Arany László (1844-1898) író, költő, néprajzkutató, népmesegyűjtő Arany János fia volt
Többek közt Arany Lászlóról, Arany János fiáról, valamint Dánielisz Endre nemrég elhunyt helytörténészről is szól a frissen megjelent Nagyszalonta kalendárium, amely Tódor Albert szerkesztésében látott napvilágot.
2023. december 26., 19:362023. december 26., 19:36
2023. december 26., 19:462023. december 26., 19:46
Amikor az óév a végét járja és már egyre közelebb kerül az újesztendő, sorra jelennek meg az örök időt kísérő naptárak. A mi tájainkon, Biharban ilyen szempontból a legbiztosabb a Nagyszalonta Kalendárium, Tódor Albert, a hajdúváros egykori polgármestere szerkesztésében. Hogy pontosan mikor is indult el ez a ma már réginek mondható hagyomány, nem tudom, de hisz azt sem tudnám pontosan megmondani, hány esztendeje ismertetem jómagam az országos sajtóban. Ám nem is az évszámok a lényegesek, hanem a minden évben, a szerkesztőt dicsérő újnál újabb ötletek és adatok varázsa.
Minden évben elcsodálkozom, hogyan is lehetséges még mindig újdonságokkal elkápráztatni az Arany-rajongókat, de hát ez szintén Tódor Albert tudását és szerkesztői rátermettségét dicséri. Az idei kalendárium „újdonsága” a címlapon ezúttal megjelenő Arany László, Arany János fia.
Az eddigi kalendáriumokban mindig fontos szerepet kapott Dánielisz Endre helytörténész, polihisztor, aki természetesen az idei számban is jelen van, sajnos annak a szomorú eseménynek a kapcsán, hogy 98 esztendős korában elhunyt. Búcsúlevélnek is mondható, hátrahagyott üzenetében többek közt elmondja, hogy hídépítő igyekezett lenni. „Hidat próbáltam építeni a múlt és a jövő között a rendelkezésemre álló jelen felhasználásával. Életem egyik fontos feladatának a szalontai szellemi kincsek megmentését tartottam. Ennek a célnak a szolgálatába állítottam életemet.
Dukrét Géza, Székely Ervin és nevüket elhallgató több barátja és ismerőse eleveníti fel egy-egy rövid írásban Dánielisz Endre életének epizódjait.
Arany János kapcsán is sikerült egy sor eddig nem a maga teljességében taglalt témát feleleveníteni, mint például Szendrey Zsigmond teszi annak kapcsán, hogyan is él tovább Arany a szalontaiak emlékezetében, vagy Oláh-Gál Róbert Arany születési dátumával, Balogh László pedig Arany János anyai ági nemesi származásával kapcsolatban. Arany életének egy-egy tréfásabb epizódját D.E. (feltehetőleg Dánielisz Endre) írta meg és ugyancsak vidám eseteket mások, akik a nevüket nem akarták közölni.
Gábor Ferenc, illetve más szalontai születésű nagyságokról Fábián Gyula, Tánczos Katalin, Zsirka Irén, Fábián Imre, Bonczos István, Sára Péter, Kósa Kis Attila, Bagdi Sándor, Nagy Márton és újfent a nevüket mellőzők egész sora. Kivételt képez a helyi nevek alól Ernst Hemingway, akinek egy versét szerkesztették be, pontosan nem is értettem, miért.
Végül pedig, az eddigi szokásoknak megfelelően, viccekkel, adomákkal zárul a kalendárium. A hátsó borítón egy fohász olvasható, szerzője ennek sincs feltüntetve, de lehetséges, hogy úgymond népköltészeti közös alkotás, mert végig a szalontaiak nevében szól, az utolsó kérelemben mintegy összefoglalva az előzőeket, amikor azt írja, hogy „Uram, áldd meg a jó példával elől járó, becsületességben, tisztességben, korrupcióval be nem szennyezett, a közjóért önfeláldozó lélekkel szívesen dolgozó szalontaiakat. Hallgasd meg Uram, kérésemet! Ámen”
A karácsonyi erdélyi és magyarországi könyvpiac különleges darabja a Székely Kalendárium. A háromszázhatvan oldalas kiadvány a paraszti hagyományoknak is nagy teret szentel, így többek között Seprődi János zenetudós munkásságát is taglalja.
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!