2012. január 25., 09:482012. január 25., 09:48
„Három évig készítettük a filmet, de az alapötlet még régebbi. Még 1995-ben pályázatot hirdettek annak kapcsán, hogy a mozi abban az évben ünnepelte 100. születésnapját. Terveztem, hogy készítek egy filmet, amelyet a száz év műveiből vágtunk volna össze, úgy, hogy az kiadjon egy történetet” – idézte fel a rendező. Több mint másfél évtizeddel ezelőtt az akkori technika, a lehetőségek még nehézzé tették volna egy ilyen ötlet megvalósítását, ma már azonban ennek jóval kevesebb a technikai akadálya.
„A munka azzal indult, hogy megnéztem a legnagyobb artfilmes DVD-forgalmazó tékájának kínálatát, és a talált listát leszűkítettem ötszáz filmre” – mesélte a 37 éves rendező, aki a Hukkléval 2002-ben a legjobb első filmesnek járó díjat kapta a Magyar Filmszemlén, négy évvel később a Taxidermiával pedig a fődíjat. Férfi és nő találkozása, viszonya, csatája végigvonul a filmtörténeten, ez lett a kiindulópont. Azonban kérdéses volt, hogy a sok film különböző, szereplői eltérő beállításokban, képformátumban és színben egymás után következve össze tudnak-e állni egy közös történetté.
Az ötszáz bedigitalizált filmből fogtak százat-százhúszat, majd Pálfi kiadta a feladatot hat vágóasszisztensnek, hogy szedjék szét snittekre, olyanokra, amelyeken csak férfi, csak nő, illetve férfi és nő együtt látszik. A snitteket cselekvések szerint csoportosították: férfi leül, kinyitja az ajtót, becsukja az ajtót, belép, kilép rajta, kinéz az ablakon, fut, sétál, étkezik, cigarettára gyújt stb., ugyanezeket megkeresték a női szereplőkkel, és persze megnézték a közös cselekvéseket is – ezek közé tartoztak a csókolózások, a szeretkezések is. „Így alakult ki egy összefüggő sztori, amelyben a sok-sok színész és színésznő által megjelenített vacsorajelenet például folyamatos történéssé tudott válni. Kiderült, hogy ha jól bánunk a snittekkel, akkor a néző elfogadja, ha egy ember több emberből van összerakva. Viszont azt tapasztaltuk, hogy a nappal és az éjszaka, azaz a napszakok váltakozása képről képre nehezen megy át a néző agyában, és az sem mindegy, milyen korkülönbség van az egymás után következő nők vagy férfiak között” – magyarázta a rendező.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.