Arany László (1844-1898) író, költő, néprajzkutató, népmesegyűjtő Arany János fia volt
Többek közt Arany Lászlóról, Arany János fiáról, valamint Dánielisz Endre nemrég elhunyt helytörténészről is szól a frissen megjelent Nagyszalonta kalendárium, amely Tódor Albert szerkesztésében látott napvilágot.
2023. december 26., 19:362023. december 26., 19:36
2023. december 26., 19:462023. december 26., 19:46
Amikor az óév a végét járja és már egyre közelebb kerül az újesztendő, sorra jelennek meg az örök időt kísérő naptárak. A mi tájainkon, Biharban ilyen szempontból a legbiztosabb a Nagyszalonta Kalendárium, Tódor Albert, a hajdúváros egykori polgármestere szerkesztésében. Hogy pontosan mikor is indult el ez a ma már réginek mondható hagyomány, nem tudom, de hisz azt sem tudnám pontosan megmondani, hány esztendeje ismertetem jómagam az országos sajtóban. Ám nem is az évszámok a lényegesek, hanem a minden évben, a szerkesztőt dicsérő újnál újabb ötletek és adatok varázsa.
Minden évben elcsodálkozom, hogyan is lehetséges még mindig újdonságokkal elkápráztatni az Arany-rajongókat, de hát ez szintén Tódor Albert tudását és szerkesztői rátermettségét dicséri. Az idei kalendárium „újdonsága” a címlapon ezúttal megjelenő Arany László, Arany János fia.
Az eddigi kalendáriumokban mindig fontos szerepet kapott Dánielisz Endre helytörténész, polihisztor, aki természetesen az idei számban is jelen van, sajnos annak a szomorú eseménynek a kapcsán, hogy 98 esztendős korában elhunyt. Búcsúlevélnek is mondható, hátrahagyott üzenetében többek közt elmondja, hogy hídépítő igyekezett lenni. „Hidat próbáltam építeni a múlt és a jövő között a rendelkezésemre álló jelen felhasználásával. Életem egyik fontos feladatának a szalontai szellemi kincsek megmentését tartottam. Ennek a célnak a szolgálatába állítottam életemet.
Dukrét Géza, Székely Ervin és nevüket elhallgató több barátja és ismerőse eleveníti fel egy-egy rövid írásban Dánielisz Endre életének epizódjait.
Arany János kapcsán is sikerült egy sor eddig nem a maga teljességében taglalt témát feleleveníteni, mint például Szendrey Zsigmond teszi annak kapcsán, hogyan is él tovább Arany a szalontaiak emlékezetében, vagy Oláh-Gál Róbert Arany születési dátumával, Balogh László pedig Arany János anyai ági nemesi származásával kapcsolatban. Arany életének egy-egy tréfásabb epizódját D.E. (feltehetőleg Dánielisz Endre) írta meg és ugyancsak vidám eseteket mások, akik a nevüket nem akarták közölni.
Gábor Ferenc, illetve más szalontai születésű nagyságokról Fábián Gyula, Tánczos Katalin, Zsirka Irén, Fábián Imre, Bonczos István, Sára Péter, Kósa Kis Attila, Bagdi Sándor, Nagy Márton és újfent a nevüket mellőzők egész sora. Kivételt képez a helyi nevek alól Ernst Hemingway, akinek egy versét szerkesztették be, pontosan nem is értettem, miért.
Végül pedig, az eddigi szokásoknak megfelelően, viccekkel, adomákkal zárul a kalendárium. A hátsó borítón egy fohász olvasható, szerzője ennek sincs feltüntetve, de lehetséges, hogy úgymond népköltészeti közös alkotás, mert végig a szalontaiak nevében szól, az utolsó kérelemben mintegy összefoglalva az előzőeket, amikor azt írja, hogy „Uram, áldd meg a jó példával elől járó, becsületességben, tisztességben, korrupcióval be nem szennyezett, a közjóért önfeláldozó lélekkel szívesen dolgozó szalontaiakat. Hallgasd meg Uram, kérésemet! Ámen”
A karácsonyi erdélyi és magyarországi könyvpiac különleges darabja a Székely Kalendárium. A háromszázhatvan oldalas kiadvány a paraszti hagyományoknak is nagy teret szentel, így többek között Seprődi János zenetudós munkásságát is taglalja.
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!