Hideg Anna mesemondó Benedek Elek szobránál Kisbaconban
Fotó: Tekei Erika
Frissen látott napvilágot a mezőségi Ördöngösfüzesen élő Hideg Anna epikus népköltészeti repertoárja. Az egyik utolsó tradicionális erdélyi mesemondó, a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett népi énekes és mesemondó gyűjteményét pénteken mutatják be Kolozsváron. Tekei Erika marosvásárhelyi néprajzkutató, a téma szakavatott ismerője a Krónikának kifejtette, nagyon sok generáció tudásából, szellemi örökségéből nyújtanak a népköltészeti gyűjtemények, köztük a mesegyűjtemények is egy-egy szeletet. A szó szerint lejegyzett népmesék, tájnyelvi szövegek, hanganyagok segíthetik a tudásátadást, szórakoztatnak, nevelnek, a nemzeti, regionális és lokális identitás megőrzőjeként, alakítójaként is hatékonyan működhetnek.
2024. január 25., 18:332024. január 25., 18:33
2024. január 31., 12:152024. január 31., 12:15
Felnőtteknek szóló meserepertoárja jelent meg a mezőségi Ördöngösfüzesen élő, 1936-ban született Hideg Annának, az utolsó olyan tradicionális mesemondónak, aki rendkívül gazdag népköltészeti ismeretanyagát még egy hagyományos erdélyi faluközösségben élve, organikus módon szerezte. A kötetet pénteken 19 órától mutatják be Kolozsváron a Heltai FolkCenterben. Az eseményen jelen lesz többek közt Tekei Erika marosvásárhelyi néprajzkutató, a téma avatott ismerője, akit arról kérdeztünk, mi a jelentősége ennek az új kötetnek – ugyanis Hideg Anna meséiből korábban már több ízben jelentek meg kiadványok.
A néprajzkutató emlékeztetett, 2007-ben, a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó gondozásában jelent meg az első ördöngösfüzesi népmesegyűjtemény, melynek címe: Tetűbőr belezna, alcíme: Ördöngösfüzesi népmesék és egyéb történetek.
Abban a kötetben jelentek meg először Hideg Annától gyűjtött mesék, ám nem a teljes meserepertoárja és nem csak általa mondott mesék. Három ördöngösfüzesi mesemondó: Hideg Anna, Kisláposi András és Daruka Ilona 95 folklórszövegét tartalmazta, a meséken kívül adomákat és igaz történeteket is.
Hideg Anna, a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett népi énekes és mesemondó
Fotó: Heltai Folk Center/Facebook
„Én a Mentor Könyvkiadó munkatársaként a kötet szerkesztője voltam, a kézirattal való foglalatoskodás, majd a népmesegyűjtemény megjelenése után a könyvbemutatók alkalmával személyesen is megismerkedtem a mesemondókkal. Hideg Annának közben újabb mesék jutottak eszébe, nekem is elmondott párat, és így Magyar Zoltán mesegyűjteményéből és a saját gyűjtésemből válogattam egy kötetre valót, de ez már gyerekek számára készült, átdolgozott, illusztrált kiadás lett. 2009-ben jelent meg, szintén a Mentor Könyvkiadó gondozásában, Ördöngösfüzesi népmesék. Hideg Anna meséiből címmel, s az illusztrációkat Căbuz Andrea készítette. A kötethez rádióstúdióban hangzómelléklet is készült, így a meséket nem csak olvasni lehetett, hanem meg is hallgatni Hideg Anna gyönyörű tájnyelven szóló előadásában” – mondta el Tekei Erika.
Magyar Zoltán 2005-ben kezdte el gyűjteni Hideg Anna meséit, de ő elsősorban mondakutatóként látogatott el Ördöngösfüzesre, ahogy más mezőségi és erdélyi falvakba is. A mesegyűjteményben nincsenek benne a mesemondóktól feljegyzett mondaszövegek, hanem később, más könyveiben jelentek meg, pl. 2011-ben az Erdélyi népmondák vagy 2012-ben a Mezőségi népmondák című kötetekben.
Korábban már megjelent és első ízben közlésre kerülő szövegek egyaránt vannak benne, tulajdonképpen Hideg Anna epikus népköltészeti repertoárja ez a gyűjtemény. A Balassi Kiadó gondozásában 2023-ban megjelent új kötet címe Hideg Anna meséi.
Tekei Erikát a kolozsvári esemény címéről is kérdeztük, hogy mit jelent a belezna, ez a sokak számára ismeretlenül hangzó szó. Ugyanis a 2007-ben, a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó gondozásában megjelent első ördöngösfüzesi népmesegyűjtemény címe: Tetűbőr belezna.
