Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Hiánypótló és egyedi az erdélyi szakmai eseménytérben a hétvégén Kisbaconban rendezendő népmesemondó találkozó. Bedőházi Beáta, a rendezvény főszervezője lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett, napjainkban egyre nagyobb szükség van a közvetlen emberi kapcsolatokra: az élőszavas mesemondás erre ad lehetőséget. Jelen van benne ugyanis az együtt alkotás öröme, a hallgatóság is passzív alkotója az akkor és ott elmondott történeteknek. A második alkalommal megvalósuló találkozó céljáról és kínálatáról Benedek Elek ükunokája is beszélt a Krónikának.
2023. október 20., 10:102023. október 20., 10:10
Nagy ereje van a közösségben elmondott és meghallgatott történeteknek a Szóperencia Egyesület elnöke szerint. Bedőházi Beáta, a hétvégén Kisbaconban rendezendő Erdélyi Népmesemondó Találkozó főszervezője lapunknak elmondta, a mesemondás mindig közösségi tevékenység volt: szórakozás, találkozás, vagy a kényszeres együttléteket tette könnyűvé. Régen a fonóházakban, munkatáborokban, csoportos munkák végzése közben (tollfosztó, kukoricabontó), katonaság alatt, hadifogságban, fakitermelésen meséltek.
„Rendezvényünk célja az újjáéledő hagyomány, az élőszavas mesemondást alkalmazó irányzatok, iskolák követeit összegyűjteni, közös programokat biztosítani. Továbbá kapcsolatot tartani anyaországi és külhoni társainkkal, emellett szakmai betekintést nyújtani érdeklődő óvoda- és iskolapedagógusok, magyar, történelem, filozófia szakos tanárok, szülők, nevelők, szociális munkások és pszichológusok számára. Ugyanakkor várunk mindenkit szeretettel, aki szereti a meséket” – hangsúlyozta Bedőházi Beáta.
Bedőházi Beáta szerint a közösségben elmondott és meghallgatott történeteknek nagy ereje van
Fotó: Facebook/Bedőházi Beáta
Az október 20-21 között a háromszéki településen rendezendő esemény társszervezője, Bíró Boróka Júlia a magyar mesekincs megőrzésének, éltetésének és továbbörökítésének fontosságát emelte ki, amelynek egyik nagyon fontos színtere az élőszavas mesemondás.
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Rámutatott, a rendezvény péntek délutáni része mindenkit megszólít: mesekedvelőket, mesehallgatókat, felnőtteket, gyerekeket. A szombati nap szakmai programokat tartalmaz azok számára, akik munkájuk során „használják” a mesét: óvoda- és iskolapedagógusok, gyerek- és felnőttképzéssel foglalkozó oktatók, pszichológusok. Szombat este pedig felnőtt meseesttel zárul a nap, amely nyitott a tizennyolcadik életévüket betöltött érdeklődők számára.
A szakmai programrészben szó lesz Benedek Elek hagyatékáról a mesereneszánsz tükrében, ezt a témát Bíró Boróka Júlia húgával, Bíró Bíborka Eszterrel közösen járja körül egy előadás keretében. Agócs Gergely néprajzkutató a népmesék régi és mai életéről tart előadást, majd műhelymunkát a mesemondás gyakorlatáról.
A részletes program a Facebook-eseményen érhető el, ugyanitt lehet regisztrálni az ingyenes eseményre: https://rb.gy/9erlr
Bedőházi Beáta és Hideg Anna néni
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
„A Bedőházi Beáta által kezdeményezett és szervezett rendezvény hiánypótló és egyedi az erdélyi szakmai eseménytérben. A találkozó alkalmat ad arra, hogy a mesével foglalkozók, a mesevilágban érintett magyar szakemberek – határon innen és túlról – konstruktív szakmai eszmecserét folytassanak. Örülünk, hogy partnerei, illetve idén társszervezői lehetünk” – tette hozzá Elek apó ükunokája.
Egyébként a Kovászna megyei Kisbaconba igyekezve „megpihennek” Kézdivásárhelyen a messzi földről érkező mesemondók. Csütörtökön gyerekek tanulhattak füzesi dalokat a kézdivásárhelyi Jazz bisztróban, ezt követően felnőtt mesekocsmát tartottak, amikor a vendég mesemondók egymásnak adták a szót, ízesebbnél ízesebb történeteket cserélve (javarészt felnőtt füleknek ajánlott módon).
Bíró Boróka Júlia: a találkozó alkalmat ad arra, hogy a mesével foglalkozók, a mesevilágban érintett magyar szakemberek konstruktív szakmai eszmecserét folytassanak
Fotó: ismeretlen
Az est folyamán – a meghirdetett program szerint – az Ördöngösfüzesről érkező, Népművészet Mestere-díjas népmesemondó és népdalénekes Hideg Anna néni „felügyelte a lépéseket”, miközben Bakó-Fazakas Vajk és zenésztársai húzták a talpalávalót. Pénteken délelőtt pedig a Vigadó Művelődési Központban (Kézdivásárhely) óvodás és iskolás csoportok számára nyújtanak betekintést a népmesék világába.
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.
A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!