A koponyából és a váz csontjaiból vett mintáknak az SZTE kutatói által elvégzett archeogenetikai vizsgálatai is azt erősítették meg, hogy a sírba egy nőt temettek el
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás kori Kárpát-medencéből, a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó leletet a feltáráskor férfinak vélték – derül ki a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága által a Krónikához csütörtökön eljuttatott közleményből.
2025. január 23., 15:492025. január 23., 15:49
2025. január 23., 16:312025. január 23., 16:31
Az SZTE tájékoztatása szerint a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó embertani leleteket az SZTE Embertani Tanszék gyűjteményében őrzik. Ez Magyarország egyik legjelentősebb embertani gyűjteménye, ami nagyjából 30 ezer csontvázat foglal magába.
Az íjászfelszerelés és a fegyverek tipikusan olyan tárgytípusok, amelyeket hagyományosan férfiakkal hoztak összefüggésbe, ezért ezt a sírban eltemetett embert férfiként határozták meg.
Néhány évvel ezelőtt Tihanyi Balázs és William Berthon, akik ekkor még doktorandusz hallgatók voltak, elkezdtek dolgozni a sárrétudvari temető leleteinek antropológiai vizsgálatán: ekkor merült fel az első gyanú, hogy a fegyverek ellenére az illető nő lehetett.
Dr. Tihanyi Balázs, az SZTE Embertani Tanszék és Genetikai Tanszék tudományos munkatársa
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Tihanyi Balázs, a kutatás eredményeiről a Plos One folyóiratban beszámoló cikk első szerzője kifejtette, a férfiak esetében például a nagyobb izomtömeg sokkal markánsabb vonásokat eredményez a csontokon, erőteljesebbek az izomkapcsolódási területek. Az általuk is alkalmazott magyarországi módszer 12 különböző jelleget vizsgál a koponyacsontokon, többek között a szemöldök, a tarkó, a halánték vagy éppen az állkapocs régiójában.
A szintén fegyveres melléklettel eltemetett férfiakéhoz hasonló sérülések felvetik annak gyanúját, hogy a honfoglalás kori nő harcos lehetett, azonban ennek biztos megállapítása további összehasonlító kutatást igényel.
Egyes sérülések nem csak harc során keletkezhetnek, illetve számos elváltozás anyagcserezavarokból is fakadhat – a lelet csontjain pedig csontritkulásra utaló jeleket találtak a kutatók – mutat rá a közlemény.
Egy friss kutatás szerint a honfoglalók fia lehetett, de már a mai Kolozsvár tájain született az a harcos, akinek sírjából az egyetlen, Erdélyben talált veretes tarsoly maradványai kerültek elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!