Hozzátette, a mesebeli királykisasszonyt az apja férjhez akarta adni a Fekete ország királyához, s a kényszerházasság elől menekülni próbáló leány tanácsot kért a szakácsnétól, aki azt mondta, kérjen rézruhát, ezüstruhát és aranyruhát az apjától, a „három szép ékszeres ruha” legyen a feltétele a házasságnak. Elkészült a három ruha, és akkor a szakácsné tanácsára azt kéri, hogy tetűbőrből is varrattasson a királyapja egy ruhát, egy tetűbőr beleznát, s ha ez is meglesz, akkor valóban hozzámegy a Fekete ország királyához. Elkészül ez a ruha, a belezna is, a királykisasszony a ruháival együtt megszökik a palotából, és folytatódnak a kalandjai mindaddig, amíg mesébe illően jól nem végződik minden.
Tekei Erika néprajzkutató: „a szó szerint lejegyzett népmesék, tájnyelvi szövegek a regionális és lokális identitás megőrzőjeként, alakítójaként is hatékonyan működhetnek”
Fotó: Tekei Erika/Facebook
Az élőszavas mesemondás gyakorlata napjainkra immár kuriózummá vált, kevesen képviselik ezt a műfajt, mondhatni kihalófélben van. Tekei Erikát arról is kérdeztük, hogyan látja, miért fontos kötet formában meg- és továbbörökíteni Hideg Anna életművét és a hozzá hasonlók által létrehozott értékeket.
a kötet formában megörökített változatok által viszont közkinccsé lesznek. A szó szerint lejegyzett népmesék, tájnyelvi szövegek és a technikai fejlődés révén audiovizuális mellékletekkel kiegészíthető kiadványok a tudásátadást segíthetik, szórakoztatnak, nevelnek, a nemzeti, regionális és lokális identitás megőrzőjeként, alakítójaként is hatékonyan működhetnek” – fogalmazott a néprajzkutató.
Aki arra is kitért, hogy a 20. század utolsó évtizedeitől az óvodai és iskolai oktatásban, a közművelődésben, és a médiában egyre többet foglalkoztak/foglalkoznak az élőszavas mesemondással. Míg korábban a mesemondás alkalmai a csoportos munkavégzéshez és a pihenőszünetekhez (fonás, kukoricahántás, tollfosztás, kaláka, kapálás, cséplés, állatok legeltetése, favágás, szénégetés stb.) vagy a kényszerből való együttlétekhez (katonaság, hadifogság stb.) kapcsolódtak, a közelmúltban megváltoztak a mesemondási alkalmak: mesemondó versenyek, színpadi mesemondás, szórakoztató, nevelő és preventív mesélés óvodákban, iskolákban, terápiás céllal történő mesélés (meseterápia).
A frissen megjelent kötetben Hideg Anna élettörténetének szeletei is szerepelnek. Ennek kapcsán a néprajzkutatótól azt is megkérdeztük, miért lehet fontos a ma embere számára, hogy a huszadik század első felében, hagyományos erdélyi közösségben született mesemondó megosztja élettörténetének bizonyos szeleteit a nagyközönséggel. Tekei Erika idézte a Hideg Anna meséi kötet hátsó borítóján olvasható szöveg első mondatát: „A Magyar Népköltészet Tára sorozat új kötete a magyar néprajztudományban nagy múltra visszatekintő és európai hírű egyéniségkutató iskola legújabb kutatási eredményét, a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett erdélyi népi énekes és mesemondó, Hideg Anna epikus népköltészeti repertoárját adja közre.”
„Folklórkutatóként a válaszom a kérdésre, hogy a magyar népmesék kiadásának etalonja az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény című sorozatban formálódott. 1940-ben jelent meg a sorozat első köteteként Ortutay Gyula Fedics Mihály mesél című kötete, mellyel új irányt kívánt szabni a mesekutatásnak, amelyet egyéniségkutató módszernek nevezett, és magyar vagy budapesti iskolaként emlegetett szóban és írásban.
Ha nem szakmai választ akarok adni, egyszerűen csak a ma embereként válaszolom meg a kérdést, akkor csak annyit mondhatok, hogy mindenkinek az élettörténete fontos, érdekes és tanulságos, egyszeri és megismételhetetlen” – mondta Tekei Erika.
Tulajdonképpen mindenki arra vágyik, hogy a saját meséjének, történetének jó vége legyen, ezért is fontos az ember számára a „tiszta forrásból” származó népmese – fejtette ki a Krónikának Tekei Erika marosvásárhelyi kultúrakutató.
Hiánypótló és egyedi az erdélyi szakmai eseménytérben a hétvégén Kisbaconban rendezendő népmesemondó találkozó. A második alkalommal megvalósuló rendezvény céljáról és kínálatáról Benedek Elek ükunokája is beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!