2012. augusztus 02., 09:042012. augusztus 02., 09:04
Zelnik István az MTI-nek szerdán elmondta, hogy az eddig 14 darabosként ismert leletegyüttes eddig lappangó 15. darabját – egy Hadrianus-portréval díszített, több mint 8 kilogrammos ezüsttálat – is megvásárolná. Mint felidézte, másfél éves nyomozást folytatott: nemzetközi szakértők és ügyvédek bevonásával sikerült megtudnia, hány darabból áll a Seuso-kincs, kik a tényleges tulajdonosai, hol találhatók a tárgyak, és megvásárolhatók-e.
A vételárról Zelnik István nem közölt részleteket, az Index.hu hírportál szerint azonban több tízmilliárd forintos nagyságrendről van szó. „Feltehető, hogy sok apróbb darab – például evőeszközök, poharak – is tartozhatott a készlethez. Ezek nem bukkantak fel az akkori nyugati műtárgy-kereskedelemben, de talán feltűnhetnek a következő időszakban, ha nyilvánosságra kerül, hogy a Seuso-kincsegyüttes hazatért” – vélekedett a műgyűjtő. Zelnik István azonban hangsúlyozta: igazából akkor lehet „hazatérésről” beszélni, ha bizonyítható lesz, hogy kétséget kizáróan a mai Magyarország területéről származik a lelet.
Mint elárulta, a műkincsnek külön múzeumot hozna létre: jelenleg hat palota eladó az Andrássy úton az Oktogon és a Hősök tere között, ebből három-négy is alkalmas lehet arra, hogy benne egy új Seuso-múzeum létesüljön – jegyezte meg. Ezt lehetne kiegészíteni az 1–5. századi ötvösművészetet bemutató arany- és ezüsttárgyakkal. Mint hozzátette, a sokmilliárdos befektetéshez a magyar állam hozzájárulása is szükséges, Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a vélhetően Polgárdi mellett előkerült kincset, ezt az igényét azonban az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie.
Amennyiben az állam vállalná, hogy ideiglenesen lemond követeléséről, és nem kobozza el a Seuso-kincset, Zelnik István végrendeletében Magyarországra hagyná azt. A műgyűjtő a kormánytól egyelőre nem kapott visszajelzést. Zelnik István további terveiről szólva elmondta: jelenleg folyik a tulajdonában álló Magyar Indokína Társaság konszolidációja, ezért 249 millió forinttal megemelte a társaság alaptőkéjét. „Ezt a konszolidációs folyamatot szeptember végére szeretném lezárni, ha ez megtörtént, akkor kerülnek érdemben terítékre a következő nagy projektek” – fűzte hozzá.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.