A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma sorozat legújabb kötetének bemutatója a Bánffy-palota udvarán vasárnap délután
Fotó: Krónika
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján a Bánffy-palota udvarán vasárnap délután összegyűlt közel százfős érdeklődő közönség.
2023. augusztus 13., 19:372023. augusztus 13., 19:37
2023. augusztus 13., 19:482023. augusztus 13., 19:48
A Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott kötetbemutatón részt vettek a kiadványban olvasható írások szerzői közül néhányan: történészek, újságírók, szociológus, építészek. A szerzők azokról a témákról értekeztek röviden, amelyekről az 500 oldalas, frissen megjelent kalendáriumba írtak.
Az 500 oldalas kiadvány számos érdekességgel is szolgál Erdély fővárosáról
Fotó: Krónika
H. Szabó Gyula, a kötet főszerkesztője, a beszélgetés házigazdája elsőként Papp Annamária történésznek adta át a szót, aki
Bodó Márta újságíró a Marianum épületét mutatja be a kötetben „a pincétől a padlásig felfedező” filológusok szemével. Az eredetileg katolikus nőoktatási rendeltetésű épület létrejöttét Hirschler József plébános kezdeményezte,
Fotó: Krónika
Az idén 75 éves Művelődés folyóirat múltjáról a kiadvány főszerkesztője, Benkő Levente beszélt. Felhívta a figyelmet a Merre, erdélyi magyar közművelődési sajtó? című kerekasztal-beszélgetésre, amelyet kedden 17 órakor tartanak, illetve a Művelődés-enciklopédia négykötetes antológia bemutatójára, amelyet szerdán tartanak 16 órakor a Vallásszabadság Házában. Rostás Zoltán szociológus, az Echinox diáklap egyik alapítója, a lap nehéz indulásáról értekezett, kiemelte, hogy 1968-ban ritkaságszámba ment az egyetemisták alulról jövő kezdeményezése.
„Akármit építünk ma, az kóceráj”
Az előző kalendáriumoktól eltérően – amelyek a kincses város egy-egy negyedét mutatták be – az idei kötet számos írása egy szűkebb területről, a Farkas utcáról szól. Itt nőtt fel a téma első hozzászólója is, Macalik Arnold építész, a kincses város emblematikus utcája folyamatban levő átalakításának meghatározó alakja.
„Amikor elindultunk ennek az utcatérnek az átgondolásával, akkor az volt az alapelv, hogy ne változtassunk, ne szépészkedjünk, ne hozzunk bele formatervezést és dizájnt. Én próbálom megérteni, hogy alakult ki az évszázadok során, és hagyom, hogy olyan legyen” – fogalmazott az építész, aki nagy eredménynek tartja, hogy csend lesz a Farkas utcában.
Fotó: Krónika
Az utcaképből kilógó, „fiatalabb” épületekről – például az Akadémiai Könyvtár és az Állami Levéltár – Sipos Gábor történész értekezett. Felidézte az 1944-ben született László Dezső lelkész, egykori Farkas utcai lakos gyerekkorát is.
Guttman Szabolcs építész számára az Egyetemiek Háza – hatvan éve látogatja a koncerteket itt – egyfajta „bravúrnak” számít:
A 150 éve született Bánffy Miklós is „megszólalt”
A Petőfi 200 évfordulón kívül idén Bánffy Miklós születésének 150. évfordulóját is ünnepeljük. Ezzel kapcsolatosan Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a megsemmisült Bánffy-könyvtár egy vissza nem vitt,
Fotó: Krónika
A kötetbemutató zárásaként Farkas Lóránd színművész olvasott fel Bánffy Miklós gyerekkori, de nem bonchidai, hanem kalotaszegi emlékeiből.
Kolozsvár nélkül nincsen magyar történelem, nincs magyar nemzet, és a város fejlődése az itt élő embereknek, a magyarság összefogásának is köszönhető – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a kincses városban.
Népes közönség gyűlt össze a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában, ahol a 14. Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján, szombaton délután nyitották meg az In memoriam Kántor Lajos című képzőművészeti kiállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!