2013. január 18., 07:302013. január 18., 07:30
„Tekintse gesztusnak, mi is annak szántuk” – fogalmazott. A Kossuth Rádió korábban kulturális programok ajánlására kérte fel Esterházyt, ám az író válogatásából kivágták azt a részt, amiben a Nemzeti Színházat ajánlotta. A kivágott mondatok a következők voltak: „Első helyen a Nemzeti Színházat ajánlanám politikai kekeckedés nélkül egyszerűen csak vegyük tudomásul, hogy ez egy olyan színház, amelyik most már csak fél évig fog ebben a formában létezni. És nagyon sok nagyon jó előadása van. A Nemzeti soha nem volt ilyen közel a saját közönségéhez.”
Amint arról korábban már beszámoltunk, a sokat kritizált pályázat végén Vidnyánszky Attila lett a Nemzeti új igazgatója. Bár a jelenlegi vezető és nagy népszerűségnek örvendő Alföldi Róbert is pályázott, nem őt hozta ki győztesnek a testület. Esterházy a még Alföldi vezette Nemzeti előadásait ajánlotta. „Mármost az egyik ajánlást kivágták. Akik eltalálják, melyiket, azok közt a kultuszminiszter portréjával díszített turulmadarakat sorsol ki a Magyar Művészeti Akadémia. Bármily meglepő, a nemzetis ajánlás esett áldozatul. Mondanám Básti Lajos hangján: De hát hogy jövök én ehhez?
Legutóbb engem emlékeim szerint 1981-ben cenzúráztak. Fogok most én is kapni egy telefont, hogy elnézést, félreértés történt? Merthogy hirtelen ’86-ban vagyunk (mert akkor már reflektálhattam a ’81-es barbárságra)? De nem akarok most se ’81-ben, se ’86-ban élni. Már egyszer éltem akkor, egyszer elég volt. A Nemzeti Együttműködés Rendszere mint kádármaszat; így nem akarnék nemzetegyüttműködni” – írta az eset kapcsán Esterházy az Élet és Irodalomban.
„Nem Esterházy Péter írói munkásságával összefüggő mondatokról volt szó: szereplője volt egy műsornak. A szerkesztőnek joga volt eldönteni, hogy mi kerül adásba, és mi nem. Ez a néhány mondat nem illett a programajánlóba. Akkor követtünk volna el hibát, ha utasítottuk volna a szerkesztőt, hogy mit tegyen bele, és mit ne” – magyarázta az esetet Böröcz. Az MTVA ennek ellenére korábban fegyelmi vizsgálatot indított az érintett szerkesztő ellen, ugyanakkor visszautasította, hogy cenzúráról lenne szó.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.