2011. december 28., 09:382011. december 28., 09:38
„Eleve a képernyőre szántuk a 75 perces produkciót, de úgy véltük, hogy a Liszt-év végén járva érdemes jobb technikai feltételekkel, méltó körülmények között, a vásznon is bemutatni” – mondta el az MTI-nek a rendező, Gyöngyössy Bence. A forgatást szeptember végén kezdték, és az utolsó pillanatban lett kész a mű, így adódott, hogy a tévépremier után rendezik a díszbemutatót – fűzte hozzá. A francia–magyar koprodukcióban a főbb szerepeket Jordán Tamás, Sárközi-Nagy Ilona, Söptei Andrea, Molnár Piroska és Kálloy-Molnár Péter alakította.
„A kezdetektől úgy éreztük, mivel már több életrajzi film is készült Liszt Ferencről, nekünk nem egy száraz életrajzi krónikát kell készítenünk, hanem inkább a személyiségét feladatunk közelebb vinni a nézőhöz. Azt a romantikus figurát, aki a korszak egyik legjelentősebb alakja volt. Benne valóban megtestesült a romantika, hiszen nemcsak a művészetét, hanem a hétköznapjait is a nagy érzelmek vezényelték. Minden sikeres művészben van egy jó adag önbizalom, öntudat, de nem nevezhető cinikus alaknak. A kapcsolataiban is a hozzá hasonlóan érzelmes emberek kaptak fontos szerepet: Wagner vagy Erkel.
Fonyódi Tibor forgatókönyve az egyik növendék, Lina Schmalhausen naplójának részleteire támaszkodik, de mégis fikció. A történetben rejlő különleges múzsa-mester kapcsolat misztikuma érdekes” – mondta a rendező. A cselekmény három idősíkban játszódik, a tanítvány mesél Lisztről 1911-ben – ez adja a keretet.
A művész halálának 25. évfordulóján egy budapesti színházban színre kerül egy Liszt utolsó napjairól szóló darab, a Tristan. Ennek próbáján jelenik meg egy középkorú hölgy, Nina Schliemann, aki mint szemtanú elmeséli, mi történt valójában Bayreuthban. Ezt a karaktert Lina Schmalhausen ihlette. A tanítvány naplóját Alan Walker elismert Liszt-kutató tette közzé; a könyv magyar nyelven 2007-ben jelent meg a Park Kiadónál Liszt Ferenc utolsó napjai – Növendéke, Lina Schmalhausen kiadatlan naplója alapján címmel. A film készítését a Nefmi és az MTVA támogatta.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.