik női példaképekkel, elődökkel, akikre fel lehet nézni, akiktől tanulni lehet, akik, ahogy egy felnőtt olvasónk mondta, erőt adnak. Nekem több tanár kollégám jelezte, hogy
Több olvasó is felvetette, hogy jó lenne ezzel a kötettel kiegészíteni a kötelező olvasmányok listáját. Tényleg jó lenne... Ami a szülőket illeti: a tapasztalat azt mutatja, hogy számos érdekes beszélgetésre ad alkalmat a könyv, hiszen egy-egy történet kapcsán sok kérdés felmerülhet. Nagy boldogság számunkra, amikor olyan visszajelzéseket, képeket kapunk olvasóktól, hogy a könyvet együtt bújja a család, apák, anyák, lányok és fiúk közös élménnyé teszik az olvasást.
Ötven magyar nő példaértékű története, izgalmas életútja
50 elszánt magyar nő – ez a címe a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló, hiánypótló kötetnek, amely nemrég látott napvilágot a Bookline Könyvek gondozásában. A Fodor Marcsi újságíró, művészettörténész és Neset Adrienn műfordító, újságíró – a Kolibri Kiadó műhelyének közreműködésével – összeállított kiadványa ötven magyar nő életútját ismerteti, olyanokét, akikről utcákat, tereket, bolygókat neveztek el, ám a tankönyvek sokszor meg sem említik a nevüket.
„Ötven nő, akik mertek valamiben elsők lenni. Olyan nők, akik a leleményességüknek és a kitartásuknak köszönhetően mindig kimásztak a legmélyebb gödörből is, és közben sem feledkeztek meg arról, mit diktál az emberség. Izgalmas életutak, példaértékű történetek múltból és jelenből – a jövőnek” – olvasható a kötet ismertetőjében.
A kiadványban szerepel többek között Mária királyné, az első nő a magyar trónon, Zrínyi Ilona, Munkács várának hős védője, Czinka Panna, az első cigányprímás, Veres Pálné, a nőnevelés élharcosa, Jászai Mari, a színjátszás nagyasszonya, Kovács Margit keramikus, Fischer Annie világhírű zongoraművész, Polgár Judit, a világ legjobb női sakkozója, Mészáros Márta, az első női játékfilmrendező pályaképe, jelentősége.
Ezek közt a nők közt „akad nem magyar anyanyelvű, és vannak, akik két vagy több kultúrában is otthon érezték magukat. De bárhol is élnek, éltek, bármilyen nyelvet beszéltek, bátor tetteikkel, művészetükkel, sportteljesítményükkel vagy éppen forradalmi találmányaikkal beírták nevüket a magyar történelembe, művelődéstörténetbe” – fogalmaznak az előszóban a szerzők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!