2012. augusztus 02., 09:042012. augusztus 02., 09:04
Zelnik István az MTI-nek szerdán elmondta, hogy az eddig 14 darabosként ismert leletegyüttes eddig lappangó 15. darabját – egy Hadrianus-portréval díszített, több mint 8 kilogrammos ezüsttálat – is megvásárolná. Mint felidézte, másfél éves nyomozást folytatott: nemzetközi szakértők és ügyvédek bevonásával sikerült megtudnia, hány darabból áll a Seuso-kincs, kik a tényleges tulajdonosai, hol találhatók a tárgyak, és megvásárolhatók-e.
A vételárról Zelnik István nem közölt részleteket, az Index.hu hírportál szerint azonban több tízmilliárd forintos nagyságrendről van szó. „Feltehető, hogy sok apróbb darab – például evőeszközök, poharak – is tartozhatott a készlethez. Ezek nem bukkantak fel az akkori nyugati műtárgy-kereskedelemben, de talán feltűnhetnek a következő időszakban, ha nyilvánosságra kerül, hogy a Seuso-kincsegyüttes hazatért” – vélekedett a műgyűjtő. Zelnik István azonban hangsúlyozta: igazából akkor lehet „hazatérésről” beszélni, ha bizonyítható lesz, hogy kétséget kizáróan a mai Magyarország területéről származik a lelet.
Mint elárulta, a műkincsnek külön múzeumot hozna létre: jelenleg hat palota eladó az Andrássy úton az Oktogon és a Hősök tere között, ebből három-négy is alkalmas lehet arra, hogy benne egy új Seuso-múzeum létesüljön – jegyezte meg. Ezt lehetne kiegészíteni az 1–5. századi ötvösművészetet bemutató arany- és ezüsttárgyakkal. Mint hozzátette, a sokmilliárdos befektetéshez a magyar állam hozzájárulása is szükséges, Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a vélhetően Polgárdi mellett előkerült kincset, ezt az igényét azonban az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie.
Amennyiben az állam vállalná, hogy ideiglenesen lemond követeléséről, és nem kobozza el a Seuso-kincset, Zelnik István végrendeletében Magyarországra hagyná azt. A műgyűjtő a kormánytól egyelőre nem kapott visszajelzést. Zelnik István további terveiről szólva elmondta: jelenleg folyik a tulajdonában álló Magyar Indokína Társaság konszolidációja, ezért 249 millió forinttal megemelte a társaság alaptőkéjét. „Ezt a konszolidációs folyamatot szeptember végére szeretném lezárni, ha ez megtörtént, akkor kerülnek érdemben terítékre a következő nagy projektek” – fűzte hozzá.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.