Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Hiánypótló és egyedi az erdélyi szakmai eseménytérben a hétvégén Kisbaconban rendezendő népmesemondó találkozó. Bedőházi Beáta, a rendezvény főszervezője lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett, napjainkban egyre nagyobb szükség van a közvetlen emberi kapcsolatokra: az élőszavas mesemondás erre ad lehetőséget. Jelen van benne ugyanis az együtt alkotás öröme, a hallgatóság is passzív alkotója az akkor és ott elmondott történeteknek. A második alkalommal megvalósuló találkozó céljáról és kínálatáról Benedek Elek ükunokája is beszélt a Krónikának.
2023. október 20., 10:102023. október 20., 10:10
Nagy ereje van a közösségben elmondott és meghallgatott történeteknek a Szóperencia Egyesület elnöke szerint. Bedőházi Beáta, a hétvégén Kisbaconban rendezendő Erdélyi Népmesemondó Találkozó főszervezője lapunknak elmondta, a mesemondás mindig közösségi tevékenység volt: szórakozás, találkozás, vagy a kényszeres együttléteket tette könnyűvé. Régen a fonóházakban, munkatáborokban, csoportos munkák végzése közben (tollfosztó, kukoricabontó), katonaság alatt, hadifogságban, fakitermelésen meséltek.
„Rendezvényünk célja az újjáéledő hagyomány, az élőszavas mesemondást alkalmazó irányzatok, iskolák követeit összegyűjteni, közös programokat biztosítani. Továbbá kapcsolatot tartani anyaországi és külhoni társainkkal, emellett szakmai betekintést nyújtani érdeklődő óvoda- és iskolapedagógusok, magyar, történelem, filozófia szakos tanárok, szülők, nevelők, szociális munkások és pszichológusok számára. Ugyanakkor várunk mindenkit szeretettel, aki szereti a meséket” – hangsúlyozta Bedőházi Beáta.
Bedőházi Beáta szerint a közösségben elmondott és meghallgatott történeteknek nagy ereje van
Fotó: Facebook/Bedőházi Beáta
Az október 20-21 között a háromszéki településen rendezendő esemény társszervezője, Bíró Boróka Júlia a magyar mesekincs megőrzésének, éltetésének és továbbörökítésének fontosságát emelte ki, amelynek egyik nagyon fontos színtere az élőszavas mesemondás.
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Rámutatott, a rendezvény péntek délutáni része mindenkit megszólít: mesekedvelőket, mesehallgatókat, felnőtteket, gyerekeket. A szombati nap szakmai programokat tartalmaz azok számára, akik munkájuk során „használják” a mesét: óvoda- és iskolapedagógusok, gyerek- és felnőttképzéssel foglalkozó oktatók, pszichológusok. Szombat este pedig felnőtt meseesttel zárul a nap, amely nyitott a tizennyolcadik életévüket betöltött érdeklődők számára.
A szakmai programrészben szó lesz Benedek Elek hagyatékáról a mesereneszánsz tükrében, ezt a témát Bíró Boróka Júlia húgával, Bíró Bíborka Eszterrel közösen járja körül egy előadás keretében. Agócs Gergely néprajzkutató a népmesék régi és mai életéről tart előadást, majd műhelymunkát a mesemondás gyakorlatáról.
A részletes program a Facebook-eseményen érhető el, ugyanitt lehet regisztrálni az ingyenes eseményre: https://rb.gy/9erlr
Bedőházi Beáta és Hideg Anna néni
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
„A Bedőházi Beáta által kezdeményezett és szervezett rendezvény hiánypótló és egyedi az erdélyi szakmai eseménytérben. A találkozó alkalmat ad arra, hogy a mesével foglalkozók, a mesevilágban érintett magyar szakemberek – határon innen és túlról – konstruktív szakmai eszmecserét folytassanak. Örülünk, hogy partnerei, illetve idén társszervezői lehetünk” – tette hozzá Elek apó ükunokája.
Egyébként a Kovászna megyei Kisbaconba igyekezve „megpihennek” Kézdivásárhelyen a messzi földről érkező mesemondók. Csütörtökön gyerekek tanulhattak füzesi dalokat a kézdivásárhelyi Jazz bisztróban, ezt követően felnőtt mesekocsmát tartottak, amikor a vendég mesemondók egymásnak adták a szót, ízesebbnél ízesebb történeteket cserélve (javarészt felnőtt füleknek ajánlott módon).
Bíró Boróka Júlia: a találkozó alkalmat ad arra, hogy a mesével foglalkozók, a mesevilágban érintett magyar szakemberek konstruktív szakmai eszmecserét folytassanak
Fotó: ismeretlen
Az est folyamán – a meghirdetett program szerint – az Ördöngösfüzesről érkező, Népművészet Mestere-díjas népmesemondó és népdalénekes Hideg Anna néni „felügyelte a lépéseket”, miközben Bakó-Fazakas Vajk és zenésztársai húzták a talpalávalót. Pénteken délelőtt pedig a Vigadó Művelődési Központban (Kézdivásárhely) óvodás és iskolás csoportok számára nyújtanak betekintést a népmesék világába.
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!