Arany László (1844-1898) író, költő, néprajzkutató, népmesegyűjtő Arany János fia volt
Többek közt Arany Lászlóról, Arany János fiáról, valamint Dánielisz Endre nemrég elhunyt helytörténészről is szól a frissen megjelent Nagyszalonta kalendárium, amely Tódor Albert szerkesztésében látott napvilágot.
2023. december 26., 19:362023. december 26., 19:36
2023. december 26., 19:462023. december 26., 19:46
Amikor az óév a végét járja és már egyre közelebb kerül az újesztendő, sorra jelennek meg az örök időt kísérő naptárak. A mi tájainkon, Biharban ilyen szempontból a legbiztosabb a Nagyszalonta Kalendárium, Tódor Albert, a hajdúváros egykori polgármestere szerkesztésében. Hogy pontosan mikor is indult el ez a ma már réginek mondható hagyomány, nem tudom, de hisz azt sem tudnám pontosan megmondani, hány esztendeje ismertetem jómagam az országos sajtóban. Ám nem is az évszámok a lényegesek, hanem a minden évben, a szerkesztőt dicsérő újnál újabb ötletek és adatok varázsa.
Minden évben elcsodálkozom, hogyan is lehetséges még mindig újdonságokkal elkápráztatni az Arany-rajongókat, de hát ez szintén Tódor Albert tudását és szerkesztői rátermettségét dicséri. Az idei kalendárium „újdonsága” a címlapon ezúttal megjelenő Arany László, Arany János fia.
Az eddigi kalendáriumokban mindig fontos szerepet kapott Dánielisz Endre helytörténész, polihisztor, aki természetesen az idei számban is jelen van, sajnos annak a szomorú eseménynek a kapcsán, hogy 98 esztendős korában elhunyt. Búcsúlevélnek is mondható, hátrahagyott üzenetében többek közt elmondja, hogy hídépítő igyekezett lenni. „Hidat próbáltam építeni a múlt és a jövő között a rendelkezésemre álló jelen felhasználásával. Életem egyik fontos feladatának a szalontai szellemi kincsek megmentését tartottam. Ennek a célnak a szolgálatába állítottam életemet.
Dukrét Géza, Székely Ervin és nevüket elhallgató több barátja és ismerőse eleveníti fel egy-egy rövid írásban Dánielisz Endre életének epizódjait.
Arany János kapcsán is sikerült egy sor eddig nem a maga teljességében taglalt témát feleleveníteni, mint például Szendrey Zsigmond teszi annak kapcsán, hogyan is él tovább Arany a szalontaiak emlékezetében, vagy Oláh-Gál Róbert Arany születési dátumával, Balogh László pedig Arany János anyai ági nemesi származásával kapcsolatban. Arany életének egy-egy tréfásabb epizódját D.E. (feltehetőleg Dánielisz Endre) írta meg és ugyancsak vidám eseteket mások, akik a nevüket nem akarták közölni.
Gábor Ferenc, illetve más szalontai születésű nagyságokról Fábián Gyula, Tánczos Katalin, Zsirka Irén, Fábián Imre, Bonczos István, Sára Péter, Kósa Kis Attila, Bagdi Sándor, Nagy Márton és újfent a nevüket mellőzők egész sora. Kivételt képez a helyi nevek alól Ernst Hemingway, akinek egy versét szerkesztették be, pontosan nem is értettem, miért.
Végül pedig, az eddigi szokásoknak megfelelően, viccekkel, adomákkal zárul a kalendárium. A hátsó borítón egy fohász olvasható, szerzője ennek sincs feltüntetve, de lehetséges, hogy úgymond népköltészeti közös alkotás, mert végig a szalontaiak nevében szól, az utolsó kérelemben mintegy összefoglalva az előzőeket, amikor azt írja, hogy „Uram, áldd meg a jó példával elől járó, becsületességben, tisztességben, korrupcióval be nem szennyezett, a közjóért önfeláldozó lélekkel szívesen dolgozó szalontaiakat. Hallgasd meg Uram, kérésemet! Ámen”
A karácsonyi erdélyi és magyarországi könyvpiac különleges darabja a Székely Kalendárium. A háromszázhatvan oldalas kiadvány a paraszti hagyományoknak is nagy teret szentel, így többek között Seprődi János zenetudós munkásságát is taglalja.
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!