Kaján Marianna mutatta be a Sissi-kiállítást
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ és az Aradi Kamaraszínház szervezésében: a Gödöllői Királyi Kastély utazó kiállítása tablókon, régi fényképek és festmények reprodukcióin keresztül mutatja be Sissi életét és a magyarokhoz való vonzódását. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
2026. szeptember 11., 16:142026. szeptember 11., 16:14
A bajor Wittelsbach családból származó Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné rokonszenvvel viseltetett a magyarok iránt. Megtanulta a magyar nyelvet, udvartartásába magyar embereket választott, szívesen tartózkodott a budai királyi palotában és a gödöllői királyi kastélyban. Sissi rendszeres és lelkes résztvevője volt a Gödöllő-környéki falkavadászatoknak, ismerte a magyar képzőművészetet, zenét, irodalmat, szerette a magyar gasztronómiát. Büszkén viselte a magyar királyné címet, és napjainkra már köztudottá vált, hogy Erzsébetnek milyen kiemelkedő nagy szerepe volt az osztrák–magyar kiegyezés létrejöttében.
„Nem véletlen, hogy személyének kultusza Magyarországon már életében kialakult, amely tragikus halála után csak fokozódott, napjainkban is jelentős” – fogalmazott a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében tartott tárlatnyitón Kaján Marianna, a kiállítás kurátora. A Liszt Intézet szervezésében a vándorkiállítás Erdélyben Bethlenszentmiklós és Marosvécs után jutott el Aradra.
– mondta Kaján Marianna a Krónika kérdésére, hogy is esett a választás Aradra.
Tizenkét tablón mutatják be Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Gödöllői Királyi Kastély utazó kiállítása tizenkét tablón keresztül mutatja be Erzsébet királyné és Magyarország különleges kapcsolatát. „Nagyon megszerette Magyarországot, megtanulta a magyar nyelvet is, sok időt töltött Gödöllőn és a Budai Várban, de például eljutott Bártfafürdőre, sőt Herkulesfürdőre is, illetve 1857-ben a legelső magyarországi körutazásuk alkalmával – akkor még császárnéként – eljutott Nagyváradra és Nagyszalontára is, tehát úgymond ismerte ezt a vidéket is” – tette hozzá a szakértő.
A kiállítás többek között bemutatja,
A megnyitó különlegességét a kosztümös tárlatvezetés jelentette: Dutka Tímea, a gödöllői kastélymúzeum munkatársa Erzsébet királynénak öltözve kalauzolta az érdeklődőket a tablók között, elmesélve, mit láthatnak a képeken,
Sissi szerepében Dutka Tímea kosztümös tárlatvezető
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
S hogy milyen érzés lehet ebben a szerepben? „Számomra nagy megtiszteltetés, hogy itt is bemutathatom a magyar történelemnek ezt a szeletét. Erzsébet azért nagyon fontos hölgy volt, Magyarország királynéja és császárnéja. Nem mondom, hogy kis feladat az ő bőrébe bújni, de minden ilyen tárlatvezetésen igyekszünk a kolléganőimmel – hiszen többen is csináljuk a Gödöllői Királyi Kastélyban ezt – teljesen visszaadni annak a kornak a szellemiségét, Erzsébet báját, kedvességét, amit a magyarok és a monarchiában élők annyira szerettek” – válaszolta a Krónika kérdésére Dutka Tímea.
Erzsébet királynénak – mint említettük – Aradon is állt egy bronz mellszobra, ami jelenleg Makón tekinthető meg a József Attila Múzeum kertjében. Ujj Jánost, a kiállításmegnyitón résztvevő aradi helytörténészt és újságírót, korábbi iskolaigazgatót kértük meg, hogy ossza meg a műalkotás elszállításának történetét.
A történeti adatok szerint 1926-ban történt a költöztetés, de a szobor a makói levéltárba került, s csak az 1950-es években helyezték át a múzeumba, de ott is a raktárakban porosodott a rendszerváltás utánig, s csak 1991-ben állították fel a múzeumkertben.
Az Aradot Újaraddal összekötő vashíd eredeti neve Erzsébet-híd. Utóbbi Károlyi Gyula-híd volt, ma Traian-hídként ismert. Reprodukció
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A helytörténész tudomása szerint Sissi soha nem járt Aradon. „A férje igen, ötször vagy hatszor látogatott Arad vármegyébe Ferenc József császár, ő viszont egyetlen egyszer sem volt itt” – mondta.
A tárlat szeptember 13-ig, vasárnap 19 óráig tekinthető meg a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében.
Megrongálták a Temes megyei Buziásfürdő egyik jelképét, a fedett sétányt, amely egykor Ferenc József király felesége, a ma is Sissiként emlegetett Erzsébet királyné nagy kedvence volt. A polgármester bűnügyi feljelentést készül tenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!