Gyakran külföldi vendégmunkás hozza a pizzát
Fotó: Orbán Orsolya
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. Sokszor ők viszik el a szemetet házunk elől vagy ők takarítják az utcákat, őket látjuk számos építőtelepen, ők hozzák haza a kajarendelést, ők szolgálnak ki a kávézóban vagy a wellnessben, és nem csak. Számos ágazat munkáltatói vallják egybehangzóan, hogy nagy szükség van a vendégmunkásokra, itthon ugyanis nem találnak megfelelő alkalmazottakat bizonyos posztokra. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
2026. június 24., 07:582026. június 24., 07:58
Igazi paradoxon jellemzi 2026-ban a romániai munkaerőpiacot: miközben számos gazdasági ágazat került annyira nehéz helyzetbe, hogy átszervezésekre, elbocsátásokra kényszerül, más szektorokban egyre nehezebb alkalmazottakat találni, így a cégek kénytelenek munkaerőt „importálni”. Az elmúlt két évben 3–4-szeresére nőtt a vendégmunkások iránti igény – húzza alá az Adevărul.ro portál elemzése, amely arra is rávilágít, hogy mekkora fizetésre számíthatnak az ide érkezők, és amúgy nagyjából mennyit keresnének otthon.
A bérkülönbségek nagy mértékben magyarázzák az ázsiai munkavállalók érdeklődését a romániai munkaerőpiac iránt.
Ehhez képest
Vagyis az átlagbér szintje 2–4-szer alacsonyabb, ami a romániai munkaerőpiacot vonzó célponttá teszi azok számára, akik jobban fizetett munkalehetőségeket keresnek.
A kolozsvári köztisztasági vállalat is foglalkoztat vendégmunkásokat
Fotó: Kiss Judit
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A fizetés mellett sok munkáltató teljes egészében vagy részben fedezi a szállásköltségeket, és különféle kiegészítő juttatásokat is biztosít, ami még vonzóbbá teszi a romániai állásajánlatokat a külföldi munkavállalók számára.
„A külföldi munkavállalók esetében a román jogszabályok általában nem írják elő a munkáltató számára, hogy ingyenesen biztosítsa mind a szállást, mind az étkezést. Ezeket az előnyöket a munkaszerződés, az állásajánlat vagy a vállalat belső szabályzata határozza meg.
– nyilatkozta az Adevărulnak Cosmin Șerban, a munkaerő-toborzással foglalkozó TAKT Recruitment ügyvezető igazgatója és társalapítója.
Példaként említette, hogy a teherszállítási ágazatban az EU-n kívülről toborzott teherautósofőrök számára a munkáltatók gyakran biztosítják a szállást a Romániában töltött időszakokra, és étkezési utalványokat vagy napidíjat is adnak. „Ezek az előnyök a fizetésen felül járnak, és céljuk a lakóhelytől távol végzett munkával járó költségek fedezése” – fogalmazta meg a szakember.
A rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint jelenleg 140–150 ezer között alakul a Romániában dolgozó nem európai uniós munkavállalók száma, csaknem 50 százalékuk Nepálból és Srí Lankából származik. A munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek többsége 18 és 34 év közötti: közel 80 500 fő, 67 500 személy pedig 35 és 64 év közötti.
Romániában egyre több unión kívüli munkavállaló dolgozik a logisztikai központokban, akik számára most teljesen felszerelt lakókonténereket alakítanak ki. A kezdeményezés már bizonyított, Románia piacvezető futárcége pedig további fejlesztésekre készül.
A kormány azzal próbálja ellensúlyozni a munkaerőhiányt, hogy évente több tízezer munkavállalót hoz be az Európai Unión kívülről, ahelyett, hogy olyan politikákat fogadna el, amelyek a diaszpórában élő románok hazatérését és a bérek emelését célozzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás