A koponyából és a váz csontjaiból vett mintáknak az SZTE kutatói által elvégzett archeogenetikai vizsgálatai is azt erősítették meg, hogy a sírba egy nőt temettek el
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás kori Kárpát-medencéből, a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó leletet a feltáráskor férfinak vélték – derül ki a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága által a Krónikához csütörtökön eljuttatott közleményből.
2025. január 23., 15:492025. január 23., 15:49
2025. január 23., 16:312025. január 23., 16:31
Az SZTE tájékoztatása szerint a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó embertani leleteket az SZTE Embertani Tanszék gyűjteményében őrzik. Ez Magyarország egyik legjelentősebb embertani gyűjteménye, ami nagyjából 30 ezer csontvázat foglal magába.
Az íjászfelszerelés és a fegyverek tipikusan olyan tárgytípusok, amelyeket hagyományosan férfiakkal hoztak összefüggésbe, ezért ezt a sírban eltemetett embert férfiként határozták meg.
Néhány évvel ezelőtt Tihanyi Balázs és William Berthon, akik ekkor még doktorandusz hallgatók voltak, elkezdtek dolgozni a sárrétudvari temető leleteinek antropológiai vizsgálatán: ekkor merült fel az első gyanú, hogy a fegyverek ellenére az illető nő lehetett.
Dr. Tihanyi Balázs, az SZTE Embertani Tanszék és Genetikai Tanszék tudományos munkatársa
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Tihanyi Balázs, a kutatás eredményeiről a Plos One folyóiratban beszámoló cikk első szerzője kifejtette, a férfiak esetében például a nagyobb izomtömeg sokkal markánsabb vonásokat eredményez a csontokon, erőteljesebbek az izomkapcsolódási területek. Az általuk is alkalmazott magyarországi módszer 12 különböző jelleget vizsgál a koponyacsontokon, többek között a szemöldök, a tarkó, a halánték vagy éppen az állkapocs régiójában.
A szintén fegyveres melléklettel eltemetett férfiakéhoz hasonló sérülések felvetik annak gyanúját, hogy a honfoglalás kori nő harcos lehetett, azonban ennek biztos megállapítása további összehasonlító kutatást igényel.
Egyes sérülések nem csak harc során keletkezhetnek, illetve számos elváltozás anyagcserezavarokból is fakadhat – a lelet csontjain pedig csontritkulásra utaló jeleket találtak a kutatók – mutat rá a közlemény.
Egy friss kutatás szerint a honfoglalók fia lehetett, de már a mai Kolozsvár tájain született az a harcos, akinek sírjából az egyetlen, Erdélyben talált veretes tarsoly maradványai kerültek elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!