Gyakran külföldi vendégmunkás hozza a pizzát
Fotó: Orbán Orsolya
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. Sokszor ők viszik el a szemetet házunk elől vagy ők takarítják az utcákat, őket látjuk számos építőtelepen, ők hozzák haza a kajarendelést, ők szolgálnak ki a kávézóban vagy a wellnessben, és nem csak. Számos ágazat munkáltatói vallják egybehangzóan, hogy nagy szükség van a vendégmunkásokra, itthon ugyanis nem találnak megfelelő alkalmazottakat bizonyos posztokra. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
2026. június 24., 07:582026. június 24., 07:58
Igazi paradoxon jellemzi 2026-ban a romániai munkaerőpiacot: miközben számos gazdasági ágazat került annyira nehéz helyzetbe, hogy átszervezésekre, elbocsátásokra kényszerül, más szektorokban egyre nehezebb alkalmazottakat találni, így a cégek kénytelenek munkaerőt „importálni”. Az elmúlt két évben 3–4-szeresére nőtt a vendégmunkások iránti igény – húzza alá az Adevărul.ro portál elemzése, amely arra is rávilágít, hogy mekkora fizetésre számíthatnak az ide érkezők, és amúgy nagyjából mennyit keresnének otthon.
A bérkülönbségek nagy mértékben magyarázzák az ázsiai munkavállalók érdeklődését a romániai munkaerőpiac iránt.
Ehhez képest
Vagyis az átlagbér szintje 2–4-szer alacsonyabb, ami a romániai munkaerőpiacot vonzó célponttá teszi azok számára, akik jobban fizetett munkalehetőségeket keresnek.
A kolozsvári köztisztasági vállalat is foglalkoztat vendégmunkásokat
Fotó: Kiss Judit
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A fizetés mellett sok munkáltató teljes egészében vagy részben fedezi a szállásköltségeket, és különféle kiegészítő juttatásokat is biztosít, ami még vonzóbbá teszi a romániai állásajánlatokat a külföldi munkavállalók számára.
„A külföldi munkavállalók esetében a román jogszabályok általában nem írják elő a munkáltató számára, hogy ingyenesen biztosítsa mind a szállást, mind az étkezést. Ezeket az előnyöket a munkaszerződés, az állásajánlat vagy a vállalat belső szabályzata határozza meg.
– nyilatkozta az Adevărulnak Cosmin Șerban, a munkaerő-toborzással foglalkozó TAKT Recruitment ügyvezető igazgatója és társalapítója.
Példaként említette, hogy a teherszállítási ágazatban az EU-n kívülről toborzott teherautósofőrök számára a munkáltatók gyakran biztosítják a szállást a Romániában töltött időszakokra, és étkezési utalványokat vagy napidíjat is adnak. „Ezek az előnyök a fizetésen felül járnak, és céljuk a lakóhelytől távol végzett munkával járó költségek fedezése” – fogalmazta meg a szakember.
A rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint jelenleg 140–150 ezer között alakul a Romániában dolgozó nem európai uniós munkavállalók száma, csaknem 50 százalékuk Nepálból és Srí Lankából származik. A munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek többsége 18 és 34 év közötti: közel 80 500 fő, 67 500 személy pedig 35 és 64 év közötti.
Romániában egyre több unión kívüli munkavállaló dolgozik a logisztikai központokban, akik számára most teljesen felszerelt lakókonténereket alakítanak ki. A kezdeményezés már bizonyított, Románia piacvezető futárcége pedig további fejlesztésekre készül.
A kormány azzal próbálja ellensúlyozni a munkaerőhiányt, hogy évente több tízezer munkavállalót hoz be az Európai Unión kívülről, ahelyett, hogy olyan politikákat fogadna el, amelyek a diaszpórában élő románok hazatérését és a bérek emelését célozzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás