Cseh Gusztáv grafikai életműve Sepsiszentgyörgyön

A szerdán 19 órakor megnyíló tárlaton nemcsak a néhai kolozsvári művész híres Hatvan főember és a Jeles Házak című sorozata lesz megtekinthető, hanem a hajdúszoboszlói Bocskai Galéria teljes Cseh Gusztáv-anyaga, amely valójában a grafikai életmű jelentős részét képezi. A kiállítást Vargha Mihály a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, az Erdélyi Művészeti Központ kuratóriumának elnöke és Kántor Lajos, irodalomtörténész, az MTA külső tagja nyitja meg, Dr. Csapody Miklós irodalomtörténész bemutatja Cseh Gusztávról írt monográfiáját, Nagy Péter, az Idea Könyvműhely igazgatója pedig a monográfiát gondozó könyvműhelyt ismerteti.

„A modern erdélyi magyar grafika fekete-fehér káprázatainak mestere, Cseh Gusztáv 1934-ben, Kolozsváron született. Páratlan rajztehetsége már irodalmi karikatúráiban, könyvgrafikusi munkásságában megmutatkozott, nevét mégis csak első kiállítása (1965), eredeti, nagy hatású munkái tették közismertté. Első korszakában a hagyományt kora egyetemes modernségének nyelvén beszélte el, abszurd és groteszk ábrázolásokban, szürreális álmokat tett jelenvalóvá” – írja Cseh Gusztávról Csapody Miklós. Az irodalomtörténész emlékezetet, hogy Cseh Gusztáv pályafutásának második korszaka apja halála és Áron fia születésének évében, 1972-ben kezdődött, ekkor fordult érdeklődése családjának és népének történelmi hagyatéka felé, így jutott el Alsócsernátonba, a Cseh család ősi fészkébe. „Az erdélyi magyar művelődés századainak nagy személyiségeit, a szellemi és épített örökség emléktárát történelmi művek összefüggő együtteseként, sorozatként szemlélte. Így alkotta meg a Hatvan főember képes panteonját (1980) majd a főemberek ősi lakhelyeit, kastélyait, udvarházait, várait és templomait bemutató, ugyancsak 60 képes Jeles házakat (1984)” – írja Csapody Miklós.

A Cseh Gusztáv kiállítás szeptember 4-ig látogatható. A tárlat a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa program része.