A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma sorozat legújabb kötetének bemutatója a Bánffy-palota udvarán vasárnap délután
Fotó: Krónika
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján a Bánffy-palota udvarán vasárnap délután összegyűlt közel százfős érdeklődő közönség.
2023. augusztus 13., 19:372023. augusztus 13., 19:37
2023. augusztus 13., 19:482023. augusztus 13., 19:48
A Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott kötetbemutatón részt vettek a kiadványban olvasható írások szerzői közül néhányan: történészek, újságírók, szociológus, építészek. A szerzők azokról a témákról értekeztek röviden, amelyekről az 500 oldalas, frissen megjelent kalendáriumba írtak.
Az 500 oldalas kiadvány számos érdekességgel is szolgál Erdély fővárosáról
Fotó: Krónika
H. Szabó Gyula, a kötet főszerkesztője, a beszélgetés házigazdája elsőként Papp Annamária történésznek adta át a szót, aki
Bodó Márta újságíró a Marianum épületét mutatja be a kötetben „a pincétől a padlásig felfedező” filológusok szemével. Az eredetileg katolikus nőoktatási rendeltetésű épület létrejöttét Hirschler József plébános kezdeményezte,
Fotó: Krónika
Az idén 75 éves Művelődés folyóirat múltjáról a kiadvány főszerkesztője, Benkő Levente beszélt. Felhívta a figyelmet a Merre, erdélyi magyar közművelődési sajtó? című kerekasztal-beszélgetésre, amelyet kedden 17 órakor tartanak, illetve a Művelődés-enciklopédia négykötetes antológia bemutatójára, amelyet szerdán tartanak 16 órakor a Vallásszabadság Házában. Rostás Zoltán szociológus, az Echinox diáklap egyik alapítója, a lap nehéz indulásáról értekezett, kiemelte, hogy 1968-ban ritkaságszámba ment az egyetemisták alulról jövő kezdeményezése.
„Akármit építünk ma, az kóceráj”
Az előző kalendáriumoktól eltérően – amelyek a kincses város egy-egy negyedét mutatták be – az idei kötet számos írása egy szűkebb területről, a Farkas utcáról szól. Itt nőtt fel a téma első hozzászólója is, Macalik Arnold építész, a kincses város emblematikus utcája folyamatban levő átalakításának meghatározó alakja.
„Amikor elindultunk ennek az utcatérnek az átgondolásával, akkor az volt az alapelv, hogy ne változtassunk, ne szépészkedjünk, ne hozzunk bele formatervezést és dizájnt. Én próbálom megérteni, hogy alakult ki az évszázadok során, és hagyom, hogy olyan legyen” – fogalmazott az építész, aki nagy eredménynek tartja, hogy csend lesz a Farkas utcában.
Fotó: Krónika
Az utcaképből kilógó, „fiatalabb” épületekről – például az Akadémiai Könyvtár és az Állami Levéltár – Sipos Gábor történész értekezett. Felidézte az 1944-ben született László Dezső lelkész, egykori Farkas utcai lakos gyerekkorát is.
Guttman Szabolcs építész számára az Egyetemiek Háza – hatvan éve látogatja a koncerteket itt – egyfajta „bravúrnak” számít:
A 150 éve született Bánffy Miklós is „megszólalt”
A Petőfi 200 évfordulón kívül idén Bánffy Miklós születésének 150. évfordulóját is ünnepeljük. Ezzel kapcsolatosan Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a megsemmisült Bánffy-könyvtár egy vissza nem vitt,
Fotó: Krónika
A kötetbemutató zárásaként Farkas Lóránd színművész olvasott fel Bánffy Miklós gyerekkori, de nem bonchidai, hanem kalotaszegi emlékeiből.
Kolozsvár nélkül nincsen magyar történelem, nincs magyar nemzet, és a város fejlődése az itt élő embereknek, a magyarság összefogásának is köszönhető – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a kincses városban.
Népes közönség gyűlt össze a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában, ahol a 14. Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján, szombaton délután nyitották meg az In memoriam Kántor Lajos című képzőművészeti kiállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Bírálja az RMDSZ-nek a magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját, a Fidesz támogatását a szövetség volt elnöke. Markó Béla szerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége hibázott, ezért változásra van szükség az alakulat háza táján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!