Fotó: Kristó Róbert
2012. augusztus 09., 06:032012. augusztus 09., 06:03
Sok mindenről előzetesen már tudtak a felújítást vezető szakemberek, mint például a 18. század végén történt nagyszabású újjáépítésről, amikor is Némethi József főesperes bővíttette ki a templomot. A bővítés tényét egy nemrég előkerült felirat is igazolja, amely szerint a bővítést gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök rendelte el bizonyos Bodor István, Némethi József főtisztelendő, gyulafehérvári kanonok és Karda József főkurátor szorgalmazására. A munkálatok 1796–98 között zajlottak.
Czimbalmos Attila falkép-restaurátor a Székelyhon hírportálnak elmondta, azt gyanították, hogy az átépítésnél teljesen elbontották a templomhajó falait, de kiderült, hogy a gótikus falak nagyrészt megmaradtak, csak a templom boltozatát emelték meg, és a jelenlegi kórus mögött bővítették ki a hajót, így a gótika korából származó szentély is fennmaradt. A szentély egyik falán előkerült egy 15. századi falkép is.
„A felújítások során a keresztre feszítést ábrázoló, vegyes technikával készült falfestményt találtunk. Freskó és szekkó vegyes technikával (nedves és száraz falfelületre egyaránt készültek részletek – szerk. megj.) készítették, a stílusjegyek alapján feltételezhetően a 15. század végén. Sajnos a szekkórészletek nagyrészt eltűntek” – magyarázta a szakember.
A feltárást követően a falfestményt konzerválják, hogy a látogatók megtekinthessék azt. A kép a keresztre feszítést ábrázolja, kivehető Jézus alakja a középső kereszten, mellette két angyal látható kehellyel, akik felfogják a Krisztus testéből kiömlő vért és vizet. A két lator is kivehető kétoldalt: annak az elítéltnek, aki Jézustól bűnbocsánatot kért, egy angyal viszi el a lelkét.
Ezt a lelket csecsemőként jelenítette meg a falkép alkotója. A másik latorból, aki nem bánta meg bűneit, egy ördög rángatja ki a lelket, amelyet egy meztelen, elgyötört férfi alakjával jelenített meg a középkorban élt művész. Czimbalmos Attila eddigi tapasztalatai alapján úgy véli, a képet készítő művész nagyon értett a festékanyagok készítéséhez, kikeveréséhez. A kutatások arra is fényt derítettek, hogy a templomtorony külső falait a 18. században díszítették.
„A torony ornamentikája hasonlít a rákosi temploméhoz, az is elképzelhető, hogy ugyanaz a falfestő készítette – mondta Czimbalmos. – A díszítések között találtam például egy unikornist is.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok