Cseh Gusztáv grafikus munkáiból nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön a Lábas Házban.
2013. augusztus 26., 18:262013. augusztus 26., 18:26
A szerdán 19 órakor megnyíló tárlaton nemcsak a néhai kolozsvári művész híres Hatvan főember és a Jeles Házak című sorozata lesz megtekinthető, hanem a hajdúszoboszlói Bocskai Galéria teljes Cseh Gusztáv-anyaga, amely valójában a grafikai életmű jelentős részét képezi. A kiállítást Vargha Mihály a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, az Erdélyi Művészeti Központ kuratóriumának elnöke és Kántor Lajos, irodalomtörténész, az MTA külső tagja nyitja meg, Dr. Csapody Miklós irodalomtörténész bemutatja Cseh Gusztávról írt monográfiáját, Nagy Péter, az Idea Könyvműhely igazgatója pedig a monográfiát gondozó könyvműhelyt ismerteti.
„A modern erdélyi magyar grafika fekete-fehér káprázatainak mestere, Cseh Gusztáv 1934-ben, Kolozsváron született. Páratlan rajztehetsége már irodalmi karikatúráiban, könyvgrafikusi munkásságában megmutatkozott, nevét mégis csak első kiállítása (1965), eredeti, nagy hatású munkái tették közismertté. Első korszakában a hagyományt kora egyetemes modernségének nyelvén beszélte el, abszurd és groteszk ábrázolásokban, szürreális álmokat tett jelenvalóvá” – írja Cseh Gusztávról Csapody Miklós. Az irodalomtörténész emlékezetet, hogy Cseh Gusztáv pályafutásának második korszaka apja halála és Áron fia születésének évében, 1972-ben kezdődött, ekkor fordult érdeklődése családjának és népének történelmi hagyatéka felé, így jutott el Alsócsernátonba, a Cseh család ősi fészkébe. „Az erdélyi magyar művelődés századainak nagy személyiségeit, a szellemi és épített örökség emléktárát történelmi művek összefüggő együtteseként, sorozatként szemlélte. Így alkotta meg a Hatvan főember képes panteonját (1980) majd a főemberek ősi lakhelyeit, kastélyait, udvarházait, várait és templomait bemutató, ugyancsak 60 képes Jeles házakat (1984)” – írja Csapody Miklós.
A Cseh Gusztáv kiállítás szeptember 4-ig látogatható. A tárlat a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa program része.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!