Amikor a színész önmagát játssza. Lajter Márkó Ernesztó egyéni produkciója, a Szakadás
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát. Lőrincz Rita Kialakul és Lajter Márkó Ernesztó Szakadás című produkciója már több szakmai elismerést is kapott. A színészekkel, valamint Purosz Leonidasz dramaturggal és Horváth Hunor igazgatóval beszélgettünk a különleges előadásokról.
2026. szeptember 30., 08:012026. szeptember 30., 08:01
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház arra bátorítja művészeit, hogy találják meg saját hangjukat, és alkotóként is hangsúlyosan jelen legyenek előadásaikban, így a társulat színészei
Az emléktöredékek Purosz Leonidasz szerző, dramaturg munkájának köszönhetően váltak izgalmas előadássá: a szövegekben sok humort, öniróniát, interakciót és játékot alkalmaz, így a személyes, olykor fájdalmas tapasztalatok átélhető történetekként kerülnek a néző elé. Lőrincz Rita Kialakul és Lajter Márkó Ernesztó Szakadás című előadása már több szakmai elismerést is kapott az utóbbi időben.
A Szakadás című produkcióról a videófelvétel itt, a Kialakul című előadásról a videó pedig itt tekinthető meg.
Lőrincz Rita színművész Kialakul című egyéni előadásában
Fotó: Cornel Putan/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Lőrincz Rita elmondta, a munkához mindenekelőtt Horváth Hunor megbízott igazgató bizalma kellett, ő maga szabadon választhatta meg alkotótársait, Kolozsi Tamás zeneszerzőt és Purosz Leonidasz írót, az igazgató pedig az utolsó szakaszban „külső szemként” kapcsolódott be. A színésznő már a Tóték próbái alatt meggyőződött arról, hogy Horváth Hunor rendezőként nagyon hiteles, és kihívásként élte meg, hogy kőszínházban szokatlan módon, rendező nélkül dolgozott az egyéni előadásán.
A színésznő úgy fogalmazott, a monodráma színpadra állításakor „Ernesztóval bevállaltuk a teljes lecsupaszítást”. Mint mondta, megérti azokat, akik ebből nem kérnek, nem azért, mert nem tudnák eljátszani a saját történetüket, hanem mert nem így akarnak közölni.
Lőrincz Rita előadása is személyes emléktöredékek alapján állt össze
Fotó: Cornel Putan/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
de Purosz Leonidasz meggyőzte, hogy azzal csak „megúszásra játszana”.
„Ha a jelenetekbe írt történeteket nem dolgoztam volna már fel terápián, nem bírtam volna lelkileg. Úgy éreztem, egy szóló csak akkor lehet érvényes, ha száz százalékig őszinte” – fejtette ki. Arról is beszélt, hogy öt évig foglalkoztatta az ötlet és a miértek.
Öt éven át folyamatosan akadályokba ütköztem, amit persze csalódásként éltem meg. Ma úgy gondolom, szükség volt erre az időre.”
A színésznő hozzátette: Horváth Hunor és Purosz Leonidasz szinte minden előadáson és turnén jelen van, „együtt lélegeznek”.
Lajter Márkó Ernesztó: „Úgy érzem, az előadással megköszöntem a csodálatos gyerekkort és kamaszkort”
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Lajter Márkó Ernesztó a Szakadás című monodrámát játszotta már a színházban, egy temesvári kocsmában, a szülőfalujában, a Bihar megyei Érsemjénben, valamint Békéscsabán is. Mint mondta, nem tesz különbséget a helyszínek között, legfeljebb az előadás előtti nap nehezebb, ha például tudja, hogy egy volt tanára vagy korábbi rendezője ül majd a nézőtéren. Sportolóként van benne versenyszellem, Kisvárdán díjat is nyert, de a szakmának és a közönségnek egyaránt igyekszik a maximumot nyújtani.
Torokszorító volt, de mintha az előadás segített volna nekem letenni a lelki súlyt” – fejtette ki Lajter Márkó Ernesztó.
Az emléktöredékek Purosz Leonidasz szerző, dramaturg munkájának köszönhetően váltak izgalmas előadássá
Fotó: Nexus fesztivál
Azóta minden történetet egy bizonyos személynek mesél a színpadon: a közös motorozásét a nagyapjának, máskor a nagyanyja él benne erősebben. A színművész arról is beszélt, hogy a nagyszülei elvesztését is most dolgozza fel, akkor ugyanis menekült a gyász elől. Apafigurának tekintett nagyapja halála után minden érzést elnyomott, és kiégett, mindez csak az előadás összeállásakor kezdett tudatosodni benne.
„Úgy érzem, az előadással megköszöntem azt a sok szeretetet és törődést, a csodálatos gyerekkort és kamaszkort, amit a nagyszüleimmel, az érsemjéniekkel, a debreceni kollégiumi és egyetemi barátaimmal átélhettem” – fejtette ki.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
A színész azt is elmondta, évekkel ezelőtt azzal kereste meg Purosz Leonidaszt, hogy kellene egy előadást készíteni a fociról. Ő mesélt, az író jegyzetelt, de hamar kiderült, hogy inkább családtörténet kerekedik belőle, „egy kis focival keverve”. Rendező helyett három mentora volt: a „lelki kapukat” Molnos András Csaba (Macsi) színész nyitotta meg, Mátyás Zsolt színész a szövegértelmezésben segített, Horváth Hunor pedig a tempón, a jelenléten és a humoros jeleneteken csiszolt. A hangulatot Kupán Zsolt zenéje is alakította.
