2012. január 25., 09:482012. január 25., 09:48
„Három évig készítettük a filmet, de az alapötlet még régebbi. Még 1995-ben pályázatot hirdettek annak kapcsán, hogy a mozi abban az évben ünnepelte 100. születésnapját. Terveztem, hogy készítek egy filmet, amelyet a száz év műveiből vágtunk volna össze, úgy, hogy az kiadjon egy történetet” – idézte fel a rendező. Több mint másfél évtizeddel ezelőtt az akkori technika, a lehetőségek még nehézzé tették volna egy ilyen ötlet megvalósítását, ma már azonban ennek jóval kevesebb a technikai akadálya.
„A munka azzal indult, hogy megnéztem a legnagyobb artfilmes DVD-forgalmazó tékájának kínálatát, és a talált listát leszűkítettem ötszáz filmre” – mesélte a 37 éves rendező, aki a Hukkléval 2002-ben a legjobb első filmesnek járó díjat kapta a Magyar Filmszemlén, négy évvel később a Taxidermiával pedig a fődíjat. Férfi és nő találkozása, viszonya, csatája végigvonul a filmtörténeten, ez lett a kiindulópont. Azonban kérdéses volt, hogy a sok film különböző, szereplői eltérő beállításokban, képformátumban és színben egymás után következve össze tudnak-e állni egy közös történetté.
Az ötszáz bedigitalizált filmből fogtak százat-százhúszat, majd Pálfi kiadta a feladatot hat vágóasszisztensnek, hogy szedjék szét snittekre, olyanokra, amelyeken csak férfi, csak nő, illetve férfi és nő együtt látszik. A snitteket cselekvések szerint csoportosították: férfi leül, kinyitja az ajtót, becsukja az ajtót, belép, kilép rajta, kinéz az ablakon, fut, sétál, étkezik, cigarettára gyújt stb., ugyanezeket megkeresték a női szereplőkkel, és persze megnézték a közös cselekvéseket is – ezek közé tartoztak a csókolózások, a szeretkezések is. „Így alakult ki egy összefüggő sztori, amelyben a sok-sok színész és színésznő által megjelenített vacsorajelenet például folyamatos történéssé tudott válni. Kiderült, hogy ha jól bánunk a snittekkel, akkor a néző elfogadja, ha egy ember több emberből van összerakva. Viszont azt tapasztaltuk, hogy a nappal és az éjszaka, azaz a napszakok váltakozása képről képre nehezen megy át a néző agyában, és az sem mindegy, milyen korkülönbség van az egymás után következő nők vagy férfiak között” – magyarázta a rendező.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.