
Nagyszabású tárlat nyílt a Bánffy-palotában a Barabás Miklós Céh szervezésében. A kiállításon 250 művész több mint 350 alkotása tekinthető meg
Fotó: Orbán Orsolya
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) keretében megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat. A Bánffy-palotában tárlat egyszerre idézi meg a céh alapító mestereinek szellemiségét és mutatja be a ma is aktív alkotók munkáit, átfogó képet ad az erdélyi magyar képzőművészet közel száz évéről.
2025. augusztus 18., 14:012025. augusztus 18., 14:01
2025. augusztus 18., 14:202025. augusztus 18., 14:20
A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) idei programjának egyik csúcspontja kétségkívül az a több mint 250 művész 350-nél is több munkáját felvonultató kiállítás, amelyet a Barabás Miklós Céh 95 éves fennállása alkalmából rendeztek meg a Művészeti Múzeumban. A tárlat megnyitóját augusztus 17-én, a kincses városi kulturális programkavalkád úgynevezett nulladik napján tartották a Bánffy-palota udvarán.
Az alapítók célja már akkor az volt, hogy a szétszórtan élő művészeknek közös fórumot teremtsenek.
Fotó: Orbán Orsolya
Az ünnepi megnyitón elhangzott, a Kolozsvári Művészeti Múzeum öt termében szeptember 8-ig látható válogatás a Barabás Miklós Céh (BMC) eddigi legteljesebb tárlata, a szervezők célja pedig az volt, hogy a céh egykori alapítóinak és a ma is aktív tagjainak munkáin keresztül átfogó képet nyújtsanak az erdélyi képzőművészeket tömörítő szervezet két történeti korszakáról: a kezdetektől a második világháború végéig, valamint az 1994-es újjáalapítástól napjainkig.

Félezernél is több programmal, 76 helyszínen várja idén a látogatókat a Kolozsvári Magyar Napok. A „Helyben vagyunk” mottó jegyében szervezett kulturális seregszemle augusztus 17–24. között tölti meg élettel a kincses város utcáit, tereit és intézményeit.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a megnyitóünnepségen elmondta, a Barabás Miklós Céh tagjai mind egyéni művészi világot képviselnek, és mindegyik alkotás egy-egy darabot ad hozzá közös kulturális örökségünkhöz. Hozzátette, ezek a munkák nemcsak Kolozsvár szívét, hanem egész Erdély sokszínűségét és lelkületét tárják elénk.
Lucian Nastasă-Kovács, a tárlatnak helyet adó múzeum igazgatója elmondta,
Mint fogalmazott, minden évben február–március környékén szerveznek egy kisebb, leginkább helyi művészek alkotásait felvonultató Barabás Miklós Céh-kiállítást, és örömükre szolgál, hogy most egyfajta antológiát tárhatnak a látogatók elé.
Fotó: Orbán Orsolya
Kolozsi Tibor, a Barabás Miklós Céh elnöke arról beszélt, hogy attól tartottak, nem lesz elegendő anyag a múzeum termeinek megtöltéséhez, ezért minden résztvevőtől két művet kértek. Végül azonban sokkal több alkotás érkezett, mint amennyit el tudtak helyezni, így a most látható válogatás csupán a raktárban maradt művek felét mutatja be. Rámutatott,
A kiállítás kurátora Portik Blénessy Ágota és Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész. Vécsi Nagy Zoltán a megnyitóünnepségen a képzőművészeket tömörítő céh történetét ismertette. Jakobovits Miklóst, a céh egykori elnökét idézve hangsúlyozta, a szervezetet ugyanaz a szemlélet vezeti ma is, mint évtizedekkel korábban: büszkék mind az öreg mesterekre, mind a fiatal alkotókra, akik új perspektívát hoznak a nagy európai művészeti áramlásokba.
Kolozsi Tibor, a Barabás Miklós Céh elnöke, Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője és Portik Blénessy Ágota, a tárlat kurátora a megnyitón
Fotó: Orbán Orsolya
Portik Blénessy Ágota művészettörténész beszédében rámutatott, a jubileumi kiállítás nemcsak a Barabás Miklós Céh történetében, hanem a Kolozsvári Művészeti Múzeum életében is mérföldkő.
Mint fogalmazott, a tárlat koncepciója időrendi ívet rajzol: az előtérben dokumentációs sarok, majd az alapítók és a korai mesterek alkotásai következnek – köztük Kós Károly, Jándi Dávid, Thorma János, Ziffer Sándor és még sokan mások. A következő termek a fiatalabb generáció, a 30-as, 40-es évek művészeinek munkáit mutatják be. Az újjáalakulás (1994) után készült művektől eljutunk a kortárs alkotókig, akik ma a céh tagjai.
A válogatásban a festészet, szobrászat és grafika mellett helyet kaptak iparművészeti alkotások, textil, kerámia, üveg, ékszer, valamint installációk és akcióművészeti dokumentációk is olyan alkotóktól, akik közül többen nemzetközi szinten is elismertek.
Balról jobbra: Vécsi Nagy Zoltán, a kiállítás kurátora, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató a jubileumi tárlat megnyitóján
Fotó: Orbán Orsolya
A mostani tárlat különlegessége, hogy nem csupán a jelenleg is aktív tagok legfrissebb munkái láthatók, hanem gazdag történeti anyag is. A látogatók képet kaphatnak a céh alapító mestereiről, az erdélyi magyar képzőművészeti élet meghatározó alakjairól, valamint a különböző tematikus egységek révén arról is, hogyan alakult a művészeti élet Erdélyben az elmúlt közel száz év során.
Bordás Beáta, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (Eműk) vezetője, a kiállítás egyik szervezője a megnyitón elmondta, a több száz művet néhány nap alatt rendezték el a múzeum termeiben, ami önmagában is rekordteljesítménynek számít. A kurátorok, technikusok és maguk a művészek közösen dolgoztak a tárlat megvalósításán, sokszor improvizatív megoldásokat találva a szűkös tér és a hatalmas anyag miatt.
Fotó: Orbán Orsolya
Mint fogalmazott,
A tárlatot egy monumentális katalógus is kíséri, amely nemcsak tanulmányokat és történeti áttekintést tartalmaz, hanem minden kiállító művész portréját és egy-egy alkotásának reprodukcióját is. A kiállítás a Barabás Miklós Céh, valamint számos partnerintézmény – a Kolozsvári Művészeti Múzeum, a Kincses Kolozsvár Egyesület, az Erdélyi Művészeti Központ és a Sapientia Alapítvány – együttműködésében valósult meg.
A szeptember 8-ig látogatható nagyszabású jubileumi tárlat a látogatók számára egyszerre kínál történeti áttekintést és kortárs élményt – egyedülálló alkalmat arra, hogy száz év alkotói munkáját egyetlen helyen lássák viszont.
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya

A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!