Lajter Márkó Ernesztó úgy fogalmazott, most szakmai éhséget érez, focis hasonlattal élve „minden helyzetet be akar rúgni, habár az előadásban ő a kapus”. Száz előadást tűzött ki célul, holott néhány hónappal korábban még a pálya feladásán gondolkodott, ezt az előadásban is elmondja. Kapott ugyan kihívást jelentő feladatokat (az 1978 című előadásban Tomi Janežic, a Madarakban Kokan Mladenović rendezésében), de alapvetően „a kispadon ült”. Mint mondta, szintet akart lépni, ekkor jött az életébe a keresztszalag-szakadás. „A felépülés alatt azt éreztem, hogy ebből nem lesz semmi, és mehetek haza apám mellé zöldséget árulni. De felépültem, nem csak a szakadásból” – fejtette ki Lajter Márkó Ernesztó.
Lőrincz Rita elmondta, kihívásként élte meg, hogy kőszínházban szokatlan módon, rendező nélkül dolgozott az egyéni előadásán
Fotó: Cornel Putan/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Horváth Hunor, a színház megbízott igazgatója szerint ezekben a monodrámákban nem a színész kap egy történetet, hanem ő adja oda a sajátját a színháznak. A próbák során persze kiderülhet, hogy az nem olyan, amilyennek gondolta, így maga az élettörténet válik vizsgálat tárgyává. „Ezekben az előadásokban a szerzővé válás drámája is érdekel, hogy mennyire rendelkezhetnek az életükkel azok, akik folyamatosan mások történeteit játsszák?” – fejtette ki Horváth Hunor. A Szakadásban a térdsérülés a futballtól és az 1978 című előadásban vállalt szereptől is elszakítja Lajter Márkó Ernesztót, a kényszerpihenő pedig elfojtott érzéseket tép fel. Lőrincz Rita szép gyerekkorról beszél, közben súlyos családi traumákra világít rá.
Lajter Márkó Ernesztó: „Torokszorító volt, de mintha az előadás segített volna nekem letenni a lelki súlyt”
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
„Ernesztó a nézők segítségével építi újra a gyerekkori családi asztalt, így minden este megismételhetetlen helyzet jön létre, Rita is interakcióba lép a közönséggel.
A próbafolyamatokat művészi kutatásnak tekinti, amelynek végén a színész eldöntheti, mit ad tovább abból, amit megszenvedett. Az önállóság szerinte magabiztosabbá teszi a színészt, őt magát pedig arra készteti, hogy a következő közös munkában másként rendezzen. Az ő dolga biztosítani az alkotótársakat, a próbatermet, az időt és a valódi döntési lehetőséget, valamint megindokolni és szükség esetén felülvizsgálni saját döntéseit. Kisebbségi színház vezetőjeként fontosnak tartja, hogy a közösséghez tartozás ne jelentsen hallgatást arról, ami fáj. „Egy közösség akkor marad élő, ha nemcsak megtartja a tagjait, hanem teret is enged nekik a változásra” – vélekedett Horváth Hunor. Úgy fogalmazott, a humor és az önirónia távolságot teremt, így a színészek nem elszenvedői, hanem alakítói a saját történetüknek, és nem sajnálatra hívják a közönséget, hanem arra, hogy velük nevessen, és ismerje fel a saját élete problémáinak lehetséges megoldását.
Lajter Márkó Ernesztó Szakadás című előadása
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Purosz Leonidasz szerző, dramaturg szerint
A Szegeden született költő, drámaíró azt is elárulta, hogy a harmadik előadáson már dolgoznak, de a műfaj kimerülésétől tartva ennél többet nem terveznek. Legnagyobb érdemnek azt tartja, hogy a színház bevállalta ezt a hierarchiát feloldó közös alkotást, amiből rengeteget tanulhatott.
Szakmai elismerések a temesvári monodrámáknak
A Színházi Kritikusok Céhe 2025/2026-os szavazólapjaihoz kapcsolódó évadértékelésekben a Kialakul és a Szakadás is külön figyelmet kapott. Rosznáky Emma, a Fidelio kritikusa Purosz Leonidasz munkáját méltatva „különleges vállalkozásnak” nevezte a két előadást, és kiemelte énfikciós szövegeiket. A szavazáson 17 kritikus összesen 105 előadást említett, a temesvári színház produkciói és alkotói pedig több kategóriában is megjelentek a voksok között. A monodrámák korábban is kaptak elismerést: a zsűri Művészeti Különdíjával tért haza Békéscsabáról a temesvári társulat. A szeptember 10–12. között először megrendezett NEXUS Nemzetközi Színházi Fesztiválon a Szakadás és a Kialakul is szerepelt. A nemzetközi zsűri „a monodráma műfaját új perspektívába helyező, következetes és értékteremtő művészeti projektért” ítélte oda a díjat. A Horváth Hunor megbízott igazgató által elindított, az új évadban folytatódó sorozat alapelve, hogy minden produkció a színész saját történetéből és tapasztalataiból építkezik.
Lőrincz Rita: „szívesen elbújtam volna egy karakter mögé”
Fotó: Nexus fesztivál
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!