Arany László (1844-1898) író, költő, néprajzkutató, népmesegyűjtő Arany János fia volt
Többek közt Arany Lászlóról, Arany János fiáról, valamint Dánielisz Endre nemrég elhunyt helytörténészről is szól a frissen megjelent Nagyszalonta kalendárium, amely Tódor Albert szerkesztésében látott napvilágot.
2023. december 26., 19:362023. december 26., 19:36
2023. december 26., 19:462023. december 26., 19:46
Amikor az óév a végét járja és már egyre közelebb kerül az újesztendő, sorra jelennek meg az örök időt kísérő naptárak. A mi tájainkon, Biharban ilyen szempontból a legbiztosabb a Nagyszalonta Kalendárium, Tódor Albert, a hajdúváros egykori polgármestere szerkesztésében. Hogy pontosan mikor is indult el ez a ma már réginek mondható hagyomány, nem tudom, de hisz azt sem tudnám pontosan megmondani, hány esztendeje ismertetem jómagam az országos sajtóban. Ám nem is az évszámok a lényegesek, hanem a minden évben, a szerkesztőt dicsérő újnál újabb ötletek és adatok varázsa.
Minden évben elcsodálkozom, hogyan is lehetséges még mindig újdonságokkal elkápráztatni az Arany-rajongókat, de hát ez szintén Tódor Albert tudását és szerkesztői rátermettségét dicséri. Az idei kalendárium „újdonsága” a címlapon ezúttal megjelenő Arany László, Arany János fia.
Az eddigi kalendáriumokban mindig fontos szerepet kapott Dánielisz Endre helytörténész, polihisztor, aki természetesen az idei számban is jelen van, sajnos annak a szomorú eseménynek a kapcsán, hogy 98 esztendős korában elhunyt. Búcsúlevélnek is mondható, hátrahagyott üzenetében többek közt elmondja, hogy hídépítő igyekezett lenni. „Hidat próbáltam építeni a múlt és a jövő között a rendelkezésemre álló jelen felhasználásával. Életem egyik fontos feladatának a szalontai szellemi kincsek megmentését tartottam. Ennek a célnak a szolgálatába állítottam életemet.
Dukrét Géza, Székely Ervin és nevüket elhallgató több barátja és ismerőse eleveníti fel egy-egy rövid írásban Dánielisz Endre életének epizódjait.
Arany János kapcsán is sikerült egy sor eddig nem a maga teljességében taglalt témát feleleveníteni, mint például Szendrey Zsigmond teszi annak kapcsán, hogyan is él tovább Arany a szalontaiak emlékezetében, vagy Oláh-Gál Róbert Arany születési dátumával, Balogh László pedig Arany János anyai ági nemesi származásával kapcsolatban. Arany életének egy-egy tréfásabb epizódját D.E. (feltehetőleg Dánielisz Endre) írta meg és ugyancsak vidám eseteket mások, akik a nevüket nem akarták közölni.
Gábor Ferenc, illetve más szalontai születésű nagyságokról Fábián Gyula, Tánczos Katalin, Zsirka Irén, Fábián Imre, Bonczos István, Sára Péter, Kósa Kis Attila, Bagdi Sándor, Nagy Márton és újfent a nevüket mellőzők egész sora. Kivételt képez a helyi nevek alól Ernst Hemingway, akinek egy versét szerkesztették be, pontosan nem is értettem, miért.
Végül pedig, az eddigi szokásoknak megfelelően, viccekkel, adomákkal zárul a kalendárium. A hátsó borítón egy fohász olvasható, szerzője ennek sincs feltüntetve, de lehetséges, hogy úgymond népköltészeti közös alkotás, mert végig a szalontaiak nevében szól, az utolsó kérelemben mintegy összefoglalva az előzőeket, amikor azt írja, hogy „Uram, áldd meg a jó példával elől járó, becsületességben, tisztességben, korrupcióval be nem szennyezett, a közjóért önfeláldozó lélekkel szívesen dolgozó szalontaiakat. Hallgasd meg Uram, kérésemet! Ámen”
A karácsonyi erdélyi és magyarországi könyvpiac különleges darabja a Székely Kalendárium. A háromszázhatvan oldalas kiadvány a paraszti hagyományoknak is nagy teret szentel, így többek között Seprődi János zenetudós munkásságát is taglalja.
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!