Értékes falfestményt találtak a csíkkarcfalvi vártemplom felújítása során

Sok mindenről előzetesen már tudtak a felújítást vezető szakemberek, mint például a 18. század végén történt nagyszabású újjáépítésről, amikor is Némethi József főesperes bővíttette ki a templomot. A bővítés tényét egy nemrég előkerült felirat is igazolja, amely szerint a bővítést gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök rendelte el bizonyos Bodor István, Némethi József főtisztelendő, gyulafehérvári kanonok és Karda József főkurátor szorgalmazására. A munkálatok 1796–98 között zajlottak.

Czimbalmos Attila falkép-restaurátor a Székelyhon hírportálnak elmondta, azt gyanították, hogy az átépítésnél teljesen elbontották a templomhajó falait, de kiderült, hogy a gótikus falak nagyrészt megmaradtak, csak a templom boltozatát emelték meg, és a jelenlegi kórus mögött bővítették ki a hajót, így a gótika korából származó szentély is fennmaradt. A szentély egyik falán előkerült egy 15. századi falkép is.

„A felújítások során a keresztre feszítést ábrázoló, vegyes technikával készült falfestményt találtunk. Freskó és szekkó vegyes technikával (nedves és száraz falfelületre egyaránt készültek részletek – szerk. megj.) készítették, a stílusjegyek alapján feltételezhetően a 15. század végén. Sajnos a szekkórészletek nagyrészt eltűntek” – magyarázta a szakember.

A feltárást követően a falfestményt konzerválják, hogy a látogatók megtekinthessék azt. A kép a keresztre feszítést ábrázolja, kivehető Jézus alakja a középső kereszten, mellette két angyal látható kehellyel, akik felfogják a Krisztus testéből kiömlő vért és vizet. A két lator is kivehető kétoldalt: annak az elítéltnek, aki Jézustól bűnbocsánatot kért, egy angyal viszi el a lelkét.

Ezt a lelket csecsemőként jelenítette meg a falkép alkotója. A másik latorból, aki nem bánta meg bűneit, egy ördög rángatja ki a lelket, amelyet egy meztelen, elgyötört férfi alakjával jelenített meg a középkorban élt művész. Czimbalmos Attila eddigi tapasztalatai alapján úgy véli, a képet készítő művész nagyon értett a festékanyagok készítéséhez, kikeveréséhez. A kutatások arra is fényt derítettek, hogy a templomtorony külső falait a 18. században díszítették.

„A torony ornamentikája hasonlít a rákosi temploméhoz, az is elképzelhető, hogy ugyanaz a falfestő készítette – mondta Czimbalmos. – A díszítések között találtam például egy unikornist is.”